rokantnyugdíjas

Kérdés

Egy Kft tulajdonosa rendelkezik fő állással , majd táppénzre kerül egy súlyos közlekedési baleset miatt 2012 novemberében megkapja a rokkantsági határoztatott rokkant a társaságban maradhat e ezek után is tulajdonos tag ( jövedelmet nem vesz ki) , vagy semmilyen módon ne maradjon a társaságban , hogy a rokkantsági ellátást ne veszítse el.Tudom már lerágott csont másoknak könnyen ad az ember tanácsot Salyát magánál tanácstalan. Kérem szíveskedjenek segítséget adni hogy mi a helyes út. Köszönettel G.I.

Válasz

Tisztelt Kérdező!

Ha jól értettem a kérdéséből, Ön jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ez esetben, a társaságban tagként történő részvételével kapcsolatban két esetet kell elkülöníteni.

Az egyik, ha Ön egy társaságban tag és vezető is egyben, illetve ha Ön csak tagja a társaságnak és semmilyen tevékenységet nem végez. Ez utóbbi esetben nyugodtan lehet a társaság tagja, nincs semmilyen szempont amire figyelemmel kellene lenni.
Ha a társaság tagja egyben ügyvezetői feladatokat is ellát, akkor ügyvezetőként járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ez esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha a rokkantsági ellátásra jogosult személy keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. 
Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetnie a tagnak, ha ügyvezetői feladatokat lát el? Azaz milyen minimális díjazásban részesül az ügyvezető? 

Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.
-    Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 98.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 114.000.forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken. 
-    Társas vállalkozói jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.
Mindezek alapján javasolnám, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban, minimálbérért, illetve ha részmunkaidőben is ellátható a feladat, akkor a minimálbér arányosan csökkentett részéért lássa el.