Pótvizsga extra díjazással a NAV-nál, Célkeresztben (még mindig) a fémkereskedők.

Albert Einstein szerint az őrültség biztos jele, ha ugyanazt tesszük újra és újra, és várjuk, hogy az eredmény más legyen. Ilyesféle holtvágányon vesztegelt az a házaspár is, amelyet a napokban fülelt le az adóhatóság – és már nem először.


A NAV Békés megyei pénzügyőrei már ismerősként üdvözölhették a peches párost, amikor egy közúti ellenőrzésen megállították őket: már korábban is volt ellenük eljárás illegális fémkereskedelem miatt.

A fémet a jelek szerint szenvedélyesen gyűjtő házaspár kocsija ekkor is tele volt fémhulladékkal – ez alkalommal is csaknem 1,5 tonna fémhulladékot szállítottak -, ami igen csak drága mulatságnak bizonyult: összesen 35 millió forint bírságot kaptak.
Persze önmagában a fémhulladék szállítása, sőt kereskedelme sem bűn, csak engedély kell hozzá. Nem is egy. Szükség van e tevékenységhez fémkereskedelmi és környezetvédelmi engedélyre is.

A pórul járt páros ezek egyikével sem rendelkezett. Ezért a pénzügyőrök a rakományt lefoglalták.
A balszerencsés hölgy és úr elszámoltatásakor az is kiderült, hogy mindenféle engedély nélkül összesen mintegy 560 tonna fémhulladékot értékesített fémkereskedők részére, melyből ráadásul 12 tonna veszélyes hulladék volt.

A tanulópénz – de a párocska múltját tekintve nevezhetném pótvizsgadíjnak is – igencsak „húzós”: az engedély nélkül értékesített fémhulladék mennyisége miatt most összesen a már említett, mintegy 35 millió forint bírságot kaptak.

Persze nem csak a kínosan gyenge memóriával megvert zugkereskedők fizethetnek rá a szabálytalan fémgyűjtésre, adott esetben a tájékozatlan háztulajdonosok is ráfázhatnak.
Az országgyűlés által még 2013-ban elfogadott törvény szerint ugyanis magánszemélyek ingatlanán legfeljebb három köbméter "egyértelműen az ingatlanon termelt" engedélyköteles fém tárolható. A szóban forgó törvény szerint egyébként alig van olyan fémkereskedelemhez kötődő tevékenység, amely engedély nélkül végezhető.
Ez utóbbi körbe csak a saját tulajdonú engedélyköteles fémek értékesítése fémkereskedőnek, a jegybanki érmevásárlás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, valamint építésből vagy bontásból származó engedélyköteles fémek felvásárlása tartozik.
Egyébként csak hatósági engedéllyel rendelkező telepek foglalkozhatnak fémkereskedelemmel, és a szabályok megsértése határozottan drága passzió: ötmillió forintos bírság is kiszabható ilyen esetekben.
A nyári időszakban az építkezések, épületek, épületrészek bontásával is járó átalakítások, lakásfelújítások száma– és az ezzel járó, adott esetben fémhulladék is - megszaporodik, így nem árt tanulmányozni az idevágó szabályokat.

A jogszabály szerint egyébként engedélyköteles, de magánszemélyek esetében legfeljebb három köbméterre korlátozott --"egyértelműen az ingatlanon termelt" – fém tárolásán túl, kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezők foglalkozhatnak fémkereskedelemmel. Engedélyt legfeljebb öt évre ad ki a hatóság, és csak annak, akinek nincsen köztartozása, nem áll csődeljárás alatt, és aki a tevékenységi biztosítékot is leteszi a hatóságnak.
A biztosíték összege telephelyenként 5 millió forint. A több telephellyel rendelkező fémkereskedőnek a tevékenységi biztosítékot legfeljebb 25 millió forint összegben kell nyújtania. A telephely fenntartása nélkül folytatható tevékenység esetében a biztosíték összege 10 millió forint.
Ügyvédi költséggel is számolni kell – és itt nem a szabálytalan eljárás és lebukás esetén célszerűen választott védőről van szó -, mivel a gazdasági társaságokra vonatkozóan a cégeljárásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani. Ezért társasági szerződést kell módosítani, ami természetesen pénzbe kerül.

Ahogyan a könyvvizsgálat is, amelyet a fémkereskedelemben „utazó” cégeknek a Fémtv. alapján vállalniuk kell. Az Áfa-tv. fordított adózásra vonatkozó szabályiban sem árt otthon lenniük.
Lényeges, hogy a fémkereskedelmi hatóság (és ez a NAV!) a nyilvántartás, illetve az adatszolgáltatás tartalmának ellenőrzése céljából a fémkereskedő adójogszabályok által előírt nyilvántartásait, könyvelését is megtekintheti.
A fémkereskedelem mellett egyéb tevékenységet is folytatók esetében célszerű a főkönyvi számlák alábontásával, analitikus nyilvántartásokkal biztosítani az egyes tevékenységekhez kapcsolódó adatok megfelelő elkülönítését, ezzel is támogatva az esetléges ellenőrzést.
A fémkereskedő informatikai hátterének is ütőképesnek kell lennie.
A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek ugyanis tartalmaznia kell, többek között:
- a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását,
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől pénzügyi mérlege - könyvvizsgáló általi - hitelesítésének kötelezettséget, kivéve az egyéni vállalkozót,
- a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek elektronikus úton történő kialakításáról.
Lényeges, hogy a fémkereskedők csak nagykorúaktól vehetnek át fémet, és tőlük is csak akkor, ha az átadó igazolja személyazonosságát.
Ráadásul csak kísérő okmánnyal együtt szállíthatják a fémet a kereskedők, akiknek emellett részletes nyilvántartást kell vezetniük az általuk vásárolt, illetve eladott fémekről. A nyilvántartás tartalmazza többek között az eladó és vevő adatait, a vásárlás és a teljesítés időpontját, a vételárat, valamint a szállító jármű rendszámát.
A törvény előírja – és a szabályt áthágók akár 5 millió forintos „emlékeztetőre” is számíthatnak -, hogy ha a fémkereskedő gyanúja szerint jogellenesen szerzett fémet ajánlanak fel neki megvételre, akkor erről a fémkereskedelmi hatóságot (azaz a NAV-ot) és a rendőrséget haladéktalanul értesítenie kell.
Annak, aki szeretne elmélyedni a kapcsolódó rendelkezésekben, a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (Fémtv.), valamint a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Kormányrendelet beható tanulmányozását ajánlom.