osztalék utáno eho
Kérdés
Magánszemélynek osztalékot fizet a cég.Az utána fizetendő eho (14%) összegét hogyan kell kiszámolni? Pl:A magánszem. eddig megfizetett 160 e Ft egészségbizt. járulékot ( ekho és eg.szolg.járulékot nem kell fizetnie).Kivesz 5.000 e Ft osztalékot, aminek a 14%-a 700 eFt. Akkor most 450-160= 290 e Ft Ehot fizet, és a továbbiakban nem fizet egészségbizt. járulékot, és esetleg további osztalék után már nem fizet ehot sem??Válasz
A magánszemély az adóévben megszerzett
- vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
- árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó 1.000.000. forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
Ha a fenti jövedelemből csak osztalék kifizetésre került sor, amely után 700.000. forint eho-t kell fizetni, akkor az az Ön által leírtak szerint ez a következőképpen alakul:
Az adóévben összesen 450.000. forint eho fizetési kötelezettség áll fenn a tárgyévben, ami tartalmazza a megfizetett
- 7% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat,
- ekho alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot, valamint
- az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ha a fenti közterhekből csak a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék került befizetésre, ami 160.000. forint, akkor 450.000. – 160.000. = 290.000. forint eho fizetési kötelezettség áll fenn ebben az évben.
A jogszabály alapján a magánszemélynek a naptári év folyamán mindaddig meg kell fizetnie a fenti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. Mivel azonban erre még nem került sor, így két lehetőség áll fenn az eho megfizetésére.
1.) Befizetik a 700.000. forint eho helyett a 290.000. forintot és természetesen az év folyamán megfizetik a további egészségbiztosítási járulékokat is. Az így keletkezett túlfizetést a magánszemély a jövedelemadó bevallásában, mint eho túlfizetést fogja visszaigényelni.
2.) A másik lehetőség, hogy nem fizetik be 290.000. forint eho-t. Ez a magánszemély nyilatkozatára épülhet, azaz a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határát. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Amennyiben azonban szeptemberig 160.000. forint egészségbiztosítási járulék került befizetésre, akkor egyéb jövedelem hiányában év végéig ez az összeg kb: 80.000. forint lesz. Erre tekintettel a magánszemély nem teheti meg a 2.) pontban foglalt nyilatkozattételt, mert az egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450.000. forintot.
Mindezek alapján az 1.) pontban írtak szerint kell eljárniuk.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok