Őszi adócsomag, téli felkészülés

A nyáron bevezetett szabályok finomhangolását most végezte el a kormány: az őszi adócsomagot e hónapban terjesztették be a parlamentnek. Bár a javaslattal már foglalkoztunk, de néhány érdekes részletére most visszatérünk.

Lakás áfa csiki-csuki
Sokakat érint érzékenyen az új építésű lakóingatlanok – tiszavirág életű – 5 százalékos áfájának újbóli, az általános mértékű adókulcsra való felemelése. A kedvezményes adókulcs kivezetéséről az őszi adócsomagban sem mondott le a kormány, de nyitott egy kiskaput az érintettek számára. A kulcsszó ez esetben a készültségi fok.
Ez azt jelenti, hogy abban az esetben is a kedvezőbb kulcs lesz a javaslat szerint alkalmazható, ha a tényleges teljesítés (a kulcsrakész átadás) 2019. december 31. után lesz, de 2019. utolsó napján az ingatlan már szerkezetkész, és tulajdonjog bejegyzéshez szükséges adásvételi szerződést a földhivatalhoz már benyújtották.
Természetesen a kormány nem szeretne ezzel Patyomkin-falvak villámgyors „összedobására” buzdítani a tettre kész építési vállalkozókat, ezért a törvény tervezett szövegében a „szerkezetkész” meghatározását is megtaláljuk.
Eszerint szerkezetkész állapotú lakóingatlannak minősül „az a lakóingatlan, amelynek külső határoló szerkezetei (falazattal, födém- és tetőszerkezettel, nyílászáróval, a kivitelezési dokumentációtól függően kéménnyel, erkéllyel, külső lépcsőszerkezettel együtt) elkészültek.”

Fontos, hogy önmagában e feltétel teljesülése még nem elégséges ahhoz, hogy alkalmazható legyen az 5 százalékos mértékű áfa: a szerkezetkész állapotról az adóhatóság felé nyilatkoznia is kell az értékesítőnek.

A 2019. december 31-én még folyamatban lévő lakásügyletek kezelésére érdemes egyébként is előre felkészülni: akkor is, ha a szerkezetkész állapotot nem tudja az építő produkálni a jövő év végéig. Az sem mindegy ugyanis, hogy mi történik majd a már befizetett előlegeken felül fizetendő összegekkel, adott esetben kit terhelhet az áfakulcs változásból eredő kockázat. Ahogyan az is lényeges, hogy az építési vállalkozóval kötött szerződésben nettó vagy bruttó módon állapították meg az építtető által fizetendő összeget.
Az előző esetben – azaz ellenérték + áfa típusú megállapodás esetében – a megrendelőnek kell mélyebben a zsebébe nyúlnia, ha az adókulcs emelkedik. Míg utóbbi esetben a fizetendő végösszeg meghatározott, és ebből kell az áfát az érvényes kulcs szerint visszaszámolni az adóalap és az adó megállapításakor, ami egyben azt is jelenti, hogy az építési vállalkozó (az értékesítő) viszi el a balhét, azaz az áfa emelése okán nála marad kevesebb a kasszában.
Az – egyébként jellemző – nettó módon megállapított díjazás esetében célszerű az elszámolható (számlázható) részteljesítések ütemében számlázni, illetve a megrendelőnek fizetnie a részleteket, hogy a végszámlában - immár a 27 százalékos áfa visszatérésével-, a lehető legkevesebb összeggel kelljen elszámolni.

A jogalkotó úgy tűnik, nem csupán az építkezőket szeretné lélegzethez juttatni, de a vállalkozásokat is.

Egységben az erő – és az adóelőny
Ennek példája a csoportos társasági adóalanyiság létrehozása (pontosabban jelenleg még annak terve). Ezzel a jogintézménnyel – a NAV engedélyével – azok a vállalatok kérhetnének, amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.
A belföldi illetőségű adóalanynak minősülő társaságok - értelemszerűen legalább két társaságnak kell részt vennie ebben – mellett a külföldi vállalkozó is hozhat létre csoportos adóalanyiságot, amennyiben üzletvezetésének helye alapján minősül belföldi illetőségű adózónak és belföldi telephelyével kívánja ezt megvalósítani. Az említett 75 százalékos szavazati arányra vonatkozó feltételnek azonban ez esetben is teljesülnie kell.
Emellett további feltételeknek is eleget kell tennie a csoporttagoknak. Jelesül:
- a számviteli politikájuk szerinti mérlegfordulónapjuk (beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén pedig az adóév utolsó napja) azonos,
- a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen történik, azaz
= vagy a számviteli törvény III. Fejezete alapján, vagy
= az IFRS-ek szerint.
- továbbá a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme is azonos.
A tárgyalt rendelkezések - a javaslat elfogadása esetén - 2019. január 1-jétől lépnek hatályba. Csoportos adóalanyiság létrehozására első alkalommal a 2019. adóévtől lesz lehetőség.
Egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet.
A csoportos adóalanyiság adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a csoportos adóalanyiságra és annak tagjaira vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok szerint az elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet.
(Azaz a csoporttagok – csoportszinten - ellensúlyozhatják egymás veszteségeit, illetve kihasználhatják egymás kedvezményeit .)
Az adózás és az ezzel összefüggő feladatok technikai lebonyolítása az áfa rendszerében ismert csoportos adóalanyisághoz, illetve az „egy munkavállaló, egy munkaszerződés, de több munkáltató” típusú, a Munka törvénykönyvében részletezett szabályok szerinti foglalkoztatásra és ennek közterhei felosztására hajaz.
A javaslat szerint ugyanis a csoportos társasági adóalanyiság adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és a NAV-hoz bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait is.
A csoportképviselőnek olyan nyilvántartást vezetnie, amely alkalmas a csoportos társasági adóalanyiság adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére.
E nyilvántartást a csoporttagok egyedi nyilvántartásai alapozzák meg. Ez azt is jelenti, hogy a csoporttag az egyedi adóalapjának levezetését tartalmazó nyilatkozatot tesz a csoportképviselő és az állami adó- és vámhatóság felé, továbbá olyan nyilvántartást is vezetnie kell, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt adatok alátámasztására és ellenőrzésére.
Azaz – a tervezet szerint - a csoporttag az egyedi adóalapját adóévenként levezeti úgy, mintha különálló társasági adóalany lenne és arról adóévenként az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a NAV-nak. Továbbá ezt a levezetést a csoportképviselőnek is át kell adnia. A csoportképviselő pedig köteles ezekről az adatokról a csoport adóbevallásában adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.
A tervezet rögzíti a csoporttagok utólagos csatalakozását, esetleges jogutód nélküli megszűnését vagy átalakulását, valamint az egyedi adóalapok levezetésében az érintett társaság által feltárt hibák rendezését érintő szabályokat is.
Az egymással a törvény által elvárt szavazati jogot elérő kapcsolt viszonyban álló vállalkozásoknak már most érdemes felmérniük, egyeztetniük egymás „adóalap-állapotát”, az esetleges kedvezményeket, költségszerkezetet, számviteli politikájuk összhangját, mérlegelve a csoportos adóalanyiság választásának lehetőségét.
Az sem utolsó szempont, hogy számviteli rendszerük számára - különös figyelemmel a lehetséges csoportképviselőre -, milyen tovább terheket jelent ez, és milyen fejlesztéseket igényelne ez a lépés.

Nyolcról rögtön tizenkettőre - változik az alanyi adómentes határ az áfában
Nem semmi változással számolhatunk jövőre az Áfa tv. szerinti alanyi adómentességet illetően, feltéve persze, hogy a vonatkozó javaslatot a parlament elfogadja.
Az eddigi 8 milliós értékhatár jövőre 12 millióra hízna, ami általánosságban jó hír a kisvállalkozások számára, de a katás vállalkozások is haszonélvezői lehetnek ennek.
Mint ismeretes, a 12 millió forint a jelenleg is hatályos szabályok szerint az a vízválasztó, amíg a tételes adó (havi 50 ezer forint, illetve a főállásúnak nem minősülők esetében 25 ezer forint) mellé nem lép be a 40 százalékos – az érintettek által „büntető” jelzővel említett – különadó.
Az, hogy 8 millió forintnál már számolnia kellett a katásnak az áfával is, egy picit levont a további 4 millió forintig még havi 50 ezerből letudható adózás szépségeiből. Ha az alanyi adómentes értékhatár is 12 millió forint lesz jövőre, a katás vállalkozásoknak minden okuk meglesz a szilveszteri pezsgőzésre – az új esztendő szokásos köszöntésén túl, persze.
Az új adószabályokra – így kiemelten a cafeteria kérdésére, valamint a munkaadói terhek tervezett csökkentésére -, később még visszatérünk.