Őstermelők többes jogviszonyban

KERESŐTEVÉKENYSÉG

A fenti feltételek megléte sem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony létrejöttét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelői mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn. 

A nagykorú őstermelő keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha 

• munkavállalóként, 
• egyéni vállalkozóként
• társas vállalkozóként, vagy 
• szövetkezet tagjaként is biztosított. 

MI ENNEK AZ OKA?

A munkaviszony létrejötte biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz a biztosítási jogviszony nem függ semmilyen feltételtől. A biztosítási jogviszony ez esetben a munkaszerződésben foglalt időponttól, ennek hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő naptól áll fenn. 

Az egyéni- illetve társas vállalkozói jogviszony szintén biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz ezen a biztosítási jogviszonyok létrejötte sem függ semmilyen különleges feltételtől, pl. adott jövedelemtől. Azaz az egyéni vállalkozó biztosított lesz az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától, vagy kamarai tagság kezdetének napjától, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén ezen szolgálat kezdete napjától. A társas vállalkozó biztosítása a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától, egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától áll fenn.

A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik - kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulóját, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot – szintén biztosítottá válik.

Azaz a fenti esetekben az őstermelő az őstermelése mellett már egy „biztos” jogviszonnyal rendelkezik, így őstermelőként nem válik biztosítottá. 

Más a helyzet akkor, ha a biztosítási jogviszony fennállása valamilyen feltételtől függ. Azaz, ha az őstermelés melletti keresőtevékenység pl: megbízási szerződésen vagy vállalkozási szerződésen alapul, vagy alapítvány-, egyesület-, lakásszövetkezet tisztségviselője, akkor a biztosítási jogviszony attól függ, hogy ezen jogviszonyból származó díjazás eléri-e havonta a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 

Azaz a biztosítási jogviszony ezekben az esetekben nem mindig jön létre, így az őstermelői tevékenység lesz az, ami ún. „biztos” jogviszonyt eredményez. Ennek következménye az, hogy ha az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, ahol a havi megbízási díja 60 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik.

A fentiekben leírtakat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖZTERHEK:

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek (2015-ben 105 000. forint) megfelelő összeg után fizeti meg a 7 % természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot. (Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.) 

A) A kezdő és a megelőző évben 8 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező, biztosított őstermelő után meg kell fizetni a 27 %-os mértékű szociális hozzájárulási adót is. Mindezek alapján 105 000. forintos minimálbért alapul véve 7 350. forint egészségbiztosítási járulékot és 10 500 forint nyugdíjjárulékot, valamint 28 350 forint szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

B) Akinek az őstermelésből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a következő fizetési kötelezettsége van: 

• 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék és 
• 10 % nyugdíjjárulék. 

Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapja a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának 1/12-ed része. (Megjegyzés: 8 millió forint számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.)

Tekintettel arra, hogy az őstermelőnek ez esetben pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, így az őstermelő sem táppénzt, sem csecsemőgondozási díjat, sem gyermekgondozási díjat nem kaphat. A mezőgazdasági őstermelőnek azonban lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából az adóévre vonatkozóan vállalja, hogy a 7 % természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot magasabb összeg után fizeti meg. Természetesen ez esetben a 27 % szociális hozzájárulási adót is a magasabb összeg után kell megfizetni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összeg választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. 

A mezőgazdasági őstermelő a tb közterheket elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.