Orosz cigaretta az angol buszban - Mit kell tudnia jövedéki termékekről egy vendéglősnek?

A MEGBONTHATATLAN ANGOL-OROSZ BARÁTSÁG 

Érettebb korú Olvasóim bizonyára emlékeznek azokra a filmkockákra, amelyeken a „bűnös” nyugaton megrendezett szépségversenyek butuska győztesei leghőbb vágya a világbéke volt (legalábbis „hivatalosan”). Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és már nálunk is rendeznek efféle megmérettetéseket - a résztvevők határozottan okosabbak lettek azóta -, de az egész világot rózsaszín felhőbe vonó béke vágya még mindig tartja magát.

A NAV pénzügyi nyomozói által feltárt egyik szövevényes bűnügyben úgy tűnik, ez a világbéke-dolog megvalósult (volna, ha a revizorok nem lépnek közbe). Az adóhatóság észak-alföldi nyomozói fülön csíptek egy angol férfit, aki az általa vezetett mikrobuszban négy és félmillió forint értékű orosz adójegyes cigarettát rejtett: A (legalábbis dohányos körökben) megbonthatatlan orosz-angol barátság bizonyítékaként a jó szimatú nyomozók további hatvan és félmillió forint értékű csempészcigarettát foglaltak le azon a nyíregyházi telephelyen, ahonnan a szóban forgó busz kihajtott. Természetesen a fináncok a több mint hetvennyolcezer doboz cigarettát - és ráadásként a mikrobuszt is - lefoglalták. A pórul járt angol veszte minden bizonnyal Nyíregyháza – a jelek szerint - gyér idegenforgalma lehetett: az éber pénzügyőrök ugyanis a szóban forgó telephelyről kihajtó mikrobusz angol rendszámára figyeltek fel, s rögvest le is állították a szomszéd utcában.

A kisbusz – a magyar viszonyokhoz képest legalábbis – feltűnően jó állapotban volt: a jármű padozatán frissen csavarozott részek, és a gépkocsi hátsó kerekénél látható friss festésnyomok (!) keltették fel a nyomozók kíváncsiságát. A hatóság szemfüles nyomozóinak gyanúja beigazolódott, amikor nem csak a busz dupla padozatát fedezték fel, hanem az abban elrejtett muszka füstölnivalót is. Azt, hogy ezeken van zárjegy - igaz, hogy orosz- nem hatotta meg a pénzügyőröket. A már említett telephely átkutatása is a jól megérdemelt siker örömével tölthette el a nyomozókat. Ugyanis az egyik raktárépületben, jelöletlen papírdobozokban, fedőáruként használt magyar kutyatápos csomagok között további (sok-sok) cigaretta csomagot találtak, immár zárjegy nélkül. (Nem tudom, a hír hallatán az állatvédők, vagy a becsületes láncdohányosok felháborodása volt-e a nagyobb…)

Az angol sofőrt és magyar utasát – mint kiderült, utas- és tettestárs is szerepelt az ügyben- a nagy leleplezést követően a Bűnügyi Igazgatóságon faggatták az eset – feltehetőleg nem csupán az angol-magyar-orosz barátságot érintő – kérdéseiről.

MI KÖZE MINDEHHEZ EGY BECSÜLETES MAGYAR VENDÉGLŐSNEK?

Nos, az a felett érzett örömön túl, hogy az angol tuti nagyobb büntetést kap, mint ő legutóbb, a nyugtaadás elmulasztásáért, az is fontos, hogy a cigaretta és más jövedéki termékek (a pálinkáról, sörről, pezsgőről és más efféle nyalánkságokról van szó) törvényes eredetét neki is igazolnia kell, ha esetleg egy revizor betéved az általuk vezetett vendéglátó-ipari egységbe.

Az italboltok, a vendéglők és – italt is felszolgáló – felnőtt büfék és nemzeti dohányboltok vezetői számára fontos, hogy a nem kifejezetten felhasználóbarát jövedéki-adótörvény ugyancsak nem kifejezetten irodalmi szövege a „nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység” alatt azt érti, amit ők egyszerűen vendéglátásnak neveznének (esetleg élelmiszer-kiskereskedelemnek).

Azaz ők azok, akik a sört, a bort, a cigarettát (és az üzemanyagot is, de itt a kétlábú, és nem a négykerekű „fogyasztókkal” foglalkozunk) a lakossági- és más, végső felhasználóknak értékesítik. Jövedéki engedéllyel viszont nem nekik, hanem annak a nagykereskedőnek kell rendelkeznie, akitől megvásárolják a szóban forgó árut.

Természetesen a kiskereskedő, a vendéglős számára az a lényeg, hogy ha ellenőrzésre kerül sor, hogyan tudja bizonyítani, hogy az árukészletével minden rendben. És egyáltalán, mikor van minden rendben?

A RENDBEN LÉVŐ ÁRUKÉSZLET

A legfontosabb szempont az, hogy kitől vásárolta az árut a kerekedő vagy étteremtulajdonos! Nem csak az esetleges árengedmény miatt, hanem azért is, mert e kör – azaz a nem jövedéki engedélyes kereskedő, ideértve a vendéglőst is – jövedéki termékkészletét csak adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól, illetve felhasználói engedélyestől szerezheti be.

E hosszú mondatban van néhány nyugtalanítóan idegenül hangzó kifejezés – magyarázatuk megtalálható a már említett törvényben -, de a lényeg az, hogy nagykerből igen, egymástól nem. Szóval nem teheti meg azt a vendéglős, hogy ha kifogyott – mondjuk – a pezsgő a raktárából, akkor átszalad a szomszéd kisboltba és vesz egy ládával.  Pontosabban megteheti, csak baj lesz, ha azt a revizorok észreveszik. Mindenesetre az ilyen kényszermegoldásoknál az árubeszerzés költségeitől el is búcsúzhat a cég, mert a kisbolt számlája nem igazolja a beszerzés jogszerűségét, azaz a jövedéki adótörvénynek megfelelő eredetét.

Legálisnak, jogszerűen forgalmazottnak csak a fentebb felsorolt forrásból (mondjuk jövedéki engedélyes kereskedőtől) származó, hiteles bizonylatokkal (egyszerűsített kísérő okmány, számla, számlát helyettesítő okmány, vámokmány) igazolt termékeket lehet tekinteni. Forgalmazható továbbá az a jövedéki termék is, amelyet a nem jövedéki engedélyes kereskedő végelszámolás, felszámolási eljárás keretében vásárol meg, vagy követelése fejében vesz át, valamint amelyet a hatóságoktól (pl. bíróság, vámhatóság) a jövedéki adó egyidejű megfizetése mellett vásárol meg.

Nem tekinthető igazolt eredetű terméknek az, amelyet másik nem jövedéki engedélyes kereskedőtől – mondjuk a példaként hozott, szomszédos kisboltból - szereznek be. A kiskereskedő jövedéki termékeket csak végső fogyasztók felé értékesíthet, továbbforgalmazóknak nem! Kivéve, ha a jövedéki termék nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti, nem rendszeres értékesítéséről, átadásáról, apportálásáról van szó. (Ez utóbbi esetben a termékértékesítésről, átadásról, apportálásról a külön jogszabály szerint kiállított jegyzőkönyv igazolja a termék eredetét).

APPORT, BÉRBEADÁS ÉS JÖVEDÉKI TERMÉKEK

Arra, hogy az árukészletét apportáló, vagy az egész boltot úgy, ahogy van, bérbe adó kocsmáros megússza jövedéki bírság nélkül – azaz ne minősüljön jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek ennek átadása, apportálása, az alábbi feltételeknek kell eleget tennie a (nem jövedéki engedélyes kereskedőnek) akkor van mód, ha

• egy vagy több üzletét másik nem jövedéki engedélyes kereskedőnek az üzlet jövedéki termékkészletének átadásával (értékesítésével) együtt üzemeltetésre (bérletbe) adja,
• a jövedéki termékek forgalmazását megszünteti és a megszüntetéskor készleten lévő jövedéki termékét másik, nem jövedéki engedélyes kereskedőnek értékesíti,
• amennyiben gazdasági társaságot alapít – jövedéki árukészletét a társaságba apportálja, az általa alapított társaságnak eladja, továbbá,
• amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő másik nem jövedéki engedélyes kereskedővel egyesül (összeolvad, beolvad), és ennek keretében a jövedéki árukészlet a másik nem jövedéki engedélyes kereskedő tulajdonába kerül.

Fenti esetekben az érintett üzlet fekvése szerint illetékes vámosokat is be kell avatni az ügybe: az árukészlet átadását, értékesítését megelőzően az átadás-átvétel tervezett időpontját megelőző két héttel korábban, írásban be kell jelenteni.

Az átadás-átvétel a vámhivatallal, a bejelentés alapján egyeztetett időpontban, a hivatal munkatársainak jelenlétében történhet, kivéve, ha az átadás-átvétel tervezett időpontját a szóban forgó bejelentés alapján a vámhivatal tudomásul veszi, és nem kíván jelen lenni (azaz nem ajánlott fel időpontot az esemény lebonyolítására)

A jövedéki termékkészlet átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvevőnél a jövedéki termék eredetének igazolására a termékértékesítésnek minősülő esetekben a számla vagy a számlát helyettesítő okmány, egyéb esetekben az átadott jövedéki termékeket részletező kimutatás, és az átadás-átvételről felvett, – amennyiben az átadás-átvétel az illetékes vámhivatal képviselőinek jelenlétében történik, az azok által is aláírt – jegyzőkönyv szolgál. Egyebekben a törvény külön nyilvántartás vezetését a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység esetén általános érvénnyel nem (csak az üzemanyagtöltő állomásokra és a kiskereskedelmi tároló telepekre) írja elő.

Fontos, hogy abban az esetben, ha a kiskereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket alkalmi rendezvényen, közterülete, vagy vásáron, piacon nem üzlethelyiségben értékesít, akkor e szándékát előzetesen be kell jelentenie az értékesítés tervezett helyszíne szerint illetékes vámhivatalnak, legalább három munkanappal korábban.

A bejelentésnek tartalmaznia kell az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját. Fontos, hogy a jövedéki termékek raktározására a „kitelepülés” során használt épület, épületrész az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik.

A tárgyalt szabályokat be nem tartó kereskedő – „lebukás” esetén – mulasztási bírságra, jövedéki bírságra, sőt üzletbezárásra és árukészletének elkobzására is számíthat.

(A vendéglátásban – étterem, kávézó - érintett Olvasók kitartásának jutalma néhány speciális könyvvezetési tipp lesz egy következő írásban. Nem kell megijedni – szigorúan legális dolgokról lesz szó…)