Online kassza – készüljünk a változásokra (2. rész)

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Az írás első részét itt olvashatják >>

 

Ahogyan arról korábban e fórumon is hírt adtunk, a Magyar Közlöny 2016/42-es számában hirdették ki azt a törvénymódosítást, amely szerint 2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány az eddigi érintettek mellett, mely ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét.

A „kitüntettek” – így a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet folytatók, a plasztikai sebészek, stb. - listája a korábbihoz képest némiképp finomodott, így például nem minden plasztikai sebészt érint a szóban forgó kötelezettség. Az orvostudomány Michelangelo-i közül azok, akik ún. rekonstruktív (helyreállító) sebészeti tevékenységet folytatnak - így például égések következtében sérült testtájak, vagy születéskor hiányzó testrészek, esetleg műtéttel eltávolított területek helyreállítását végzik – mentesülnek az online kassza használatának kötelezettsége alól.

A pénztárgép használatára kötelezettek egyébként jól teszik, ha a vonatkozó NGM rendeletben („Pénztárgéprendelet”) TEÁOR szám szintjén is elmélyednek, mert kiderülhet, rájuk mégsem vonatkozik ez az előírás (vagy mégis, csak más jogcímen…).

Vegyük most górcső alá az új szabályokat ebből a szempontból is!

 

KÖTELEZETTEK ÉS A KSH BESOROLÁS…

A Pénztárgéprendelet alapján az alábbi tevékenységeket folytató adózók lesznek az „új fiúk/lányok” az online pénztárgép használók körében, már az idén:

  • Gépjármű-javítási, karbantartási tevékenység (TEÁOR 45.20)

Ebbe a szakágazatba tartozik:

    • a gépjárművek javítása és karbantartása (különösen mechanikai javítás, villamossági javítás, elektronikus befecskendező rendszer (injektor) javítása, általános szerviz, karosszériajavítás, gépjármű-alkatrészek javítása, mosás, fényezés, festés, szórásos lakkozás, szélvédő, autóablak javítása, gépjárműülések javítása)
    • a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése vagy cseréje
    • a korrózióvédelem
    • az alkatrészek és tartozékok felszerelése (nem az autógyártás részeként, folyamatában),
    • az autóajtó és -zár javítása
    • a centrírozás, és
    • a kerékbeállítás.

Viszont nem ebbe a szakágazatba tartozik a gumiabroncs újrafutózása és felújítása, a motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása.

  •  Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (TEÁOR 45.32)

Ebbe a szakágazatba tartozik a gépjármű-alkatrészek, - tartozékok, - felszerelések kiskereskedelme (különösen gumiabroncs és gumibelső, gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek értékesítése).

Azonban nem ebbe a szakágazatba tartozik a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme.

  • Motorkerékpár, - alkatrész kereskedelme, javítása (TEÁOR 45.40)

Ebbe a szakágazatba tartozik a használt termékeket is beleértve:

    • a motorkerékpárok (beleértve a mopedet is) nagy- és kiskereskedelme
    • a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék nagy- és kiskereskedelme (beleértve a levélben megrendelést és a bizományosi, ügynöki tevékenységeket is)
    • a motorkerékpár karbantartása és javítása.

De: nem ebbe a szakágazatba tartozik a kerékpár, kerékpáralkatrész és -tartozék kis/nagykereskedelme, a motorkerékpár bérbeadása, a kerékpár javítása és karbantartása.

  •  A falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók megúszták a dolgot, ők mentesülnek a pénztárgéphasználat kötelezettsége alól.

A jogalkotó úgy döntött, hogy a tevékenység időszakos, speciális jellegére tekintettel az online pénztárgép beszerzése túlzott terhet jelent e körre. Továbbá – már lezajlott adóellenőrzések tapasztalatai is alátámasztják, a falusi szálláshely szolgáltatás helyszínén, a szolgáltatás természetéből adódóan, a pénztárgép nem képes online rendszerhez csatlakozni, viszont annak offline működése nem tudja megvalósítani a jogalkotói célt.

  • Fekvőbeteg-ellátási (TEÁOR 86.10) tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység folytatóinak kell beszerezniük az online kasszát.

A plasztikai (kozmetikai) sebészet tárgykörébe számos olyan műtét tartozik, amelyek célja a korábbinál előnyösebb külső elérése, az ún. kozmetikai sebészet. Ennek műtétei a beteg fiatalabb, vagy előnyösebb megjelenésének érdekében történnek. (Például bőrhibák, szemölcsök, anyajegyek és hegek eltüntetése.)

Nem tartozik a plasztikai sebészet tárgykörébe – és ezért a „vasrevizorra” sincs szükség itt - a rekonstruktív sebészet. Ennek működési területe a helyreállítás - legyen szó égések következtében sérült testtájakról, vagy születéskor hiányzó testrészekről, esetleg műtéttel eltávolított területek helyreállításáról.

  • Mns. egyéb szórakoztatás, szabadidős (TEÁOR 93.29) tevékenységből kizárólag a tánctermi, diszkó működtetése

A Pénztárgéprendelet alapján a táncterem és a diszkó működtetése, így a belépőjegyek értékesítése online pénztárgép használatra köteles tevékenységgé válik. Ugyanakkor nem ebbe a szakágazatba tartozik a diszkó, táncterem működtetése, ha az túlnyomóan italfelszolgálással párosul. (Persze akkor vendéglő, kávézó, stb. címszó alatt lesz kötelezett a kassza beszerzésére és működtetésére)

  • Textil, szőrme mosása, tisztítása (TEÁOR 96.01)

Ebbe a szakágazatba tartozik a mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil mosása és vegytisztítása, vasalása stb. géppel, kézzel. Nem ebbe a szakágazatba tartozik a ruhakölcsönzés a munka- és az egyenruhán kívül, még akkor is, ha a tisztítás a tevékenység szerves részét képezi, valamint a ruházat stb. javítása és átalakítása.

  • Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04)

Ebbe a szakágazatba tartozik a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsító szalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége.

Azonban nem ebbe a szakágazatba tartozik az orvosi gyógymasszázs, terápia, valamint a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények tevékenysége.

Az online pénztárgép használatára 2017. január 1-től kötelezettek:

  • Taxis személyszállítás (TEÁOR 49.32)

Ebbe a szakágazatba tartozik a személytaxi-szolgáltatás, valamint a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt.

  • Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki (TEÁOR 66.12) tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység

Pénzváltási tevékenység a külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.

 

AKI MINDEN VEVŐNEK SZÁMLÁT AD, MEGÚSSZA AZ ONLINE KASSZÁT – AZ ADMINISZTRÁCIÓT NEM

A jelenleg hatályos szabályok – mind a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, mind az azt módosító, 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet – pénzfelvételi helyenként írja elő a kötelezettek számára a pénztárgép használatát.

A jogszabály meghatározza ennek fogalmát is. Eszerint pénzátvételi hely: minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik (48/2013. (XI. 15.) NGM rend. 67.§. 15. pont).

Ugyanakkor, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállását elősegítő szabályokról szóló, 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet ad a pénztárgép kötelező használata alól felmentést, adminisztrációs feltételekkel.

Az a pénztárgép használatára egyébként kötelezett vállalkozó, aki minden egyes értékesítéséről nyugta helyett számlát (Áfa-tv. 166.§. (1)-(2) bekezdése) bocsát ki, mentesül a pénztárgép használata alól.

Ugyanakkor az Áfa-törvény 178.§ (1a) bekezdésével előírt adatszolgáltatási kötelezettsége ekkor is fennmarad. Ennek az, akinél nincs online pénztárgép, további adminisztrációs feladatok elvégzésével tehet eleget. Az NGM rendelet 9/C.§-ában részletezettek szerint, a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, az adóhatóság honlapjáról letölthető, és elektronikus úton beküldendő, PTGSZLAA jelű adatszolgáltatást kell a NAV részére beküldeni. Nem kell benyújtani a PTGSZLAA adatlapot, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban számla kibocsátás nem történt.

Cikkünk folytatásában az online pénztárgépekkel kapcsolatos könyvelési kérdéseket- ideértve a tévesen beütött tételeket és azok javítását is és a gép beszerzésére kapott támogatást is – vesszük sorra.