A NAV is készül a következő évre: adóhatósági tájékoztató jelent meg a járulékfizetésről

A NAV „Fizetendő járulékok 2025. január 1-től” címmel közzétett tájékoztatója október 14-én jelent meg az adóhatóság honlapján. Érdemi változás az egészségügyi szolgáltatási járulék összegében történik.

A szóban forgó tájékoztató megtalálható az adóhatóság honlapján:

https://nav.gov.hu/ado/jarulek/Fizetendo_jarulekok_2025._januar_1-jetol

A jelenleg ismert információk alapján, 2025-ben csak az egészségügyi szolgáltatási járulék – egyébként évről évre bekövetkező – változása módosít az eddigi gyakorlaton. 2025. január 1-jétől ennek napi összege 390 forint, míg havonta 11 800 forintot kell majd e jogcímen fizetniük azoknak, akik nem rendelkeznek valamilyen jogviszonyban biztosítással. Az egészségügyi szolgáltatási járulék emelkedése elhanyagolható: napi szinten 10 forinttal, havi szinten 500 forinttal kell majd többet fizetni, mint 2024-ben.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék korábbi években érvényes összegeit is tartalmazza a tájékoztató: a táblázat egészen 2019. január 1-jéig visszamenőlegesen, éves bontásban sorolja fel az e jogcímen fizetendő összegeket.

A tájékoztató – ugyancsak visszamenőlegesen – kitér a biztosítottak által 2020. július 1-jétől fizetendő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékra, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékra azzal a fontos kiegészítéssel, hogy utóbbit csak az álláskeresési támogatásban részesülőknek, és az egyházi jogi személyeknek kell fizetniük (az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után).

Ezen túlmenően, a tájékoztató jól áttekinthető táblázatban kitér a biztosítottak által 2015. január 1- 2020. június 30. között fizetendő járulékok megoszlására is. Mint ismeretes, a jelzett időszakban a ma társadalombiztosítási járulékként fizetett 18,5 százalékos mértékű közteher helyett, annak elemeit külön-külön jogcímeken kellett megfizetni:

·        nyugdíjjárulék 10 százalék;

·        egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék címén 8,5 százalékot, amely három közterhet egyesített: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,0 százalék; pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3,0 százalék; munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

(A biztosítottat terhelő járulék mértéke tehát nem változott 2020. július 1-től, csak „kezelhetőbbé” vált a társadalombiztosítási járulék címszóval történt egyesítésével.)

Fentiekkel összefüggésben a tájékoztató arra is felhívja a figyelmet, hogy 2015. január 1-jétől a korkedvezmény rendszere kikerült a társadalombiztosítás rendszeréből, ezért ettől az időponttól nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni.

Visszatérve az egészségügyi szolgáltatási járulékra, a belföldi magánszemélynek akkor kell ezt a járulékot fizetnie, ha megszűnik a jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra, például megszűnik a munkaviszonya. Bizonyos esetekben a jogosultság megszűnése után is igénybe vehető még egészségügyi szolgáltatás. Ha a szolgáltatásra jogosító feltétel, például a korábbi munkaviszony

·        a megszűnés előtt megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor további 45 napig,

·         45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor az annak megfelelő időtartamig, illetve

·        45 napig tartott ugyan, de az azt követő jogosultsági feltétel csak ennél rövidebb ideig állt fenn, viszont a két jogosultsági feltétel – például két egymást követő munkaviszony – között 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor szintén további 45 napig igénybe vehető az egészségügyi szolgáltatás.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő naptól kell fizetni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetve addig a napig, amíg a magánszemély – valamely jogosultsági feltétel bekövetkezésével – újra jogosulttá válik. Ha a biztosítási kötelezettséget utólag állapítják meg, például egy megbízási jogviszonynál, akkor a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett a NAV törli.

Lényeges, hogy 2020. július 1-jétől a NAV automatikusan írja elő az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. A magánszemélynek tehát a járulékfizetést fő szabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz.

Ha a NAV a járulékfizetést bármely okból nem írta elő, például, ha a fizetésre kötelezett magánszemély külföldről tért haza, vagy ha korábbi foglalkoztatója nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét, akkor a magánszemély legegyszerűbben

·        az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) erre szolgáló menüpontjában online (https://onya.nav.gov.hu/#!/login) vagy

a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) található’T1011U jelű adatlapon jelentkezhet be az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá. A ’T1011U jelű adatlapot személyesen, postán, vagy az Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani a NAV-hoz.

Ilyen esetben is a NEAK adatszolgáltatása alapján történik meg a fizetési kötelezettség előírása.

(A biztosítottak és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen jogosultak köréről részletes leírás a NAV honlapján, a 91. számú információs füzetben olvasható.)

Noha, az adóhatóság hivatkozott tájékoztatója a gyakorlott könyvelők számára nem tartogat sok újdonságot, de az önellenőrzések járulékfizetést is érintő eseteiben hasznos segítség lehet.

Mindemellett, az adóhatóság honlapján október első felében több, a vállalkozások napi gyakorlatában – adott esetben az üzleti partner ellenőrzésekor – is fontos információ megjelent, így például:

·        az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók adatbázisát frissítette a NAV;

·         tájékoztató arról, hogy nem alkalmazhatók tovább az orosz–ukrán háborús szankciók alól mentesített szállítások egyes igazoláskódjai;

·        a 2024. október 1-től érvényes adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke;

·        a 2024. október 1-től érvényes adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek jegyzéke (az IBAN-számlaszámot kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban, deviza-átutalási megbízásokon kell alkalmazni, például külföldről teljesített átutalásoknál).