Pengeélen táncolt – a NAV lefülelte…

Csak az adózó fantáziájában – és fiktív számlákon – létező borotvapengék, sehol sem tárolt szén, hol volt, hol nem volt biztonsági őrök, 78 millió forint adóhiány, több mint 95 millió forint adóbírság… Tételek az adóhatóság múlt havi „mérlegéből.”

Érdemes rendszeresen visszatérni az adóhatóság virtuális sajtószobájába, és szemezgetni az ott közzétett híreket. Egyrészt kiderül, hogy a revizoroknak – minden ellenkező híreszteléssel szemben – igenis, van humorérzéke, másrészt az itt tárgyalt esetekből sokat tanulhatnak a vállalkozók, de könyvelőik is.

Az alábbiakban ezekből az esetekből válogattam.

Az adóhatóság szerint sem a legélesebb kés volt a fiókban az a vállalkozó, aki „fiktív borotvapenge-vásárlással” próbálta a fizetendő általános forgalmi adóját lefaragni.

Az adóellenőrök több mint 27 millió forint adóhiányt állapítottak meg a terhére.

Az esetnek – azon túlmenően, hogy a borotvapenge nem kifejezetten adóoptimalizálásra alkalmas termék – nagyon fontos tanulsága, hogy komolyan kell venni, milyen adatokat engedünk be, illetve „felejtünk el” beküldeni az Online Számla rendszerbe!

Pórul járt vállalkozónkra pontosan e rendszer hívta fel a NAV nem várt figyelmét. Ennek adatai alapján az érintett közösségi partnerektől szenet vásárolt, és azt közvetlenül a vevőknek szállította. Emellett hazai gazdálkodóktól borotvapengéket is beszerzett, így csökkentette a befizetendő áfa összegét.

A revizorok első lépésben az adózó közösségi partnereit keresték meg: ők viszont több bizonylatot küldtek az adóhatóságnak, mint amennyi a vizsgált vállalkozó beszerzései között szerepelt. Ez egyben azt is jelentette, hogy az adózó a nyilvántartásaihoz, bevallásaihoz mérten, 70 millió forint értékű, 2 ezer tonnányi szénnel nem tudott elszámolni.

Ráadásul, az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból kiderült, hogy a vállalkozónak nincs a tárolásra alkalmas telephelye, ezért kérték, árulja el, hol tárolja a szenet. A megjelölt helyszíneken azonban még szénport sem találtak a revizorok, nemhogy szenet, vagy a szén tárolására alkalmas épületet. A terület tulajdonosa pedig arról tájékoztatta az adóhatóság munkatársait, nem állnak szerződéses kapcsolatban a szóban forgó vállalkozóval, és szenet sem tároltak sehol.

Az ellenőrzés tehát azzal a megállapítással zárult, hogy az adózó a 70 millió forint értékű szenet eladta, de az értékesítésről nem állított ki számlát.

Ezt még tetézte azzal is, hogy az értékesítési céllal beszerezett, 13 ezer darab pengét sem találták a revizorok, de értékesítésükről nem állítottak ki számlát. Az eladókat vizsgálva kiderült: bár állítottak ki számlát az ellenőrzött vállalkozónak, a pengék beszerzése nem történt meg, így a gazdálkodó nem vonhatta le jogszerűen az áfát sem.

(Az adóhatóság fenti esetet bemutató cikke https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/nem-volt-penge_ oldalon olvasható.)

Ugyancsak az Online Számla rendszer lett a veszte annak az egyéni vállalkozónak, aki

Fiktív számlák alapján igyekezett általános forgalmi adót visszaigényelni. Igaz, ő megúszta a dolgot „mindössze” 1 millió forint adóhiánnyal és 500 ezer forint adóbírsággal.

Az adóhatóság kockázatelemző eljárásán akadtak fenn a szóban forgó számlák, ugyanis azok nem szerepeltek az Online Számla rendszerben: a kibocsátójuk „elfeledkezett” a beküldésükről.

Az adóhatóság által fiktívnek minősített bizonylatok amúgy ténylegesen elvégzett munkát (aszfaltozás) igazoltak, csak az volt a gond, hogy a szolgáltatást nem az teljesítette, aki a számlákon ekként szerepelt.

Viszont a számlák kibocsátóit az adóhatóság már úgy ismerte, mint a „rossz pénzt”: ezek a cégek sem munkavállalókkal, sem a munkavégzéshez szükséges eszközökkel nem rendelkeztek, sőt alvállalkozóik sem voltak, tehát a munkát sem végezhették el.

A NAV felszólította a vállalkozót, hogy vizsgálja felül a befogadott számláit és a bevallását, majd nyújtson be önellenőrzést. Az adózó azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a kivitelezés rendben megtörtént, és minden megfelelt a törvényi előírásoknak. Az ezt követően indult adóellenőrzés során kiderült, hogy az egyéni vállalkozó az aszfaltozásra két ismeretlen férfinak szóban adott megbízást, akiknek már a nevére sem emlékezett. Ehhez képest a kivitelezésről három különböző vállalkozás állított ki számlát, akiket az adózó szintén nem ismert.

A vállalkozó a revizorok által feltárt tényállást és ennek következményeit nem vitatta, és a fellebbezési jogáról is lemondott.

(Ez az eset is megtalálható a NAV honlapján: https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/feketen-mint-az-aszfalt)

Ugyancsak lemondott fellebbezési jogáról az a társaság, amely szintén fiktív számlákkal képzelte el az „adótervezést”. Ők már nagyobb tétekben játszottak, mint a fenti két eset főszereplői: 50 millió forint adókülönbözet, 3,5 millió forint késedelmi pótlék és csaknem 95 millió forint adóbírság lett a végeredmény.

Esetükben is az adóhatóság kockázatelemzése indította el a lavinát. A társaság havi rendszerességgel fogadott be nagy összegű számlát őrzés-védelmi tevékenységről és távfelügyeleti szolgáltatásról. Ezek alapján pedig áfát igényelt vissza.

Viszont az adóhatóság kiutalás előtt ellenőrzi annak jogosságát. Az ehhez kapcsolódó helyszíni vizsgálat során azonban a revizorok egyáltalán nem találtak az őrzés-védelemhez, távfelügyelet ellátáshoz szükséges eszközöket, személyeket.

A fiktív tevékenységet bizonyította az is, hogy az ellenőrzéssel egyidejűleg a társaság felbontotta telephelyeinek, székhelyének őrzésére vonatkozó meglévő szerződését, és más céggel sem kötött újat. Az őrnaplóban szereplők a vizsgált társaságot nem ismerték, telephelyein, székhelyén sohasem jártak, munkát ott nem végeztek, a naplóban lévő aláírások nem tőlük származtak.

Ha biztonsági őröket nem is, de számlagyárat viszont találtak az ellenőrök!

Az adóellenőrzés ugyanis a számlázó társaság gazdasági kapcsolatait is megvizsgálta és több cégből álló, őrző-védő, magánnyomozói tevékenység számlázási céghálózatát tárta fel.

A revízió megállapította, hogy tényleges őrző-védő tevékenységet nem végeztek, a számlázott szolgáltatások fiktívek voltak, a számlákat csak az áfa levonására használták.

Az már csak hab a tortán, hogy ezen kívül más cégtől befogadott bontási és földmunkaszámlákat is fiktívnek minősített az adóellenőrzés.

Az adóhiány, és az ezekre kiszabott bírság, késedelmi pótlék okán a NAV 150 millió forintos követelés biztosítását rendelte el: zárolták az adózó bankszámláit és összesen 37 gépjárművet és munkagépet foglaltak le, míg az ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztek be.

A cég a fellebbezési jogáról lemondott, és a több mint 50 millió forint adókülönbözetet megfizette, a fennmaradó tartozás rendezésére pedig 24 havi részletfizetést kért.

(Ez az eset a https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/fiktiv-orzo-vedo-ceget-szurt-ki-a-vizsgalat

oldalon olvasható.)

Házi feladat minden vállalkozónak: a példaként hozott esetek tanulságainak leszűrésével a már benyújtott adóbevallások átgondolása. Amúgy: akinek nem inge…