Sopronban kutakodik a NAV, de máshol is sokan ráfázhatnak

Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatbázisok, adatszolgáltatások és beszámolók alapján, több szempontból vizsgálja az adózókat. Most a cégek mérlegbeszámolói árulkodhatnak szabálytalanságokról: a Győr-Moson-Sopron vármegyei ellenőrök a társaságok osztalékfizetéseit ellenőrizték.

A revizorok a társaságok beszámolóinak adatait összevetették az adóhatóság rendszereinek információival, és górcső alá vették a taggyűlési határozatokat is. Mindezeket elemezve, azokat a vállalkozásokat ellenőrizék, amelyeknél felmerült, hogy az osztalék utáni személyi jövedelemadót nem fizették meg, vagy amelyek adózott eredményüket évek óta készpénzben mutatták be beszámolóikban. Az ellenőrzés célja az volt, hogy az adózók fizessék meg az évek óta halogatott, osztalék utáni személyi jövedelemadót, és a házipénztárak „papíron” kimutatott pénzkészlete megegyezzék a ténylegessel, azaz a szabályos dokumentumokra alapozott könyvelés valós adatokat tükrözzön.

Ahogy az lenni szokott, gyakran elég megszellőztetni, mit vizsgálnak majd a revizorok, és máris megnő az adózókban az önkéntes jogkövetési hajlam: ez esetben a vállalkozások az ellenőrzések puszta hírére 216 millió forint osztalékot vallottak be. A NAV emellett további 223 millió forint nettó adókülönbözetet is megállapított.

A magas készpénzállományú társaságok közül hatan még a vizsgálat alatt – a penzcentrum.hu portál információi szerint – összesen 179 millió forintnyi osztalékot fizetett a tagoknak, három pedig rendezte a házipénztárban kimutatott összegek nyilvántartását. Az ellenőrök számos szabálytalanságot tártak fel a készpénzes tételek bizonylatolásával és rögzítésével kapcsolatban is.

Az adóhatóság szerint az ellenőrzéssorozat nemcsak a költségvetési bevételek növekedése miatt volt sikeres, de – úgy tűnik – a cégtulajdonosok végre nem engedték el a fülük mellett, ha a könyvelőjük a jogkövetés fontosságára hívta fel figyelmüket.

A gazdasági élet kereteit meghatározó jogszabályok – így különösen az adózást, számvitelt érintőek – folyamatos nyomon követése és persze betartása azért is bír kiemelt fontossággal, mert a nemrégiben kihirdetett jogszabályváltozások a korábbinál szigorúbb bírságtételeket hoztak az adózók életébe. 2024. augusztus 1-jétől duplájára nőnek az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint az általános adózási mulasztásokhoz, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásához, valamint a számla- és nyugtakibocsátáshoz és iratmegőrzés megszegéséhez fűződő bírságok.

Ahogyan arról már e keretek között is hírt adtunk, az általános mulasztási bírság maximális összege természetes személyek esetén 200 ezerről 400 ezer forintra növekszik, nem természetes személyek esetén pedig 500 ezerről 1 millió forintra.

E bírságra azok számíthatnak, akik – például – a bejelentési, változás-bejelentési, a bevallási, adat-bejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségekkel, a regisztrációs kötelezettségek nem teljesítésével vagy hiányos, valótlan adattartalommal történő teljesítésével hívták fel magukra a NAV kiemelt figyelmét.

A feketén dolgozó alkalmazottak is egyre kevésbé bizonyulnak majd „jó üzletnek”: a jelenlegi 1 millió helyett 2 millió forintos bírságra számíthat a lefülelt munkáltató.

A számla- vagy nyugtaadási, vagy iratmegőrzési kötelezettségüket sem járnak jobban: ők akár 2 millió forint bírságot is kaphatnak.

Az alapvetően jogkövető, az adóhatóság szerint megbízható adózókkal a törvény és az adóhatóság is elnézőbb lesz: egy-egy mulasztás esetén a számukra kiszabható bírság felső határa az egyébként kiszabható összeg fele.

Ezzel szemben a kockázatos adózók esetében az adó- és mulasztási bírság kiszabása méltányosságból sem mellőzhető, ráadásul a kiszabható összeg maximuma is magasabb: a normál érték 150 százaléka, valamint a kiszabható legkisebb bírság az egyébként kiszabható bírság felső határának 30 százaléka. Azaz e körben az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság már 1,5 millió forint is lehet, de minimum félmillió forint.

A beszámolók beszédes adataira, a bent ragadt osztalékok és a házipénztár kérdéseire következő cikkeimben még visszatérek. Annál is inkább, mert a sok cégnél a nyár jelentette „uborkaszezont” érdemes felhasználni a papírmunka rendbetételére.

Addig is, ráhangolódásként egy „osztalékos” probléma:

·        Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

A Bajos Kft az előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudta kifizetni. A tulajdonosok – mindannyian magánszemélyek – viszont a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Ennek érdekében jóváhagyhatnak a ki nem fizetett osztalékot törlő – az ügyvezető kifejezésével élve –„negatív osztalékot”?

 A „negatív osztalék” fogalmát nem ismeri a számviteli törvény, de az adótörvények sem, így ennek jóváhagyásáról sem dönthet a taggyűlés.

Mivel a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség, azt nem feltétlenül kell megszüntetni, a végelszámolást lezáró vagyonfelosztási javaslatban is szerepelhet, és a társaságnak a végelszámolás befejezésekor megmaradó pénzbeli és nem pénzbeli eszközeivel azt ki lehet majd fizetni. Ehhez persze arra van szükség, hogy a cég eszközeinek a piaci értéke legalább annyi legyen, mint a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék miatti, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség összege.

Természetesen az a kedvezőbb megoldás, ha a szóban forgó kötelezettséget a végelszámolás megkezdése, de legkésőbb a végelszámolás befejezése előtt rendezik: amennyiben a társaságnak vannak pénzzé tehető eszközei, akkor az így kapott pénzből.

Ha nincsenek a vállalkozásnak ilyen eszközei, de vannak olyanok, amelyeket a tulajdonosok szívesen elfogadnak a nekik járó osztalék fejében, akkor azokat az eszközöket el kell adni áfával növelten a tulajdonosoknak, és az eladáshoz kapcsolódó követelést kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség összegébe beszámítani.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az osztalékból a kifizetéskor személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell levonni. Ez akkor is érvényes, ha a kifizetés nem pénzben, hanem eszközök átadásával történik. Ilyen esetben természetesen a kifizetéskor az adót nem lehet levonni, ezért a tulajdonosoknak kell azt a céghez befizetniük, mivel a közterheket a kifizetőnek, azaz a társaságnak kell bevallania és befizetnie.

Ha a fentiek egyike sem alkalmazható megoldás a cégnél, akkor célszerűen a tulajdonosok elengedik a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék miatti követelésüket. Az elengedett kötelezettséget a társaságnak az egyéb bevételek között kell elszámolnia, és ez része az adózás előtti eredménynek, illetve a társaságot illetékfizetési kötelezettség terheli.