A revizorok már a „spájzban” vannak – kilenc vármegye vállalkozói várhatják az ellenőröket
Január 29-én kezdődik az a nagyszabású, több lépcsőben és több vármegyét érintően lezajló ellenőrzési akció, amelyben a NAV – többek között – a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrzi.
A számla- és nyugtaadási kötelezettség örökzöld témája az ellenőrzéseknek (okkal-joggal, amúgy), a most induló ellenőrzéssorozatban az adóhatóság vizsgálja még az online pénztárgépek megfelelő üzemeltetését – ideértve a napi nyitó és záró pénzkészlet rögzítését is –, az alkalmazottak bejelentését, a foglalkoztatás szabályainak betartását, jövedéki termékek értékesítését, az árusított termékek eredetét. A pénztárgépek éves felülvizsgálatának megtörténte is érdekli a revizorokat.
Az adóhivatal nyílt kártyákkal játszik: honlapján rendszeresen közzéteszi, hogy hol és mely ágazat szereplői számíthatnak a revizorok kiemelt figyelmére az adott időszakban. Érdemes tehát rendszeresen ellátogatni a NAV weblapjára, és az ún. Adótraffipax oldalon tanulmányozni ezeket a tájékoztatókat: https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adotraffipax
Némi cinizmussal hozzátehetném: az sem baj, ha a vállalkozó nem figyeli az ominózus weboldalt, hiszen az ellenőrzésre adott időszakban kiválasztott körön kívül – és ezt az adóhatóság is kiemeli – mindenki más is számíthat a revizorok érkezésére, legfeljebb előbbiek némileg nagyobb eséllyel. A lényeg tehát az, hogy a szabályokat okosabb betartani, mintsem rettegve figyelni az üzletbe belépő vevőket, kinek van „ellenőr arca”. Persze, a szabályokat akkor lehet betartani, ha egyrészt ismerjük azokat, másrészt jól is értelmezzük – de erre kicsit később még visszatérek.
A január 29-vel kezdődő héten Baranya, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala vármegyékben tervez ellenőrzéseket a NAV. Ennek során vendéglátóhelyeket, saját futárral kiszállító éttermeket, üzleteket, távol-keleti kereskedéseket, építkezéseket, mézárusokat, szoláriumokat, zöldség- és gyümölcskereskedőket, henteseket látogatnak majd meg az adóhivatal munkatársai.
Persze botorság lenne a „többieknek” – mondjuk a pékeknek – abban bízniuk, hogy ők most biztonságban vannak, az ellenőr csak a szomszéd henteshez néz be. Lényegében minden adózó bármikor számíthat ellenőrzésre. Ezt azért hangsúlyozom, mert a revizorok által feltárt mulasztásoknak komoly következményei lehetnek, így például az üzlet ármeneti bezárására is sor kerülhet.
Az adóhatóság évek óta ellenőrzi a nyugta-, és számlaadás mellett azt is, hogy a pénztárgép kasszájában lévő pénzkészlet összege megegyezik-e a kiállított bizonylatok összértékével.
A jogszabály előírja, hogy a nyitó pénzkészletet rögzíteni kell, valamint minden pénzmozgásról, pénzbetétről és kivétről bizonylatot kell kiállítani.
Vendéglátósok ne feledkezzenek meg az olyan „apróságokról” se, mint a borravaló elkülönítése a bevételtől. Ha biztonsági okokból mégis a kasszában tartanák azt, akkor ne feledkezzenek meg ezt a pénztárgépben is rögzíteni, a megfelelő pénzmozgási bizonylatot kiállítani.
Erről az adóhatóság tájékoztatót is készített, ami ugyan 2019-ben került fel a honlapjára, de most is aktuális információkat találunk benne:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/tudjon_rola/A_penztargepkezelesse20191217
Az is fontos, hogy a vállalkozó pénzkezelési szabályzatában előírtak egyezzenek a ténylegesen követett gyakorlattal! Ha a kettő eltérő – legyen bár mindkettő egyébként szabályos – az bírságolásra ad okot.
Térjünk vissza a nyugtaadás kérdésére, aminek az elmulasztása már első alkalommal oka lehet az üzlet adóhatósági szankcióként történő bezárásának.
A nyugtaadást érintően, gyakori hiba például, hogy a pultban álló eladó kiállítja ugyan a bizonylatot, de azt nem adja át a vevő részére: ez is a bizonylat-kiállítási kötelezettség elmulasztását jelentheti.
A vonatkozó Áfa-tv. „főszabálya” (159. §) szerint az adóalanyok elsődlegesen az általuk teljesített értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról számlát kötelesek kiállítani. Ezen kötelezettség alól mentesül az adóalany (165. §) – többek közt – akkor, ha a termék vásárlásával, a szolgáltatás igénybevételével egyidejűleg, azaz a teljesítés időpontjában, az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a vásárló kifizeti, és nem kéri számla kibocsátását. Ilyenkor viszont nyugtát kell adnia az értékesítőnek – függetlenül attól, hogy azt a vevő kéri-e vagy sem (166. §).
A nyugtaadás kötelező eleme tehát az a mozzanat, hogy a kiállított nyugtát át is kell adni a vevőnek! Ez természetesen nem jelent kézbeadást: ha a vásárló nem hajlandó azt átvenni – bár minden nehézség nélkül megtehette volna –, az már nem befolyásolja azt, hogy a kereskedő eleget tett az előírásoknak. Ez utóbbit próbavásárlás során ellenőrzi a helyszínen az adóhatóság.
Próbavásárlás (próbafogyasztás vagy próbaszolgáltatás) esetében az ellenőrök készpénzzel fizetnek, és arra kíváncsiak, hogy a bevételt az ellenőrzött kereskedő rögzítette-e a pénztárgépben és megtörténik-e a nyugta kibocsátása és átadása. Még egyszer: az „átadása” is nagyon fontos!
A próbavásárlást lezáró ellenőri megállapítások közül az alábbiak lehetnek különösen kellemetlenek:
- az eladó
- nem adott nyugtát;
- nem adta át a nyugtát;
- nem megfelelő nyugtát adott.
Mit is jelentenek mindezek?
„Nem adott nyugtát” – Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki a pénztárgépet kezelte, a vevőtől átvette az áru ellenértékét, a kasszába tette, onnan átadta a visszajáró összeget, de a fizetett összeget a pénztárgépbe nem ütötte be és nyugtát sem bocsátott ki.
Fontos, hogy a revizorok nem csak azt figyelik, hogy a próbavásárlás során ők kaptak-e nyugtát, hanem azt is, hogy jelenlétük alatt más vevők kaptak-e bizonylatot!
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a nyugtaadás kézi nyugta kibocsátásával történik (kellene történnie). Elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét a vállalkozás, ha van a helyszínen nyugtatömb, de vagy elő sem veszi, vagy elő van készítve, de nem használja, vagy nem minden esetben használja. Megtörténhet, hogy az értékesítés közben betelik a nyugtatömb és nincs a helyszínen üres tömb, ezért az eladó nem tud nyugtát kibocsátani, még ha ez szándékában is állna.
Akkor is mulasztást követ el a vállalkozó – az adóhatóság tapasztalatai szerint a nyugtaadás e sajátos értelmezése is előfordul –, ha az eladó a vevő által fizetett ellenértékről nem bocsát ki új kézi nyugtát, hanem a korábban kiállított és a korábbi vásárlók által ott hagyott nyugták közül keres egy, a vevő által fizetett összegnek megfelelőt.
„Nem adta át a nyugtát” – Ezt a hibát követi el az a kereskedő, aki beüti ugyan az áruért fizetett ellenértéket, de a nyugtát nem teszi a vevőnek hozzáférhetővé, azaz lényegében nem adja át neki.
Ugyancsak „nem adta át a nyugtát” megállapítást tesznek a revizorok, kézi nyugta kiállítása esetében, ha az eladó utólag adminisztrál, azaz akkor tölti ki a nyugtát, amikor a vevő már fizetett és eltávozott.
Sajnos ilyenkor nem lehet arra hivatkozni, hogy a vevő sietett és nem várta meg a bizonylat kiállítását, mert a nyugtát a pénz átvétele előtt kell kiállítani és átadni és nem utána.
„Nem megfelelő nyugtát adott” – Az Áfa-tv. 173. §-a sorolja fel azokat az adatokat, amelyeknek egy szabályos – adóigazgatási azonosításra alkalmas – nyugtának tartalmaznia kell. Ezek:
- a nyugta kibocsátásának kelte,
- a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
- a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,
- a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
Akár kézi, akár gépi nyugtáról van szó, ezeknek az adatoknak szerepelniük kell rajta. Ha csak egy is hiányzik – vagy nem felel meg a valóságnak, ez például a dátum esetében szokott előfordulni –, akkor a nyugta nem megfelelő.
Ugyanaz a helyzet megítélése, ha a fentiek szerinti adatok pontosan szerepelnek rajta, de a bizonylat nehezen olvasható, például azért, mert a nyomtató festékanyaga kifogyóban van. Kézi nyugta esetében is figyelni kell az adatok teljes körűségére és olvashatóságára. Ezeknél gyakori, hogy a kereskedő adatait a céges bélyegzővel nyomják rá a papírra – ez természetesen nem tilos –, de nem okos megvárni, amíg a bélyegző teljesen kiadja a lelkét, pontosabban az utolsó csepp festéket is. Az eredmény ugyanis olvashatatlan adatok és a megfelelő bírság.
Mit tehet egy vállalkozás annak érdekében, hogy a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésekor a revizorok ne találjanak hibát?
- Fontos figyelni arra is, hogy az üzlet működési engedélye érvényes-e, illetve, ha időközben újabb tevékenységi körrel bővült a vállalkozás tevékenysége az adott üzletben, azt az önkormányzat illetékes szerve rávezette-e az üzlet működési engedélyére.
- Ellenőrizze a vállalkozó, hogy van-e az üzletben pénztárgép napló, szabvány nyugta- és számla tömb, illetve ezeket bevezették-e a szigorú számadású nyomtatványok (lehetőleg naprakész) nyilvántartásába.
- Mindezek az ideiglenes elárusítóhelyeken is fontosak, ha pénztárgép nem is kötelező, de a többi – számla- és nyugtatömb, szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása – igen. Ez utóbbi legalább a vállalkozó székhelyén legyen elérhető és naprakész.
- Gondolja végig, hogy a pénztárgépet kezelő, vagy a vásáron „helyt álló” alkalmazott rendelkezik-e az ahhoz szükséges ismeretekkel, hogy teljesítse a nyugta- és számlaadási kötelezettséget. Felkészítették arra, miként kell viselkednie egy adóellenőrzés során?