NAV a Pub-okban

Természetesen nem arról van szó, hogy az adóhatóság munkatársai rendszeresen a pohár fenekére néznek. A kocsmáknak azonban októbert közepétől, két hónapon át mégis váratlan vendégei lesznek a revizorok – a főváros déli kerületeiben egészen biztosan.

Az adóellenőröket pénzügyőrök is elkísérik az október 18-tól kezdődő és december 18-ig tartó „razziákon”.

A NAV legfrissebb, nyilvánosan is elérhető ellenőrzési terve - https://www.nav.gov.hu/nav/adotraffipax - szerint a főváros XVIII. és XIX., és XX., továbbá XXI., valamint a XXII. és a XXIII. kerületeiben, illetve Ferencváros, Újbuda és a Hegyvidék italméréseiben és vendéglátóhelyein is feltűnhetnek a revizorok és pénzügyőrök alkotta csapatok.

Az ellenőrzések során az adóhivatal munkatár­sai több szabály betartását is vizsgálják. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vállalkozások fel tudják-e mutatni a jövedéki termékek, azaz az alkoholos italok beszerzését igazoló számlákat, ahogy arra is, hogy megvannak-e az alkoholtermékek zárjegyei.

Emellett - mint minden hasonló ellenőrzéskor-, most is kiemelt figyelmet fordítanak az ellenőrök arra, hogy a vállalkozók adnak-e nyugtát, számlát a vevőknek, megfelelően használják-e online pénztárgépüket, hogy bejelentették-e alkalmazottaikat.

A vizsgálatokban az adóhatóság épít a jövedéki termékekre fókuszáló, 2019-ben lefolytatott ellenőrzéssorozat tapasztalataira is: gyakori volt a zárjegy nélküli alkoholtermékek forgalmazása és az is, hogy gyengébb minőségű italokkal töltötték fel a prémiumkategóriás üvegeket.

Beszédes, hogy akkoriban volt arra is néhány példa, hogy a vállalkozó az előre meghirdetett ellenőrzés hetére inkább technikai üzemszünetet tartott, és nem nyitott ki.

Mire figyeljen a kisboltos, a kocsmáros?

A hatályos jövedéki szabályozás értelmében a szabadforgalomba bocsátott (adózott) jövedéki termékekkel kiskereskedelmi tevékenységet a jövedéki kiskereskedők végezhetnek.

Az adózott jövedéki termékek kereskedelmi célú szállítása belföldön szállítólevéllel történhet.

A szállítólevélnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a szállító, átadó: megnevezését, adószámát, engedélyszámát,


• a jövedéki termék: megnevezését, KN-kódját (a csendes bor és dohánygyártmány kivételével), mennyiségi adatait,


• a kiszállítás, átadás: telephelyének címét, időpontját (év, hó, nap), célját (így különösen értékesítés, átszállítás másik telephelyre, megsemmisítésre szállítás),


• a szállítás címzettjének vagy az átvevőnek: nevét, címét, nem magánszemély esetén adószámát, és


• adóraktárból történt termék kiszállítás esetén: az adóraktári készlettípust és a kiszállítás jogcímkódját, a jövedéki termék fajtakódját, a mennyiségét (alkoholtermék és sör esetében űrtartalom, darabszám és tényleges alkoholtartalom megadásával vagy az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben, dohánygyártmány esetében kiszerelési egység és a kiskereskedelmi eladási ár megadásával, egyéb jövedéki termék esetében az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben),


• a címzett engedélyszámát (ha engedélyes).
• 
  

A jövedéki engedélyes kereskedőnek nyilvántartást kell vezetnie, mely alapján adatszolgáltatást teljesít a NAV_J09 „Adatszolgáltatás a jövedéki engedélyes kereskedő készletváltozásáról” elnevezésű elektronikus nyomtatványon.

A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket belföldön csak

• adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig),


• termékét adóraktárban tároló személytől,


• felhasználói engedélyestől,


• kisüzemi bortermelőtől és


• jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.

Egyedi esetben a NAV előzetesen engedélyezheti a felsoroltaktól eltérő személyektől is a jövedéki termék beszerzését. Ebben az esetben a jövedéki engedélyes által elektronikusan benyújtott kérelemről az állami adó- és vámhatóság 10 munkanapon belül dönt, a döntés tartalmazza a termék beszerzésének feltételeit.

Miért is van/lehet szükség egy ilyen tárgyú kérelem benyújtására?

A jövedéki törvény alapvetően tiltja a jövedéki kiskereskedők közötti termékértékesítést, hiszen alapelvként határozza meg – ahogyan arról az előzőekben már esett szó-, hogy a kiskereskedő jövedéki terméket kizárólag adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy importálótól, illetve felhasználói engedélyestől szerezhet be. (Ezen túlmenően lehetősége van más tagállamból - adóraktárból - bejegyzett kereskedői engedély birtokában a keletkező adó- és egyéb adminisztratív kötelezettség teljesítését követően.)

Fontos e szabályok betartása, mivel az egyéb módon beszerzett és készleten tartott jövedéki termékek származásának igazolásául nem fogadja el a jövedéki hatóság a beszerzési bizonylatot. Ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy az adott termék adózás alól kivontnak minősül, és így eljárás tárgyát képezheti.

Szerencsére a jogszabály kivételt tesz azokban – a való életben gyakran előforduló - esetekben, amikor az árukészletét a kereskedő azért adja át más kereskedőnek, mert:

• a teljes árukészletet az új üzemeltető veszi át, a bolt, üzlet értékesítése, bérbeadása esetén;


• a kereskedelmi működést megszüntetik és a termékkészletet más kiskereskedőnek értékesítik;


• az üzemeltető másik gazdasági társaságot alapít, amelybe apportálja a jövedéki termékkészletét;


• az üzemeltető másik gazdasági társasággal egybeolvad, amelybe apportálva a jövedéki termékkészletét az új tulajdonos birtokába kerül.

A felsorolt esetkörökben a jövedéki árukészlet átadására az adóhatóság értesítése mellett, illetve megfelelően dokumentálva kerülhet sor. Azaz:

• a jövedéki árukészletről tételes és minél pontosabb adatokat tartalmazó leltárívet szükséges készíteni;


• az árukészlet tételes átadás-átvétel napját - két héttel - megelőzően bejelentést kell tenni az üzlet fekvése szerint illetékes NAV Igazgatóságához.
  E bejelentés alapján a hatóság tudomást szerez az átruházás tényéről, de annak időpontjában nem szükségszerűen jelenik meg a helyszínen;


• a jövedéki termékek átadás-átvételének tényéről – annak napján - szabályos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely bizonyító erővel bír az új tulajdonos vagy üzemeltető által birtokban tartott termékek származását illetően.
  Ha a NAV járőrei ebben az időpontban jelen vannak, abban az esetben a jegyzőkönyvet hitelesíteni kötelesek.

Nem szabad az említett bejelentési kötelezettséget félvállról vennie a kereskedőnek, mivel elmulasztása esetén az új tulajdonos vagy üzemeltető nem tudja a termékek származását szabályszerűen igazolni, ezért eljárás indulhat ellene.

A nem megfelelően részletes áruleírást tartalmazó leltárív esetén pedig a termék későbbi beazonosítása gondot okozhat, ami miatt a termékek ugyancsak eljárás tárgyát képezhetik.

Tudni kell, hogy ha a vállalkozó cégen belül adja át a jövedéki termékkészletét, azaz az átszállításra a saját üzemeltetésben lévő kiskereskedelmi egységei között kerül sor, akkor is szükség van a törvényben meghatározott adattartalmú szállítólevélre!

A bizonylatok körében beszélnünk kell a számlákról is: a jövedéki engedélyes kereskedőnek a jövedéki termék értékesítéséről olyan számlát kell kiállítania, amelyen feltünteti a jövedéki termék KN-kódját és az engedélyének számát.

Készpénzről szó sem lehet

Lényeges, hogy a jövedéki engedélyes kereskedő főszabály szerint jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, kivéve akkor, ha a jövedéki terméket magánszemély vásárolja meg.

A jövedéki adóról szóló törvény készpénzfizetést kizáró előírásainak csak olyan fizetési megoldások felelnek meg, amelyeknél a jövedéki kiskereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő között készpénz átadására nem kerül sor: a fizetési művelet a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájának közbeiktatásával történik. (Ennek megfelel a bankkártyával történő fizetés is.)

Rend a raktárban

A jövedéki termékekkel összefüggő ellenőrzései során az adóhatóság kíváncsi lehet arra is, hogyan - és főleg milyen mennyiségben - tárolja a vendéglő, a kocsma a bontott palackokat.

A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában (a vendégeknek már kiszolgált termékek kivételével)

• 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből, csendes borból és egyéb csendes erjesztett italból választékonként öt,


• 2 literes vagy azt meghaladó kiszerelésű termékből választékonként egy bontott termék tárolható.

A jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában, abban az esetben tárolható a fentieknél több bontott termék, ha a kereskedő

• kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti alkalmi rendezvényen történő értékesítést végez,


• a bontott kiszerelésű termékeket az üzlet vagy az ahhoz tartozó raktár elkülönített részében tartja, és


• az elkülönítetten tartott termékekről olyan nyilvántartást vezet naprakészen és zár le havonta, amely tartalmazza: az alkalmi rendezvény időpontját, helyét, a bontott termék beazonosítható módon megadott adatait (márka, kiszerelés,Ø darabszám) és a bontott termék felhasználásának időpontját.

A levált, sérült zárjegy pótlása a kiskereskedelemben

Amennyiben a szabadforgalomba bocsátott zárjegyköteles jövedéki termék zárjegye megsérül, vagy a termékről leválik, akkor a kiskereskedőnek

• ki kell vonnia a forgalomból és


• elkülönítve kell tárolnia.

Ha az érintett termékeket továbbra is értékesíteni szeretné, akkor azokról leltárjegyzéket kell két példányban készítenie, melynek egyik példányát a következő munkanap végéig az állami adó- és vámhatóság részére be kell nyújtania.

A leltárjegyzéknek tartalmaznia kell a termék

• kereskedelmi megnevezését,


• kiszerelését,


• darabszámát,


• alkoholtermék esetén tényleges alkoholtartalmát,


• a termék származását igazoló okmány típusát, számát, valamint


• az igényelt zárjegy mennyiségét és típusát.

A leltárjegyzéket kizárólag a NAV_J35 „Bejelentés a szabadforgalomban levált, sérült zárjegy pótlásának igényéről” elnevezésű elektronikus nyomtatványon, az ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.

A jövedéki termékeket forgalmazó kereskedőknek célszerű tanulmányozniuk az adóhatóság 86. számú információs füzetét (Jövedéki kis-és nagykereskedelem). Elszántabbak - adószakértőként azt tanácsolom a kereskedőknek, hogy legyenek elszántak - elmélyedhetnek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott 45/2016. (XI.29.) NGM rendelet előírásaiban.