Nassolt? 2017. január 1-től a NAV azonnal tudni fog róla!

2017-től az automaták forgalmi adatait „élesben” megkapja majd a NAV. A jogalkotó nem kivételez, alaposan a körmére néz a „tisztességtelen” üzemeltetőknek – akik nyilván kénytelenek lesznek vagy feladni a bizniszt, vagy legalizálni működésüket -, az eddig is jogkövető automatásoknak is.

Az élelmiszer-értékesítő automatáknak az online pénztárgépek mintájára való „bekötése” a NAV-hoz egyébként nem hamvasan friss ötlet, eredetileg már most is működne a rendszer, mivel annak bevezetését 2016 őszére tervezte a jogalkotó. A felkészülésre nem sok idő maradt már, mivel a kérdést szabályozó NGM rendelet 2017. január 1-jével lép hatályba.

A hivatkozott jogszabálynak már a címe is embert próbáló: "31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról."

Lássuk, mit is vár ez a jogszabály az érintettektől!

HÁZI FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK 

2017. január 1-jétől – azaz a hivatkozott NGM rendelet életbelépésével - automata kizárólag egy ún. automata felügyeleti egységgel (AFE-val) felszerelve helyezhető üzembe. Az „AFE” egy olyan, az automatába szerelt elektronikus adattároló és adatkommunikációs egység, mely az előírások szerint meghatározott adattartalmú elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, és biztosítja és ellátja az automata és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.

Az, hogy ez mennyibe kerül majd az automatákat üzemeltető cégeknek, még nem tudni, de egyes hírek szerint egy „AFE” beszerzése akár 150 ezer forint költséggel is járhat, ráadásul gépenként kell számolni ezzel a kiadással.

A jogalkotó nem bíz egy ilyen „furmányos” technikát bárkire, így a rendelet azt is előírja, hogy minden üzemeltetőnek szerződést kell kötnie egy ún. felügyeleti szolgáltatóval, amely majd elvégzi a feladat technikai részét: az AFE-nak az automatákba történő beszerelését, biztosítja a műszaki feltételeit a rögzített adatok adóhatóság felé továbbításának, illetve az automata működése során az AFE folyamatos működtetését.

Fontos, hogy az említett szolgáltatói tevékenységet csak és kizárólag az a vállalkozás láthatja el, akinek erre engedélye van és a vonatkozó nyilvántartásban is szerepel. A már említett NGM mindenre gondolt, így azt is előírja, hogy az ügyben eljáró hatóság a Budapest Főváros Kormányhivatalának a metrológiai hatósága.

Elvileg az automata-tulajdonosoknak nem kell mást tenniük, mint a fent említett hatóság honlapján szétnézni, és kikeresni az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók közül a számukra megfelelőt. Ugyanis – ismét csak elvileg – ezek listáját a hivatkozott hatóságnak közzé kell tennie a honlapján.

Azért csak „elvileg”, mert a hatóság honlapján (http://mkeh.gov.hu/hivatal) sem a szolgáltatók névjegyzéke nem található, de a szükséges engedélyek iránti kérelmek nyomtatványai sem! (Legalábbis nekem nem sikerült megtalálnom ezeket.) Az NGM rendelet mai napon is hatályos szövege alapján viszont a jövő január 1-jei időpont nem változott!

Ami azért is izgalmas, mert ugyan magának az engedélykérelemnek a rendelet szerinti ügyintézési határideje 21 nap, és ehhez még számos engedélyt, igazolást kell a jövőbeni szolgáltatónak beszereznie, arról nem is beszélve, hogy tetemes - 1 milliárd forint- összegű felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell.

Egyebekben a rendelet a felügyeleti szolgáltatói szerződések általános szerződési feltételeire vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, melyektől ún. kiemelt üzemeltető (azon üzleti üzemeltető, amelynek foglalkoztatottai létszáma legalább 10 fő és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legalább 1 milliárd forint) esetében a felek egyező akarattal eltérhetnek.

A minimális szolgáltatások esetében (ez gyakorlatilag a NAV-val az adatkapcsolatot biztosító és az adattovábbítást megvalósító szolgáltatást és az azt lehetővé tévő kapcsolódó szolgáltatások együttesét jelenti) hatósági ár érvényesül, az ezen felül nyújtott minden felügyeleti szolgáltatás díja a felek közti szabad megállapodás tárgya. A hatósági árként meghatározott összeg - AFE-enként – legfeljebb nettó (azaz áfa nélkül) 5.000 Ft/hó lehet.

A felügyeleti szolgáltatói szerződések megkötése időigényes folyamat lehet: a rendelet szerint az érintett felügyeleti szolgáltató, ha szerződéskötési szándékkal megkeresik, 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az igényt tudja-e teljesíteni, illetve milyen időponttól kezdődően. Ráadásul, ha a szerződés létrejön, a szolgáltató csak a szerződés megkötésének időpontjától számított 30 napon belül köteles szolgáltatásának nyújtását megkezdeni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az automatát üzemeltető vállalkozónak szerencséje van, és elsőre megtalálja a számára leginkább megfelelő felügyeleti szolgáltatót, akkor is mintegy két hónapi „átfutási idővel” kell számolnia.

Az ügyintézési idő figyelembevételével tehát, jó lenne, ha az érintettek már belekezdenének/belekezdtek volna az ügyintézésbe. Ezért jól teszik, ha rendszeres időközönként ellenőrzik a fentebb említett honlapot, hogy időben tudjanak választani a szolgáltatók közül és leszerződni a kiválasztottal.

Az automaták ellenőrzése a gyakorlatban – lényegében az online pénztárgépek mintájára - oly módon történik majd, hogy az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít a NAV részére (az adóhatóság ezeket az adatokat a felügyeleti szolgáltatón keresztül kapja meg), illetve emellett az automata berendezések működését az adóhatóság az erre a célra kiépített rendszer útján felügyeli, és közvetlen adatlekérdezést is végezhet.

MENTES AUTOMATÁK

A szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek azok a berendezések, amelyekről a felügyeleti szolgáltató úgy nyilatkozik, hogy fizikailag nem láthatóak el automata felügyeleti egységgel.

Ezeket a típusokat kivonják majd a forgalomból, mivel 2017. január 1-jétől ezeket nem lehet majd üzembe helyezni. A felügyeleti szolgáltatásba be nem köthető, de 2017. január 1-jén, illetve azt megelőzően már működő - a 41/2014. (XII. 29.) NGM rendelet szerint regisztrált - automaták 2018. január 1-ig, AFE felszerelése nélkül is üzemeltethetőek. Ehhez kapcsolódóan is azonban igazgatási szolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége, ez gépenként 150 000 Ft éves díjat jelent.

Az üzemeltetőnek ezekről, a 2017. január 1-jét követően is üzemeltetett automatáról 2016. december 31-ig elektronikusan, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot kell szolgáltatnia a NAV részére. Az adatszolgáltatásban meg kell jelölni az üzemeltető nevét, adószámát, illetve az automata regisztrációs számát.

Vigyázat! A fentebb említett adatszolgáltatási kötelezettség nem azonos – és nem is váltja ki azt - egy másik, korábban életbe lépett, az automatákat érintő, adatszolgáltatási kötelezettséggel!

Azaz az 2015. január 1-jétől az Art. 22/D.§.-val előírt bejelentési kötelezettség továbbra is érvényes: az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezéseket, az ezen keresztül történő értékesítés megkezdésekor, elektronikus úton be kell jelenteni! A bejelentendő adatok körét a 41/2014. (XII.29) NGM rendelet 1.§.-a rögzíti.

Az értékesítés megkezdésének bejelentése igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet a NAV által meghatározott számla javára kell megfizetni. Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ha az értékesítést olyan automata berendezéssel kezdik meg, amelyet már más jogszerűen működtetett: azaz az (új) üzemeltető olyan gépre nézve teljesíti e kötelezettségét, amelyet annak korábbi üzemeltetője már bejelentett, és ezen bejelentéshez kapcsolódóan az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét megfizette, és a berendezés gyártási számát is bejelentette.

KÖNYVELÉS, BIZONYLATOLÁS

Nézzünk néhány érdekes, a valóságban is megtörtént „automatás bizonylatos” esetet!

Ragyogó Verda

A Ragyogó Verda Kft autókereskedelemmel foglalkozik, és telephelyén automata autómosót helyezett üzembe. Az automata pénzérmékkel működik, ami egyben azt is jelenti, hogy szabadon, közvetlen felügyelet és előzetes „jegy” vagy „zseton” vásárlása nélkül vehető igénybe a szolgáltatás. Az ügyvezető utasításának megfelelően, a gép perselyét két dolgozó jelenlétében hetente ürítik, és a benne talált pénzösszeg alapján készül egy összesítő, pontosabban egy jegyzőkönyv – ennek alapján állítják ki a bevételi pénztárbizonylatot is -, továbbá megállapítják („felülről számított” adómértékkel) az árbevétel és az áfa összegét. 

Kérdés azonban, mit kell tennie a társaságnak akkor, ha valamelyik gépkocsi tulajdonos számlát kér a szolgáltatásról? Pénzt a szolgáltatás igénybevevője közvetlenül a cég számlát kiállító dolgozójának nem ad át, hiszen azt már bedobta az automatába a mosás igénybevételekor. Megoldás lehet-e erre az az eljárás, hogy a persely kiürítésekor készített jegyzőkönyvön rögzítik, hogy a heti bevételből milyen összeg az, amiről számla is készült?

Az Áfa törvényben találjuk a választ: ennek 167. §. c) pontja alapján a kezelőszemélyzet nélkül automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélkül automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén nem kell nyugtát kibocsátani. Ebből következően, ha a vevő számlát kér e szolgáltatásról is, számlaigényét előre kell jeleznie. Erre célszerű az automatán, vagy amellett elhelyezett táblán felhívni a figyelmét.

Teli Pocak

A Teli Pocak Élelmiszerkereskedelmi Kft étel-automatát üzemeltet. Az automatában megmaradt ételek egy része másnap már nem friss, nem fogyasztható, selejtezni kell. Hogyan, milyen nyilvántartás alapján kell ezt elvégeznie a cégnek?

Az automatákba behelyezett élelmiszerek, illetve italok nyilvántartása is az Szt. 28. § (2)-(4) bekezdése alapján, a készletek között történik. A készletek nyilvántartására vonatkozó előírásokat a társaság a számviteli politikájában rögzíti. Ennek figyelembevételével a cég egyedi sajátosságaira is kitérhet a készletnyilvántartás megszervezésében, így döntése szerint:

• év közben nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartást, ekkor a beszerzéseket költségként kell elszámolni, a leltár szerinti záró állomány értékét pedig a tényleges vagy átlagos beszerzési áron, illetve FIFO módszer szerint lehet meghatározni;
• év közben folyamatosan csak mennyiségi nyilvántartást vezet;
• csak értékbeli nyilvántartást vezet, mennyiségit nem (például áruknál); 
• év közben mennyiségi és értékbeli nyilvántartást (főkönyvi és analitikus) vezet tényleges beszerzési áron, átlagos beszerzési áron, FIFO módszer szerint, illetve elszámoló áron.

Amennyiben az adott készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, a készlet értékének csökkenését értékvesztésként kell elszámolni, az egyéb ráfordítások között. Ez esetben a csökkent értékű készlet a készletek között marad (Szt. 56.§. (2) bekezdése, 81. § (4) bekezdés a) pontja).

Ha olyan mértékű az élelmiszerek értékének csökkenése, hogy azokat már nem lehet értékesíteni – mondjuk fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerről van szó, mint jelen esetben -, azokat a készletek közül ki kell vezetni, és ugyancsak egyéb ráfordításként kell könyv szerinti értéküket elszámolni (Szt. 81. § (3) bekezdés e) pontja).

Tehát az élelmiszerek megromlása miatt év közben elvégzett selejtezések értékét (függetlenül attól, hogy csak az értéküket csökkentették vagy teljesen kivezették a készletekből) az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia a társaságnak.

A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenniük, amelynek tartalmaznia kell a selejtezés helyét és időpontját, a leértékelt, selejtezett áruk adatait, a leértékelés, a selejtezés okát, a leértékelés mértékét, és a selejtező személyek nevét, aláírását. Ha a selejtezés során az áru megsemmisítésére is sor kerül – ez fogyasztásra alkalmatlan élelmiszernél valószínű -, arról külön jegyzőkönyvet (az ún. megsemmisítési jegyzőkönyvet) kell készíteniük, amely a selejtezési jegyzőkönyv részeként kezelendő. (A megsemmisítés során a közegészségügyi, illetve környezetvédelmi előírásokat is figyelembe kell vennie a társaságnak.)

A selejtezés könyvviteli elszámolása annak az üzleti évnek az eredményét érinti, amelyben a selejtezési eljárás történt.

A selejtezés a könyvvezetésben a selejtezési jegyzőkönyv alapján számolható el, melynek hitelt érdemlően kell bizonyítani a selejtezés nagyságát. Ez a mérték lényegében egy vélelmezett, százalékos arány is lehet, amelyet korábbi időszak forgalma alapján lehet megállapítani. (Nagyon fontos a selejtezés megfelelő bizonylatolása, mert hiányosságainak a társasági adót és az áfát érintő –a cégre nézve kellemetlen – kihatásai is lehetnek.)

Rézbőrű Hableány

A Rézbőrű Hableány Kft szoláriumokat működtet. Ezek pénzbedobással működő, automata készülékek, melyeket 100 Ft-os érmék bedobásával lehet beindítani, illetve a szolárium használatára a megfelelő időt is így lehet beállítani. A készülékek rendelkeznek memória egységgel, melyből bármikor kiolvashatóak, ellenőrizhetőek az adatok.

A cég ügyvezetője szerint nincs szükség pénztárgépre. Igaza van?

Nos, ha más szolgáltatást nem nyújt a cég az adott helyen, akkor az ügyvezetőnek igaza van: az Áfa-tv. 167. §. c) pontja alapján a kezelőszemélyzet nélkül, automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén nem kell nyugtát kibocsátani. Ebből következően nem kell pénztárgépet sem beszerezniük.