Munkaviszony esetén fizetendő vasárnapi bérpótlék

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Mind a munkaviszony, mind olyan jogviszonyokban, ahol a háttérszabály a munkaviszony pl: közalkalmazotti jogviszony, mind az atipikus munkaviszony pl: alkalmi munkavállalás esetén gyakran felmerülő kérdés a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótlék. Erre tekintettel az alábbi cikkünkben a vasárnapi munkavégzés és az ehhez kapcsolódó bérpótlék szabályait foglaljuk össze.

A vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótléknál meg kell különböztetnünk rendes-, és rendkívüli munkavégzés esetén fizetendő pótlékot. Ahhoz, hogy a vasárnapi munkavégzéskor fizetendő pótlékot áttekinthessük, szükséges annak ismerete, hogy a Munkatörvénykönyv alapján mikor kerülhet sor vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

A Munkatörvénykönyv alapján, vasárnapra, rendes munkaidőre az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállaló osztható be:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjellegű,
  • a megszakítás nélküli,
  • a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott személy.


Vasárnapi munkavégzés bérpótléka:

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a fentiekben ismeretett vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag

  • több műszakos tevékenység keretében,
  • készenléti jellegű munkakörben,
  • kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

kerül sor.

Megjegyzés: Vasárnap rendkívüli munkaidőre (azaz túlórára) bérpótlék jár, ha a munkavállaló a fentiek szerint vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatott, illetve akkor is jár ez a pótlék, ha a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető a munkavállaló.

Előfordulhat, hogy a vasárnapi munkavégzésre munkaszüneti napon kerül sor, gondoljunk például pünkösdvasárnapra. Ez esetben a pótlék mértéke 100 százalékos mértékű. Azaz 100 százalékos bérpótlék jár húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A Munkatörvénykönyv alapján munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

Megjegyzés: Munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:

  • az idényjellegű munkavégzés,
  • a megszakítás nélküli tevékenység,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés,
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

    • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

    • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.


Távolléti díj:

Meg kell említeni, hogy a vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha

  • a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában
  • beosztás szerinti munkaidejében
  • munkát végzett.


A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét

  • általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
  • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével

kell osztani.

Példa: A munkavállaló havi alapbére 300 000 forint. Áprilisban 16 órát dolgozott vasárnap rendes munkaidőben, több műszakos tevékenység keretében. A fizetendő 50 százalékos mértékű bérpótléka a következő szerint alakul:

300 000 forint : 174 = 1 724,13 forint

1 724,13 forint X 0,5 = 862 forint

862 forint X 20 = 13 793 forint


Pótlékot magába foglaló bér:

Végezetül ki kell emelni, hogy a munkáltató és a munkavállaló vasárnapi-, műszak-, és éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Továbbá arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben

  • bérpótlék helyett,
  • készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló

havi átalányt állapíthat meg.


Weboldalunkon (sütiket) cookie-kat használunk. Ezek működéséről bővebben itt olvashat.