Munkaviszony esetén fizetendő vasárnapi bérpótlék
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
Mind a munkaviszony, mind olyan jogviszonyokban, ahol a háttérszabály a munkaviszony pl: közalkalmazotti jogviszony, mind az atipikus munkaviszony pl: alkalmi munkavállalás esetén gyakran felmerülő kérdés a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótlék. Erre tekintettel az alábbi cikkünkben a vasárnapi munkavégzés és az ehhez kapcsolódó bérpótlék szabályait foglaljuk össze.
A vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótléknál meg kell különböztetnünk rendes-, és rendkívüli munkavégzés esetén fizetendő pótlékot. Ahhoz, hogy a vasárnapi munkavégzéskor fizetendő pótlékot áttekinthessük, szükséges annak ismerete, hogy a Munkatörvénykönyv alapján mikor kerülhet sor vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.
A Munkatörvénykönyv alapján, vasárnapra, rendes munkaidőre az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállaló osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjellegű,
- a megszakítás nélküli,
- a több műszakos tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű munkakörben,
- a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés során, valamint
- a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott személy.
Vasárnapi munkavégzés bérpótléka:
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a fentiekben ismeretett vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag
- több műszakos tevékenység keretében,
- készenléti jellegű munkakörben,
- kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
kerül sor.
Megjegyzés: Vasárnap rendkívüli munkaidőre (azaz túlórára) bérpótlék jár, ha a munkavállaló a fentiek szerint vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatott, illetve akkor is jár ez a pótlék, ha a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető a munkavállaló.
Előfordulhat, hogy a vasárnapi munkavégzésre munkaszüneti napon kerül sor, gondoljunk például pünkösdvasárnapra. Ez esetben a pótlék mértéke 100 százalékos mértékű. Azaz 100 százalékos bérpótlék jár húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A Munkatörvénykönyv alapján munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Megjegyzés: Munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
- az idényjellegű munkavégzés,
- a megszakítás nélküli tevékenység,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés,
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
- a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
Távolléti díj:
Meg kell említeni, hogy a vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha
- a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában
- beosztás szerinti munkaidejében
- munkát végzett.
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
- általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
- rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével
kell osztani.
Példa: A munkavállaló havi alapbére 300 000 forint. Áprilisban 16 órát dolgozott vasárnap rendes munkaidőben, több műszakos tevékenység keretében. A fizetendő 50 százalékos mértékű bérpótléka a következő szerint alakul:
300 000 forint : 174 = 1 724,13 forint
1 724,13 forint X 0,5 = 862 forint
862 forint X 20 = 13 793 forint
Pótlékot magába foglaló bér:
Végezetül ki kell emelni, hogy a munkáltató és a munkavállaló vasárnapi-, műszak-, és éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Továbbá arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben
- bérpótlék helyett,
- készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló
havi átalányt állapíthat meg.
Legfrissebb
- 2024. november 06. Adócsomag tervezet 2025.
- 2024. október 27. Miért szeretjük a könyvvizsgálókat?
- 2024. október 21. Kötelező visszaváltási díjas termékek a főkönyvben
- 2024. október 15. Zárt kapuk és kint rekedt könyvelők
- 2024. október 15. A NAV is készül a következő évre: adóhatósági tájékoztató jelent meg a járulékfizetésről