Munkaviszony esetén fizetendő vasárnapi bérpótlék

Mind a munkaviszony, mind olyan jogviszonyokban, ahol a háttérszabály a munkaviszony pl: közalkalmazotti jogviszony, mind az atipikus munkaviszony pl: alkalmi munkavállalás esetén gyakran felmerülő kérdés a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótlék. Erre tekintettel az alábbi cikkünkben a vasárnapi munkavégzés és az ehhez kapcsolódó bérpótlék szabályait foglaljuk össze.

A vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótléknál meg kell különböztetnünk rendes-, és rendkívüli munkavégzés esetén fizetendő pótlékot. Ahhoz, hogy a vasárnapi munkavégzéskor fizetendő pótlékot áttekinthessük, szükséges annak ismerete, hogy a Munkatörvénykönyv alapján mikor kerülhet sor vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

A Munkatörvénykönyv alapján, vasárnapra, rendes munkaidőre az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállaló osztható be:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
• az idényjellegű,
• a megszakítás nélküli,
• a több műszakos tevékenység keretében,
• a készenléti jellegű munkakörben,
• a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés során, valamint
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott személy.

Vasárnapi munkavégzés bérpótléka:

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a fentiekben ismeretett vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag

• több műszakos tevékenység keretében,
• készenléti jellegű munkakörben,
• kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

kerül sor.

Megjegyzés: Vasárnap rendkívüli munkaidőre (azaz túlórára) bérpótlék jár, ha a munkavállaló a fentiek szerint vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatott, illetve akkor is jár ez a pótlék, ha a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető a munkavállaló.

Előfordulhat, hogy a vasárnapi munkavégzésre munkaszüneti napon kerül sor, gondoljunk például pünkösdvasárnapra. Ez esetben a pótlék mértéke 100 százalékos mértékű. Azaz 100 százalékos bérpótlék jár húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A Munkatörvénykönyv alapján munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

Megjegyzés: Munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:

• az idényjellegű munkavégzés,
• a megszakítás nélküli tevékenység,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés,
• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
  
  
  
  • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  
  
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Távolléti díj:

Meg kell említeni, hogy a vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha

• a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában
• beosztás szerinti munkaidejében
• munkát végzett.

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét

• általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
• rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével

kell osztani.

Példa: A munkavállaló havi alapbére 300 000 forint. Áprilisban 16 órát dolgozott vasárnap rendes munkaidőben, több műszakos tevékenység keretében. A fizetendő 50 százalékos mértékű bérpótléka a következő szerint alakul:

300 000 forint : 174 = 1 724,13 forint

1 724,13 forint X 0,5 = 862 forint

862 forint X 20 = 13 793 forint

Pótlékot magába foglaló bér:

Végezetül ki kell emelni, hogy a munkáltató és a munkavállaló vasárnapi-, műszak-, és éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Továbbá arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben

• bérpótlék helyett,
• készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló

havi átalányt állapíthat meg.