Munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló többek között köteles a munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, és a munkájára vonatkozó szabályokat, előírásokat, utasításokat és szokásokat betartani, és úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló kártérítési felelősségének alapja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegi, és ezen munkavállalói magatartás és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés áll fenn. Mindezek alapján tekintsük át az alábbi cikkben a munkavállaló kártérítési felelősségeit azzal, hogy a leltárfelelősségre egy következő cikkben térünk ki.

1. A munkavállaló kártérítési felelősségének általános szabálya:

A 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya során a munkáltatónak kárt okoz, akkor köteles azt a kárt megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelősségét akkor lehet megállapítani, ha

• a károkozás idején a felek között munkaviszony áll fenn;
• munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés – azaz a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható - megvalósul; (Meg kell említeni, hogy mi az, ami adott helyzetben a munkavállalótól általában elvárható, többek között függ a munkakörtől, a munkavállaló életkorától, szakképzettségétől, gyakorlati ismereteitől.)
• a munkáltatónak kára keletkezik;
• okozati összefüggés áll fenn a kár és a munkavállaló kötelezettségszegése között.

Megjegyzés: A fenti feltételek fennállását, és a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A károkozás kapcsán el kell különíteni a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást az egyéb gondatlanságból bekövetkezett károkozástól.

Szándékos a károkozásról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló látja cselekedetének következményeit, és azokat kívánja (közvetlen vagy egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Szándékos károkozás, ha a munkavállaló csak hivatali célra használható céges telefonját magán célra is használja.

Ugyanakkor gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a kár bekövetkezésének lehetőségét előre látja ugyan, ám bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látja előre, mert az adott helyzetben általában elvárható gondosságot elmulasztja. Erre tekintettel például gondatlanságból okoz kárt a munkavállaló, ha siet és az asztal szélére teszi le kávéját, amely felborult és belefolyik abba a számítógépbe, amely a munkáltató tulajdonát képezi.

Megjegyzés: A súlyos gondatlanság lényege, hogy ha a munkavállaló feltűnő közömbösséggel jár el (BH2005. 370.).

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell meg kell térítenie a munkavállalónak. Egyéb esetben a kártérítés mértéke be van határolva, azaz, ha a károkozás nem szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történt a munkavállaló maximum 4 havi távolléti díjával felel. Kollektív szerződés azonban gondatlan károkozás esetén úgy is rendelkezhet, hogy a kártérítés mértéke maximum a munkavállaló 8 havi távolléti díjának megfelelő összeg is lehet.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt,

• amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy
• amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
• amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Megjegyzés: A kár megtérítésére a 2013. évi V. örvény (Ptk.) 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.

2. Megőrzési felelősség

Külön szabály vonatkozik a munkavállaló megőrzési felelősségéről. A megőrzési felelősség három esetét különíti el a munkajog:

• az általános megőrzési felelősséget,
• a pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelősségét és
• a leltárfelelősséget.

Megjegyzés: Ahogy arról a cikk elején is szó volt, a leltárfelelősségre egy következő cikkben térünk ki.

Mit is jelent az általános megőrzési felelősség?

A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Megőrzéskor keletkezett kárt a munkavállaló akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át.

Megjegyzés: A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy helyette és nevében más személy (átvevő) vegye át a megőrzésre átadott dolgot, azonban ekkor erre vonatkozóan meghatalmazást kell adni.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

Azaz, ami lényeges, hogy megőrzési felelősség

• csak olyan dolog esetén áll fenn, amelyet a munkavállaló állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ilyen például a munkaeszköze;
• ezt a dolgot visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel adták át a munkavállalónak;
• a munkavállaló a dolgot igazoltan átvette (pl: átadás-átvételi jegyzőkönyv készült az átadásról).

A fenti feltételek fennállását a munkáltatónak kell bizonyítania.

A megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kárért a munkavállaló az általános szabályok szerint felel, azaz szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell meg kell térítenie a munkavállalónak. Egyéb esetben a kártérítés mértéke a munkavállaló maximum 4 havi távolléti díja.

Abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Miben másabb a pénztáros, a pénzkezelő vagy értékkezelő felelőssége?

A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

3. Több munkavállaló együttes felelőssége

Elképzelhető, hogy több munkavállaló együttesen okozza kárt, vagy több munkavállalót terhel megőrzési felelősség. Ebben az esetben az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:

• Első lépés: A kárt a munkavállalók vétkességük arányában viselik, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk aránya.
• Következő lépés: A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

Megőrzés esetén az a szabály alkalmazandó, hogy több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.

Megjegyzés: A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia.

Külön kategóriába tartozik a szándékos károkozás. Ha a kárt többen szándékosan okozták, akkor egyetemleges kötelezésnek van helye. Egyetemleges követelés azt jelenti, hogy a munkáltató bármelyik károkozó munkavállalójától kérheti, behajthatja a kár teljes összegét. Ennek megtörténtét követően, a kifizetést teljesítő munkavállaló a többi károkozó munkavállalótól a rájuk eső részt követelheti, hajthatja be.