Morog a zöldségesem – pénztárgép és azonnali fizetési rendszer

Mint ismeretes, azok a kereskedők, szolgáltatók, akik nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik, 2021. január 1-től kötelesek biztosítani a fogyasztók, a vevők számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

Az online kasszát alkalmazók számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget kell adniuk januártól: ez lehet kártyás fizetés, azonnali átutalásra épülő (pl. QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás. 

Kedvenc zöldségesem, Gabika, már tavaly decemberben morgolódott, hogy valami már megint kötelező és „tegnapra” kell.

Ráadásul – vélte Gabika -, van ahol felesleges is ez a bankkártya-ketyere, mert a kutya sem akar így fizetni.

Budapest, külső kerülete, sok az idős ember, ahogyan javarészt az ő vásárlói is, nyugdíjukat általában még a postás viszi házhoz. A fiatalok pedig inkább a munkahelyükhöz közeli hiper-szuper-marketekben vásárolnak.

Egy kezemen meg tudom számolni – panaszolta-, hogy hányan akartak nálam kártyával fizetni, mióta megnyitottam a boltot. Legutóbb tavaly januárban, az is külföldi turista volt.

Gabikának minden oka megvolt, hogy megjegyezze a jeles eseményt: külföldi itt, télen és bankkártyával…

Persze Gabika hamar jobb belátásra bírta a „no bankkártya” figyelmeztetésen meglepődött, sőt megszeppent fiatalembert. Te adsz nekem cash, háromszázötven forint – magyarázta lassan, tagoltan, el is mutogatva a fizetendő összeget-, én adok neked apple. (Milyen szerencse, hogy karácsonyra kezdő angol nyelvtanfolyamot kapott a férjétől – gondolta. Lám, ez a mafla fiú is rögtön megértette, ha nincs készpénz, nincs alma…) 

Végre beszerelték a POS terminált, és máris itt az újabb galiba: hogyan is kerüljön – ha majd lesz ilyen – az újféle, mondjuk QR-kódos fizetés a pénztárgépbe. Persze ez más kereskedőknek is feladta a leckét, olyannyira, hogy a NAV jónak látta, ha tájékoztatót ad ki a kérdésben: „Tájékoztatás az azonnali fizetési rendszerben (AFR) teljesített fizetések pénztárgépben történő rögzítésének módjáról” címmel. 

(A 2020. január 18-án megjelent tájékoztató megtalálható az adóhatóság honlapján: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/online_penztargepek_friss/Tajekoztatas_az_azonn20210118.html?query=azonnali+fizet%C3%A9s+r%C3%B6gz%C3%ADt%C3%A9se+a+p%C3%A9nzt%C3%A1rg%C3%A9pben ) 

Bár a szóban forgó tájékoztató – az adóhatóság által is kiemelten - az online pénztárgép-forgalmazók, -szervizek és -műszerészek számára kíván útmutatóul szolgálni „a pénztárgép elvárt működéséről az azonnali fizetési rendszerre épülő fizetési megoldások használatával teljesített fizetések pénztárgépben való rögzítésének módjáról”, adhat fogódzókat az érintett kereskedők, szolgáltatók számára is.

Persze – és ez is fontos, és a NAV is jónak látta hangsúlyozni -, hogy a „tájékoztatóban foglaltak ajánlásnak minősülnek, a Pénztárgép rendelet által nem szabályozott, de a pénztárgépek működését érintő tárgykörben fogalmaz meg javaslatot a követendő eljárásra.” 

A Pénztárgép rendelet - vagyis a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet – azt viszont előírja, hogy a pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a készpénzben és ettől eltérő fizetési módokban eszközölt fizetések és egyéb pénzmozgások kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására. 

A gyakorlatban ez azt az elvárást jelenti, hogy minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie az egyes fizetési műveletekhez, valamint az egyéb pénzmozgásokhoz kapcsolódóan

• az alkalmazott fizetőeszköz típusát rögzíteni az adóügyi ellenőrző egység naplóállományának vonatkozó bejegyzésében, és

• megjeleníteni azt a pénztárgép által kiállított bizonylaton. 

A hatályos szabályozás alapján a pénztárgépeknek jelenleg az alábbi fizetőeszközöket kell kezelniük:

• készpénz (forint vagy valuta),

• bankkártya,

• egyéb fizetőeszköz. 

Egyéb fizetőeszköz használata esetén a Pénztárgép rendelet meghatározza, hogy az AEE naplóállományának bejegyzéseiben az egyéb fizetőeszközök nevét milyen karaktersorozattal kell rögzíteni (például Széchenyi Pihenőkártya használata esetén a „SZÉCHK” megnevezést kell tárolni a bejegyzésben). 

Mindezekről a Pénztárgép rendelet 4. mellékletéből (Az Adóügyi Ellenőrző Egységben (AEE) tárolt bizonylati adatok tartalmára és szerkezetére vonatkozó előírások) tájékozódhatunk. 

Ha ennek kapcsán felidézzük, milyen sok probléma – és adott esetben a NAV által kiszabott bírság – származott már abból, hogy a vendéglátóhelyek a pénztárgépben csak biztonsági okokból tárolt borravalót elmulasztották a megfelelő pénzmozgás bizonylaton, 07 – borravaló jogcímen rögzíteni, rögtön látszik, nem hiábavaló egyrészt az azonnali fizetés lehetőségének biztosítására újonnan kötelezettek aggodalma, másrészt az ominózus melléklet tanulmányozása is.

A bankkártya, mint fizetőeszköz, illetve az ehhez kapcsolódó bevételek, pénzmozgások megfelelő „mező azonosítói” (például bankkártyás bevételek egész forintban) szerepelnek az NGM rendeletben, de mi a helyzet azokkal az esetkörökkel, amelyeket e jogszabály (még) nem ismer? Pontosabban, mi a teendő akkor, ha a vásárló olyan egyéb fizetőeszközzel óhajt fizetni, amelynek neve nem szerepel az NGM rendeletben előre meghatározott felsorolásban? 

Ezzel máris eljutottunk a probléma gyökeréhez, ahhoz hogy miként is különítsük el ezeket a már létező – és éppen ezért alkalmazásuk lehetőségét a vásárló számára biztosítandó – fizetési módokat a pénztárgépben, ha az NGM rendelet még nem adott nevet (szó szerint) nekik? 

Az adóhatóság szerint, „ha az alkalmazott egyéb fizetőeszköz neve nem szerepel a jogszabály által előre meghatározott felsorolásban, akkor a fizetőeszköz egyedi nevét kell eltárolni, ami tetszőlegesen meghatározható, azzal a megkötéssel, hogy maximum 20 karakter hosszúságú szöveg lehet és meg kell felelnie a bejegyzést validáló XSD7 szerinti formátumnak”. 

A tájékoztató fűz ehhez magyarázatot is, de annak részleteitől e keretek között megkímélem az olvasókat.

A pénztárgép szervizek munkatársai számára oly fontos technikai részletek egyrészt szerepelnek a tájékoztatóban – eredetileg bölcsész énem e ponton kezdte nagyon kényelmetlenül érezni magát-, másrészt a felhasználók (kereskedők, szolgáltatók) számára elég annyit tudni, hogy bizonyos technikai keretek (így például karakterszám) betartása mellett, nekik maguknak kell „nevet adni a gyereknek”.

Azaz a szerviz munkatársával együttgondolkodva olyan rövidítést, elnevezést kell találniuk az egyes fizetési módokra, amelyeket a pénztárgépet használó személy képes nem csak megjegyezni, de logikusan hozzá is kapcsolni az adott fizetési módhoz, azaz az a napi gyakorlatban is alkalmazható. 

Az adóhatóság fentiekben többször hivatkozott tájékoztatójában arra is ad javaslatot, hogy az érintettek milyen ütemezésben vezessék be az azonnali fizetésre vonatkozó új, egyéb fizetőeszköz-típus használatát üzletükben. (Vagyis legalább a bankkártyás fizetést – ami e keretek között a leginkább ismert, elfogadott és lényegében legegyszerűbb – mindenképpen lehetővé kell tenni idén januártól, de ha valaki egyéb, azonnali fizetési módokkal is szeretné színesíteni a kínálatát, az vegye fontolóra a NAV által felvetett szempontokat is.) 

A NAV – logikusan – azt tanácsolja, hogy „az azonnali fizetésre vonatkozó új egyéb fizetőeszköz típus használatát is elsődlegesen azoknál a pénztárgépeknél kell biztosítani, amelyeknél ténylegesen alkalmazható ez a fajta fizetési mód.” 

Tegyük fel, hogy a kereskedő – aki a bankkártyával történő fizetést minden gond nélkül biztosítani tudja vásárlóinak -, szeretné azt is lehetővé tenni számukra, hogy QR-kódos fizetési megoldással rendezhessék vásárlásuk ellenértékét.

Ez esetben szükség van arra, hogy az efféle fizetés is rögzíthető legyen a pénztárgépben, azaz abban az egyéb fizetőeszközök között ez is szerepeljen.

Ennek kivitelezésére az adóhatóságnak – a tájékoztatóban részletezve – „A” és „B” terve egyaránt van. Azaz:

• Ha a pénztárgépen a pénztárgép-, illetve AEE-szoftver módosítása nélkül is lehetőség van az azonnali fizetés felvételére az egyéb fizetőeszközök között, javasolt annak lehetőség szerint, soron kívüli végrehajtása. Ha az új egyéb fizetőeszköz-típus beállítását az üzemeltető maga is el tudja végezni a pénztárgépen, akkor ennek módjáról a forgalmazó közvetlenül vagy szerviz partnerei útján tájékoztatja az üzemeltetőt. Ha az új egyéb fizetőeszköz-típus beállításához a forgalmazó vagy szerviz közreműködése szükséges, akkor a forgalmazó közvetlenül vagy szerviz partnerei útján intézkedik a beállításról.

• Abban az esetben, ha a pénztárgépen a pénztárgép-, illetve AEE-szoftver módosítása szükséges az azonnali fizetés felvételére az egyéb fizetőeszközök között, akkor célszerű a forgalmazó által tervezett, soron következő szoftvermódosításba beépíteni a tájékoztató szerinti elvárt működést. 

Addig is, míg sikerül kicsalogatniuk a boltjukba a mostanság igencsak leterhelt szerelőket, a kereskedők tanulmányozzák a fent említett tájékoztatót, amely- valami azt súgja – nem az egyetlen lesz e tárgyban az idén.