Módosítani kell a pénzmosási szabályzatokat

A könyvviteli, adószakértői, adótanácsadói, valamint ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatókat, a könyvvizsgálókat valamint ügyfeleiket is érinti a pénzmosás elleni törvény módosítása, ami július 1-jén lépett hatályba. A szabályzatokat szeptember 28-ig kell módosítani.
A 2013. évi LII. törvény módosította a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt (Pmt.).
A NAV tájékoztatása szerint a törvénymódosítás hatályba lépését követő 45 napon belül  elkészülnek az új mintaszabályzatok, amelyeket a NAV  a http://nav.gov.hu/nav/penzmosas oldalon tesz közzé.
A törvénymódosítás következtében a belső szabályzatokat a jogszabálymódosítás hatályba lépését követő 90 napon belül, 2013. szeptember 28-ig kell módosítani.

A NAV felhívja a figyelmet, hogy azok a szolgáltatók, akik a tevékenységüket a módosítás hatályba lépése előtt kezdték meg, és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda – illetve jogelődje – által jóváhagyott szabályzattal rendelkeznek, az átdolgozást követően ne küldjék meg újból a szabályzatot jóváhagyásra.
Azok a szolgáltatók, akik a tevékenységüket 2013. július 1. után kezdik meg, a 2013. augusztus 15. után a NAV honlapján közzétett mintaszabályzat alapján az egyedi belső eljárási rendet és működési sajátosságokat figyelembe véve készítsék el a szabályzatukat és küldjék meg jóváhagyásra a Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara  összefoglalót tett közzé a kamarai szolgáltatókat és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát érintő módosításokról. (http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/pmt_valtozas)
Eszerint:
1.    Az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Amennyiben tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak.
2.    A szolgáltatás igénybevételére irányuló írásbeli szerződés megkötése nem feltétele az ügyfél kapcsolat létrejöttének.
3.    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának törvényi meghatározása megegyezik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben rögzített elkövetési magatartásokkal.
4.    A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. A szolgáltató szükséges esetén jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
5.    A természetes személy ügyfél továbbra is köteles nyilatkozni arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el, a jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) ügyfél képviselője azonban arról köteles írásban nyilatkozni, hogy a jogi személynek ki a tényleges tulajdonosa, valamint rögzíteni kell a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, állampolgárságát. Szükség esetén rögzíthető az is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. (Azokban az esetekben azonban, amikor egyértelmű, hogy az ügyfél nem tényleges tulajdonos nevében jár el és az adatok rögzítése a személyazonosság igazoló ellenőrzése során már megtörtént, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat mellőzhető, a mellőzés tényét azonban rögzíteni kell.)
6.    Az ügylet azonosítása során a teljesítés körülményeinek rögzítése mellett - szükség esetén - a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását is kérheti a szolgáltató.
7.    Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése során a szolgáltató köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan megbízásra.
8.    Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, kötelező beszerezni az ügylettel kapcsolatos pénzeszközök forrására vonatkozó információt.
9.    A szolgáltató – a Pmt. 11. § (6) bekezdésétől eltérően -2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.
10.    Pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény bejelentésével kapcsolatos változások: bejelentéskor az pénzmosás gyanúját alátámasztó dokumentumokat is be kell csatolni, amennyiben azok rendelkezésre állnak; akkor is vizsgálni kell pénzmosásra utaló tény,adat,körülmény felmerülését, ha az ügyleti megbízás végül nem teljesül; a tevékenység megkezdését követő 5 munkanapon belül ki kell jelölni a bejelentések továbbításáért felelős személyt.
11.    Pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: „hatóság”) jogköre bővül: jogosult a szolgáltató által kezelt adatot, bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot megismerni, a szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a hatóság részére megküldeni; jogosult központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot megismerni, ezen adatokat megkeresésre e szervek (köztük a kamara) kötelesek a hatóság rendelkezésére bocsátani; a felügyeleti szervnél (így a kamaránál) eljárást kezdeményezhet, melynek eredményéről tájékoztatnia kell a hatóságot; A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Kkt.) 67. §-a előzőekkel párhuzamosan az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „Az üzleti titok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot."
12.    A felügyelet ellátása során a kamarának a Kkt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel kell lennie: a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára, a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására, a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre, a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
13.    A kamara a szolgáltatók belső szabályzatának kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként kibocsátott mintaszabályzatot a pénzügyi információs hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles a Pmt. módosításait követően felülvizsgálni és módosítani, illetve kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

 A kamara a mintaszabályzat előzőekben részletezett Pmt. módosításoknak megfelelő átdolgozását az illetékes szervek bevonásával elvégzi: az elfogadott mintaszabályzatról a kamarai szolgáltatók részére tájékoztatást nyújt.
A korábban a mintaszabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzatot életbe léptetett kamarai szolgáltatóknak e körben nincsen tennivalójuk; a belső szabályzatuk módosítása a mintaszabályzat módosulásával automatikusan megtörténik. A saját belső szabályzatot kidolgozó és elfogadó kamarai szolgáltatóknak a jogszabályváltozások átvezetésével, a mintaszabályzat módosulásaira figyelemmel hatályosítaniuk szükséges a belső szabályzatukat, melyet azonban ismételten nem kell jóváhagyásra megküldeniük a kamara részére.
A tevékenységüket 2013. július 1. után megkezdő szolgáltatók a Pmt. módosított előírásainak megfelelően, az egyedi belső eljárási rendet és működési sajátosságokat figyelembe véve kötelesek a belső szabályzatukat elkészíteni (melyhez az átdolgozott kamarai mintaszabályzat segítséget nyújt), majd jóváhagyásra megküldeni.