Mindent tud a számlázásról? (1. rész) - Érdekes esetek, problémák, megoldások és tippek az adószakértőtől

EGYENES ÉS FORDÍTOTT ADÓZÁS UGYANAZON A SZÁMLÁN

A Kert és Építés Termelő és Kereskedelmi Kft kertészeti eszközök és építőanyagok előállításával és kereskedelmével foglalkozik. Vevőkörében magánszemélyek és vállalkozások egyaránt megtalálhatóak. Tevékenysége acélipari termékek értékesítésére is kiterjed, ami belföldi adóalany vevő esetében az Áfa-tv. belföldi fordított adózással kapcsolatos rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

Előfordul, hogy valamely vállalkozás egyidejűleg vásárol a Kft-től egyenesen adózó és fordított adózás alá eső terméket. Kérdés, szerepelhetnek-e ezek a termékek egyetlen számlán, vagy – az eltérő adózási mechanizmus miatt – egy vásárlás, de két számla az ügylet adminisztratív eredménye.

A megnyugtató válasz érdekében faggassuk egy kicsit az adótörvényt, egészen pontosan a belföldi fordított adózással foglalkozó szakaszát, a 142.§.-ában előírtakat! 

Ennek (7) bekezdése szerint: "Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel."

Kiegészítésként: a hivatkozott (1) bekezdés sorolja fel azokat az esetköröket, amelyekben az áfát a vevő köteles a költségvetésbe befizetni a belföldi fordított adózás szabályait alkalmazva, míg a 83.§. a hatályos adókulcsokra vonatkozó, ún. felülről számított adómértékeket (például 27 százalékos adókulcs esetében ez 21,26 százalékot jelent) rögzíti.

Fentieket összegezve, a belföldi fordított adózás alá eső termék, szolgáltatás értékesítéséről kiállított számla sem „sima” adómértéket, sem felülről számított adómértéket nem tartalmazhat, azaz - mondjuk átutalással rendezendő számla esetén - nem szerepelhet rajta az, hogy az áfa 27 százalék, de az egyszerűsített készpénzfizetéses számlán sem láthatjuk azt, hogy az ellenérték 21,26 százalék áfát foglal magában.

Kérdés, hogy ezzel a jogalkotó csupán arra, az adózási mechanizmusból eredő, nyilvánvaló tényre igyekezett felhívni a számlakibocsátók figyelmét, hogy a bizonylaton nem tüntethet fel áthárított adót az értékesítő, hiszen az adókötelezettség nem őt, hanem a vevőt terheli? Esetleg azt akarta elérni, hogy a szóban forgó számlán csak és kizárólag a tárgyalt típusú ügylet szerepelhet, más egyenes adózású tétel még akkor sem, ha a két ügylet teljesítési időpontja azonos?

Kutakodjunk tovább!

Az Áfa-tv. 169.§-a nevesíti azon adatokat, amelyeket kötelezően fel kell tűntetni a számlán. Idézve a törvény szövegét, e körbe tartoznak – többek között- az alábbi adatok:

 „i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

j) az alkalmazott adó mértéke;

k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett”.

Az adótörvény hivatkozott szakasza – és más paragrafusa sem – tartalmaz olyan kitételt, amely alapján a 142.§. hatálya alá tartozó ügyletek számlájára speciális szabályok vonatkoznának – azon túlmenően, hogy adót, adómértéket nem tartalmazhat, de ennek oka az adózási mechanizmusban keresendő.

Így elvileg nincs akadálya annak, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeljen olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételeket is kiszámlázott a kibocsátó.

Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezt a tényt kell az adómérték helyett feltüntetni.

Kétségtelen, hogy - a fentebb már citált 142. § (7) bekezdése alapján - a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet.

Ez azonban – véleményem szerint - nem jelenti egyben azt is, hogy ugyanazon a számlán nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem csak arról van szó, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítására nem kerülhet sor. (Azaz ezen termékek, szolgáltatások kapcsán adóösszeg nem, hanem az adótörvény 169.§. k) és n) pontjainak megfelelően adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel a bizonylaton.) A számla további tételeire pedig a rájuk vonatkozó adómértéket alkalmazza, tűnteti fel a kibocsátó.

Bizonyára nem meglepő, hogy fentieken vitatkozik már egy ideje a „szakma” is. Azok, akik azt az álláspontot képviselik, hogy fordított adózású ügylet számlája más, egyenes adózás alá eső termék, szolgáltatás ellenértékét nem tartalmazhatja, úgy vélik, hogy a már többször említett 169.§. j) és k) pontjai szerinti, "az alkalmazott adó mértéke, az áthárított adó", mint a számlán kötelezően megjelenítendő adat  követelménye, kizárja "a fordított adózás kifejezés" egyidejű feltüntetését (ugyanazon a) bizonylaton.

Az „akarom piktor, ha akarom vektor” logikájával nézve, a fenti okfejtést ugyanolyan erővel támasztja alá (vagy ha úgy tetszik, cáfolja) az adótörvény 169.§-a, mint az ennek ellenkezőjét.

Szerintem azonban, és az adóhatóság e tárgyban, egy érintett vállalkozásnak írt válaszlevele is ezt erősíti meg, az Áfa-törvény logikájából következően – nem említette a tárgyalt esetkört kivételként -, mégis az a megoldás az ésszerű és a jogalkotó feltételezett szándékát tükröző, ha azt mondjuk, ugyanazon számlán békésen megfér az azonos időpontban, ugyanazon értékesítő által teljesített belföldi fordított adózású és egyenes adózású ügylet. Feltéve persze, hogy a számla adatai egyértelműek, és minden egyes tételre vonatkozóan szabályosak.

 

Ebből következően az sem mindegy, hogy mit tud a bizonylat kiállítója által használt számlázó program…

Persze a legjobb megoldás az lenne, ha a jogalkotó szépen, precízen kiegészítené a számla adattartalmára vonatkozó szakaszt (169. §.) azzal, hogy nincs akadálya annak, hogy a számlán egymástól elkülönítetten szerepeljenek az egyenesen adózó termékekre, szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó adatok, illetve a fordítottan adózó termékek, szolgáltatásnyújtások adatai.