Minden, amit a családi kedvezményről tudni kell - 4. rész: A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen jár, de az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, vagy a jogosult azt a házastársával, élettársával az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megoszthatja. Elegendő adóelőleg-, illetve adóalap hiányában, az adóalap-kedvezményként a le nem vonható rész adójának megfelelő összeg járulék-kedvezményként szintén érvényesíthető közösen vagy megosztva.
Fontos, hogy a közös igénybevétel csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik (de a gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak). A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt (felváltva gondozott gyermek esetében is) jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.
A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:
-Házastársak és egy évnél régebben regisztrált élettársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a felváltva gondozott gyermek után a házastárs nem számít jogosultnak.
-A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
-Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.
Az előzőek alapján a házastársak és az egy évnél régebben regisztrált élettársak mindegyikének ugyanazon eltartottra vonatkozó jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet a nem regisztrált élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).
A nem regisztrált élettársak – azon túl, hogy az eltartottak/kedvezményezett eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet – a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban / munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak.
A felváltva gondozott gyermek után járó 50-50 százalékos családi kedvezményre jogosult elvált szülők között a kedvezmény nem érvényesíthető közösen és nem osztható meg.
A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosult másik jogosulttal közösen érvényesítette az adóelőleg-megállapításnál. Ez azt jelenti, hogy közös érvényesítést követően létesített új kapcsolatban a megosztás nem vonatkozhat azoknak a hónapoknak megfelelő családi kedvezményre, amelyekre nézve a korábbi kapcsolatban közös érvényesítés történt.
A családi járulékkedvezmény közös igénybevételére, megosztására értelemszerűen az Szja tv. előírásait kell alkalmazni az előzőek szerint.
A legtöbb gondot az olyan nem regisztrált élettársak helyzete okozza, akik a másik fél gyermeke után nem jogosultak családi kedvezményre, de az adóbevallásban megosztással érvényesíthetik azt.
Néhány példa az utóbbira:
1) 1-1 hozott + 1 közös, egész évben családi pótlékra jogosító gyerek
apa jövedelme: 105 000x12=1 260 000 Ft
ennek adója: 1 260 000x0,16=201 600 Ft, míg járulékai: 1 260 000x0,17=214 200
családi kedvezmény: 2x62 500x12x0,16=240 000 Ft
adóból érvényesített: 201 600 Ft
levont (befizetett) szja: 0 Ft
járulékból érvényesített: 240 000-201 600=38 400 Ft (ennek alapja: 38 400x6,25=240 000)
levont (befizetett) járulék: 214 200-38 400=175 800 Ft (megosztásra igénybe vehető)
anya jövedelme: 0 Ft
családi kedvezmény: 62 500x12x0,16=120 000 Ft (az apa járulékából megosztással érvényesíthető)
2) apa: 1, anya 2, egész évben családi pótlékra jogosító gyerek
apa jövedelme: 105 000x12=1 260 000 Ft
ennek adója: 1 260 000x0,16=201 600 Ft, míg járulékai: 1 260 000x0,17=214 200 Ft
családi kedvezmény: 62 500x12x0,16=120 000 Ft
adóból érvényesített: 120 000 Ft
levont (befizetett) szja: 201 600–120 000=81 600 Ft (megosztásra igénybe vehető)
járulékból érvényesített: 0 Ft
levont (befizetett) járulék: 214 200 Ft (megosztásra igénybe vehető)
anya jövedelme: 0 Ft
családi kedvezmény: 2x62 500x12x0,16=240 000 Ft (az apa adójából és járulékából megosztással érvényesíthető)
3)apa: 2, anya: 2, egész évben családi pótlékra jogosító gyerek
apa jövedelme: 180 000x12=2 160 000 Ft
ennek adója: 2 160 000x0,16=345 600 Ft, míg járulékai: 2 160 000x0,17=367 200 Ft
családi kedvezmény: 2x62 500x12x0,16=240 000 Ft
adóból érvényesített: 240 000 Ft
levont (befizetett) szja: 105 600 FT (megosztásra igénybe vehető)
járulékból érvényesített: 0 Ft
levont (befizetett) járulék: 367 200 Ft (megosztásra igénybe vehető)
anya jövedelme: 0 Ft
családi kedvezmény: 2x62 500x12x0,16=240 000 FT (az apa adójából és járulékából megosztással érvényesíthető)
4)1 közös + apa: 2, anya: 1, egész évben családi pótlékra jogosító gyerek
apa jövedelme: 180 000x12=2 160 000 Ft
ennek adója: 2 160 000x0,16=345 600 Ft, míg járulékai: 2 160 000x0,17=367 200 Ft
családi kedvezmény: 3x206 250x12x0,16=1 188 000 Ft
adóból érvényesített: 345 600 Ft
levont (befizetett) szja: 0 Ft
járulékból érvényesített: 367 200 Ft
levont (befizetett) járulék: 0 Ft
anya jövedelme: 105 000x12=1 260 000 Ft
ennek adója: 1 260 000x0,16=201 600 Ft, míg járulékai: 1 260 000x0,17=214 200 Ft
családi kedvezmény: 62 500x12x0,16=120 000 Ft
adóból érvényesített: 120 000 Ft
levont (befizetett) szja: 81 600 Ft (megosztásra igénybe vehető)
járulékból érvényesített: 0 Ft
befizetett járulék: 214 200 Ft (megosztásra igénybe vehető)
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok