Mikor róhatnak ki adóbírságot?

Amennyiben az adóhivatal ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az adózónak a bevallottnál több adót kell fizetnie vagy a bevallottnál kisebb összegű adót igényelhet vissza, akkor az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvében a revízió ezt az eltérést adókülönbözetként állapítja meg az adózó terhére.
A megállapított adókülönbözet egy része vagy egésze képezheti az adóbírság alapját:
•    Jogosulatlan adóvisszaigénylés esetén a jogosulatlanul visszaigényelt teljes összeg után adóbírságot állapíthat meg az adóhivatal.
•    Utólagos adóbefizetési kötelezettség megállapítása esetén az adókülönbözet összegét csökkenti az adóbefizetés esedékességének napjától az ellenőrzés megkezdéséig folyamatosan fennálló túlfizetés. Az így kapott összeget adóhiánynak nevezik és ez képezi az adóbírság alapját (valamint a késedelmi pótlékét is).
Az adóbírság mértéke alapesetben az adóhiány vagy jogosulatlan visszaigénylés 50%-a. Az adóbírság mértéke azonban ennek a 200%-a is lehet, amennyiben az adóhiány vagy a jogosulatlan visszaigénylés a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. (a 200%-os adóbírság esetén az adóbírság mérséklése törvényileg kizárt.)
Az adóbírság mérséklése során az adózó javára értékelhető körülmények többek között:
•    az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik);
•    az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva;
•    új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást;
•    egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta;
•    a kiutalás előtti ellenőrzések esetében amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére.
Nem állapítható meg ugyanakkor adóbírság magánszemélyek terhére, ha a munkáltató (vagy a kifizető) valótlan adóigazolása miatt keletkezett, valamint az adó megfizetésére az adózó örököseként vagy az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére.
(piacesprofit.hu)