Megfelelő számla a megfelelő időben: áfa-levonási jog és számlázás 2015.

A felnőttek – ideértve a könyvelőket is (sőt)- szeretnek játszani. Játsszunk egy picit mi is! Tegyük fel, hogy egy vetélkedőn az alábbi kérdésre kell megkeresni a – számviteli törvény borvörös marhabőrkötéses példányát érő - helyes választ:

A Jó Kalmár Kft bruttó 4.704.100 Ft értékben ad el vitorlavásznat a Vidám Vizek Kft-nek, amely belföldi adóalany. A számlán nem szerepel a vevő adószáma. Követett-e el hibát a Jó Kalmár Kft a bizonylat kiállítása során?

Lehetséges válaszok:

a) Nincs semmi gond a számlával, a vitorlavászon nem esik a belföldi fordított adózás hatálya alá.

b) Persze, hogy jó a számla, nem közösségi partnernek adtál el az árut.

c) A számla tökéletes! A számla áfa-tartalma nem éri el a 2 millió forintot, nem kell a vevő adószáma.

d) Hűha! Javítani kell a számlát! A számla szerinti ellenértékben 1 millió forintot elérő áfa van, kell a vevő adószáma!

e) Az attól függ, mikor adták el az a vásznat: 2014-ben vagy 2015-ben?

Ön szerint?

A luxus Szt.-t Ön nyerte, amennyiben az „e)” válaszra tippelt! Ám most – stílusosan - evezzünk komolyabb vizekre és lássuk, a miérteket!

Az Áfa-törvény számlák adattartalmára vonatkozó elvárásait 169.§-ában találjuk.

Az eddig hatályos szöveg dc) alpontjában egy számot „írt át” a jogalkotó. Az eddigi 2 millió forintot 1 millióra módosították. (Mint tudjuk, az ördög mindig a részletekben lakik!) Bővebben: a vevő adószámát – csoportos forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számát – az itt nem tárgyalt esetkörökön (például fordított adózás) kívül, tavaly akkor kellett feltüntetni a számlán, ha az adóalanyra áthárított adó elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot. Idén már az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa-tartalmú ellenérték esetében is szükség van a vevő adószámára a számlán ahhoz, hogy a bizonylat formailag szabályos, és így az adólevonási jog tárgyi feltételeként elismerhető legyen.

Fontos, hogy ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója belföldi adóalany, azaz gazdasági céllal Magyarországon telepedett le, vagy ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van az országban. (Természetesen a közösségi ügyletek esetében is elvárt kelléke a számlának a vevő adószáma, de akkor a közösségi adószámról beszélünk.) Az adószám első nyolc számjegyét kell feltüntetni a bizonylaton – ez a kötőjeleket megelőző számsor -, de az adószám további számjeleinek megadása természetesen nem tilos.

A bemutatott változást az Art. ugyancsak január 1.-vel hatályos módosítása indokolja. Arról van szó, hogy a jobb sorsra érdemes könyvelők egyik „kedvence”, a tételes áfa-adatszolgáltatás összeghatára a korábbi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkent. Azaz, ezentúl minden olyan ügyletről kötelezően és tételesen adatot kell majd szolgáltatni a NAV számára, amelynek a vevőre, megrendelőre áthárított áfája eléri az 1 millió forintot.

A számla törvényileg elvárt adattartalmának fentiek szerinti változására, az adólevonási jog szempontjából is lényeges. Az Áfa-tv. 127.§-a az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeiként elsődlegesen azt írja elő, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az ügylet teljesítését igazoló számla. Ennek nyilvánvalóan szabályosnak, a törvény által előírt adatokat, az ügylet jellegét is figyelembe véve teljes körűen tartalmazó bizonylatnak kell lennie.

Ebből következően, ha a számla olyan, belföldi adóalanyok közti beszerzést igazol, amelynek adótartalma kevesebb, mint 1 millió forint, akkor a bizonylat akkor is szabályos lehet, ha a vevő adószámát nem tüntették fel rajta. Az ezt meghaladó összegű áfa esetében azonban 2015-től már elengedhetetlen kelléke az adótörvény értelmezésében szabályos bizonylatnak a vevő adószáma is.

Ezzel összefüggésben tudnunk kell egy fontos, átmeneti szabályról is! Abban az esetben, ha az 1 millió forintot elérő, de 2 millió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számlát 2014-ben állították ki, és annak teljesítési időpontja 2015. év (mondjuk időszakos elszámolású ügyletről van szó), akkor az adólevonási jogot nem érinti az, ha hiányzik a bizonylatról a vevő adószáma. (E fontos információt az Áfa-tv. 293.§-a rejti.)  

Az átmeneti szabállyal nem érintett esetekben kérdés, hogy egy egyébként minden más szempontból szabályos és – egyéb dokumentumokkal alátámasztottan is a valóságban megtörtént értékesítést kísérő - számla, pusztán a vevő adószámának hiányában gátja lehet-e a termék beszerzője adólevonási jogának. Fontos, hogy abban az esetben, ha az adóhatóság ellenőrzései – különösen a kiutalás előtti ellenőrzések – során a számlát hibásnak minősíti, az még nem jelenti azt, hogy az adóalany adólevonási joga véglegesen megkérdőjeleződött. Ezt maga a hatóság „mondja”: a kiutalás előtti ellenőrzések elvégzésének elősegítésére címmel kiadott 7006/2008. (AEÉ. 12.) APEH irányelv IV. pontja alapján ugyanis a számlát – rövid határidő kitűzésével- javíttatnia kell a számlát az ilyen típusú hibák esetében.

Az érintett vásárlók ilyenkor ne sajnálják erre az időt! Óva inteném őket attól a „praktikus” megoldástól, hogy a „nálam jobban senki nem tudja az adószámomat” felkiáltással maguk akarják orvosolni a problémát. Magyarul: ne írják rá a másik fél által kibocsátott bizonylatra a hiányzó adatot! A számlát ugyanis csak annak kibocsátója javíthatja, akkor is, ha nem a saját nevét, székhelyét, stb. érinti az elírás, vagy adathiány, hanem a vevő adatai szorulnak korrekcióra, kiegészítésre a bizonylaton.

Sinka Júlia