Már a taggyűlés sem a régi…

Ki mondja meg, hogy mikor és hogyan tartsa meg egy cég az aktuális taggyűlését? A Ptk. és a létesítő okirat keretei között a tulajdonosok, az ügyvezető döntöttek erről. Eddig. Most azonban egy kormányrendelet diktálja – a vészhelyzet alatt – ennek szabályait is.

2020. április 11-én lépett hatályba a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet, amely felülírja a taggyűlések (és közgyűlések) eddig ismert szabályait.

Lényeges, hogy a jogi személy, és a nem jogi személy szervezetekre egyaránt vonatkozik ez a jogszabály. Így rendelkezései a közkereseti és betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok mellett a szövetkezetekre, de az egyesületekre és alapítványokra is érvényesek.

A kormányrendelet annak szabályait rögzíti, hogy a kijárási korlátozás és a veszélyhelyzet alatt a gazdálkodó szervezetek döntéshozói – így a közgyűlések, taggyűlések, kuratóriumok - döntéshozatalára hogyan kerülhet sor.

Rögtön adódik a kérdés, hogy mit is jelent az – a kormányrendelet értelmezésében -, hogy a kijárási korlátozás mellett akadályozott a döntéshozó szerv működése.

Az „akadályoztatás” alatt ebben az esetben azt kell értenünk, hogy a döntéshozó szerv ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy azon a tagok együttesen, személyesen megjelenhessenek.

Abban az esetben, ha a döntéshozó szerv a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban (a döntéshozók személyes részvétele nem ütközik akadályokba), a kormányrendelet előírásait nem kell alkalmaznia a cégnek, szervezetnek.

Ez esetben is a kivétel erősíti a szabályt, azaz van olyan eset – a döntéshozó szerv tagjainak létszáma függvényében -, amikor a rendelet szerinti döntéshozatali szabályokat kell alkalmazni még akkor is, ha egyébként a kijárási korlátozási szabályok mellett is megtartható lenne az ülés. Azaz
- ha a döntéshozó szerv tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a rendelet szerinti módokon történő határozathozatal előre láthatóan biztosítható;
- ha a döntéshozó szerv taglétszáma túllépi az öt főt, de nem haladja meg a tíz főt, úgy a szavazatok többségével rendelkező tagok kérhetik, hogy a döntéshozatal a rendelet szabályai alapján történjék;
- a tíz főt meghaladó taglétszámú döntéshozó szerv esetén pedig az ügyvezetés kezdeményezheti, hogy a döntéshozatal során a rendelet szabályait kövessék.

Fontos, hogy a Ptk., illetve a társasági szerződés, alapszabály rendelkezéseit is be kell tartani a döntéshozatal során, de azokban az esetekben, amikor a tárgyalt kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, akkor átmenetileg e jogszabály felülírhatja az előbb említett szabályokat.

Továbbá, azon kérdések vonatkozásában, amelyeket a rendelet nem érint, továbbra is a Ptk., vagy a társasági szerződés, alapszabály rendelkezései az irányadók.

Előfordulhat, hogy a döntéshozókat (taggyűlést, közgyűlést, kuratóriumot, stb.) már összehívták – a rendelet április 11-i hatályba lépését megelőzően, de egy ezt követő időpontra.
Ezeket az üléseket azonban már nem lehet megtartani.

Taggyűlés skype-on vagy levélben…

A 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet alapján a taggyűlést, közgyűlést kétféle módon lehet megtartani:
- a tagok elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével, vagy
- az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül írásban is sor kerülhet a döntéshozatalra, még akkor is, ha létesítő okirat e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

Amennyiben az érintettek az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő döntéshozatal mellett döntenek, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenniük:
- Ha társasági szerződés, alapszabály, másfajta létesítő okirat az elektronikus hírközlő eszközök használatának szabályairól nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére az ügyvezetés - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő - jogosult.

- Ennek során meg kell határoznia az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, illetve, ha ügyvezetés a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.

- Lényeges, hogy továbbra sem mellőzhető a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatásra, és a határozat-tervezet közlésére vonatkozó eddigi jogi szabályozás.

Ha pedig a vezetőség az ülés tartása nélküli (írásban) döntéshozásra voksolt, akkor azt az alábbiak betartásával tehetik:
- Ez esetben is érvényes, hogy ha társasági szerződés, alapszabály, más fajtalétesítő okirat erről nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére az ügyvezetés - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő - jogosult.

- További ilyenkor is alkalmazni kell a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás, és a határozat- tervezet közlésére vonatkozó eddigi jogi szabályozást.
- A szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani.
- A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
- A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal.
- A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
- A döntéshozó szerv ülésének összehívása vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartása nem kezdeményezhető.
- A szavazat akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat.
- Az ügyvezetés a szavazásra bocsátott döntést nem csak postai úton, hanem a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldheti, ebben az esetben azonban fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel (AVDH) kell ellátni a dokumentumot. Ez utóbbi szolgáltatás egyébként ingyenes, és mindenki használhatja, aki rendelkezik ügyfélkapuval vagy cégkapuval.
- A tagok döntésüket szintén közölhetik elektronikus üzenetben (e-mail) is. Ha a tag maga is jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia. A természetes személy tag a szavazata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

Fontos, hogy egyes esetekben a döntéshozó szerv ülésének nyilvánosságát jogszabály írja elő. A veszélyhelyzet ideje alatt azonban, a rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.
Az ügyvezetőnek most minden szabad – vagy mégsem?

Óvatos, sokat tapasztalt cégtulajdonosokban biztosan ott motoszkál a kérdés, vajon. milyen többletjogosítványokat ad a kormányrendelet az ügyvezetés kezébe.

A kormányrendeletet kétséget kizáróan megnövelt mozgásteret ad az ügyvezetésnek, a rendkívüli helyzetre tekintettel.
A közeljövőben esedékes, és sok gazdálkodót érintő, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása kapcsán is látványos ez. A kormányrendelet által bevezetett átmeneti szabályozás révén ugyanis, adott esetben az ügyvezetés is dönthet a beszámoló elfogadásáról, sőt. az adózott eredmény felhasználásáról is. Továbbá az ügyvezetés meghozhat olyan, a járványügyi helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket is, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznának.

Vészcsengők, vészcsengők zaja a társaságok tulajdonosaiban: ilyen nagy horderejű döntések esetében nincs megkötve az ügyvezetés keze?
Nos, a cégtulajdonosok megnyugodhatnak: vészhelyzet ide vagy oda, ilyen döntéseket az ügyvezetés csak akkor hozhat meg, ha a döntéshozó szerv ülése sem a tagok elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével, sem írásbeli szavazással nem megoldható.
Emellett a jogalkotó garanciális jellegű korlátokat is állít az ügyvezetés elé, a „veszélyhelyzeti intézkedéseire” vonatkozóan. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az ügyvezetés
- a jogi személy létesítő okiratát főszabály szerint nem módosíthatja,
- a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
- nem határozhatja el a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását sem,
- pótbefizetést vagy egyéb tőkepótlást a jogi személy operatív vezetése csak a tagok/alapítók előzetes írásbeli hozzájárulása birtokában rendelhet el.
- azon társasági formák esetében pedig, ahol a társasági jogi szabályozás tőkeminimum-követelményt állít fel (azaz a kft-k és a részvénytársaságok esetében), nem dönthet az ügyvezetés a jegyzett tőke leszállításáról.

A tagoknak módjukban áll megakadályozni is az ügyvezetés döntését.
A kérdéses intézkedés meghozatalát megelőzően van erre lehetőségük: az ügyvezetés ugyanis nem hozhatja meg a döntést akkor, ha a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok, a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51 százalékát elérő mértékben tiltakoznak a határozati javaslattal szemben.
(Ha a jogi személynek többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag önmagában is meggátolhatja az ügyvezetés esetleges intézkedését.)

Az is előfordul, hogy az ügyvezetés feladatait nem egy személy, hanem egy testület látja el.

Ez esetben is az a célja a jogalkotónak, hogy a kormányrendelettel lehetővé tegye az elektronikus eszközök minél szélesebb körű használatát a döntéshozatali folyamatokban.
Amennyiben ezen kommunikációs eszközök igénybevételére vonatkozóan nincs elfogadott eljárásrend (vagy az eltér a kormányrendeletben foglaltaktól), akkor az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke (akadályoztatása esetén helyettese), végső soron pedig az ügyvezetés által felkért tag jogosult meghatározni.
Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (azaz e-mailben) is történhet.
Ezeket a könnyítéseket nemcsak a vezető tisztségviselők testülete, hanem a felügyelőbizottság (vagy ha az adott társaságnál van ilyen, akkor az audit bizottság) döntéshozatalára is alkalmazni kell.

Tisztségviselők, könyvvizsgáló le(nem)járó megbízatása

Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének a megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, a megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, továbbá a vezető tisztségviselő köteles ez idő alatt ellátni a feladatait.

Az említett szabály a törvény erejénél fogva érvényesül, azaz nincs szükség ehhez ilyen tárgyú, a döntéshozó szerv által hozott határozatra.
Amennyiben a vezető tisztségviselő lemond tisztségéről, feladatait akkor is köteles ellátni a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve az annak megszűnését követő 90 napon keresztül. Ugyanez a helyzet akkor, ha a mandátum határozott időre szól, és a határozott idő a veszélyhelyzet ideje alatt járna le.

Ugyanakkor a vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, ha a legfőbb szerv visszahívja őt a tisztségéből, illetőleg ha vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel.
A vezető tisztségviselő halála esetén természetesen a mandátuma sem maradhat fenn, ezen értelemszerűen a most bevezetett átmeneti szabályok sem változtatnak.

Lényeges – különösképpen az éves, számviteli beszámolók kapcsán -, hogy a fenti időintervallumban, a vezető tisztségviselőnél ismertetett szabályokhoz hasonlóan, az állandó könyvvizsgáló megbízatása sem jár le, illetve az állandó könyvvizsgáló is köteles ellátni feladatát ez idő alatt.