Magyar narancs - savanyú az Uniónak a SZÉP-kártya…

A VITATÉMA

Egy ideje már cikkeznek erről a lapok, foglalkozott vele az online média, például a Világgazdaság és az Index: baj van a SZÉP-kártyával, sőt az Erzsébet utalvánnyal is. Az Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatja ki, a Szép-kártyát pedig csak magyar bankoknál lehet kiváltani. 

Természetesen az sem tilos, hogy a cégek másféle utalványokat adjanak a dolgozóiknak béren kívüli juttatásként, csak adózási szempontból ezek a „másfélék” nem bizonyulnak igazán jó ötletnek. 

Ez az, ami kifejezetten bosszantja a piacról kiszorított francia cégeket: az Edenred, a Déjeuner és a Sodexo szerint a 2012-ben bevezetett juttatási formákkal a magyar kormány jogellenesen járt el, akadályozva ezzel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A pórul járt cégek nem beszéltek csak úgy a levegőbe, hanem panaszt tettek az Európai Bizottságnál. Ez utóbbi továbbdobta a labdát az Európai Bíróságnak, arra kérve a taláros testületet, hogy – amennyiben az indokolt - állapítsa meg a kötelezettségszegést Magyarországgal szemben, amiért adókedvezményeket kizárólag Szép-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén lehet igénybe venni Magyarországon, kizárva ezzel minden más, nem magyar céget a piacról.

AZ EB DÖNTÉSE

Az Európai Bíróságot sem az utalványnak nevet adó - az éhezőket tápláló, szelíd -Erzsébet emléke, sem a SZÉP-kártya szépsége nem vette le a lábáról, idén meghozott – egészen pontosan február végén közzétett- ítéletében a panaszosoknak adott igazat.

A bíróság szerint az, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát, sérti az uniós irányelvet, ami szerint a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat abban, hogy milyen formában akarnak működni egy tagállamban.

A magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a Szép-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működjenek, és kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. 

A bíróság álláspontja szerint a magyar jogi szabályozás ezzel megsérti az unió irányelvét, mert az, hogy a szolgáltatók székhelyének Magyarországon kell lennie, hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

Az is a külföldi szolgáltatókat helyezi hátrányos helyzetbe, hogy a magyar szabály szerint a Szép-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél nagyobb magyar településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ennek csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni.

Továbbá a vitatott magyar szabály azt is előírja, hogy aki 35 ezer főnél nagyobb magyar településen akar Szép-kártyát kibocsátani, annak magyarországi telephellyel kell rendelkeznie.

A bíróság szerint az nem indokolja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-utalvány kibocsátási monopóliumát, hogy a bevételét szociális célokra fordítja.

HOGYAN? TOVÁBB

Fentiek alapján két dologra számíthatunk: egyrészt a kormány valószínűleg kénytelen lesz valamilyen formában kárpótolni az utalványpiacról évekre kiszorított külföldi cégeket, másrészt a vonatkozó adójogszabályok, és más, az ügyhöz kapcsolódó joganyag módosítására is sor kerül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Erzsébet utalványtól, a SZÉP-kártyától el kell búcsúznunk – az Európai Bíróság ítélete sem ezt szorgalmazza -, de valószínű, hogy újabb szolgáltatók jelennek majd meg a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány piacán. A munkaadóknak így módjukban lesz választani az egymással feltehetőleg versengő (azaz a felhasználókat kedvezményekkel kecsegtető) szolgáltatók közül.

Az Index e témában megjelent cikkében a kormányszóvivőt idézte. Eszerint Kovács Zoltán azt nyilatkozta, hogy a kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését. A szóvivő szerint a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét. 

Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a 2016-ra meghirdetett programok, valamint az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak; a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak.