Leltárhiányért való felelősség

Múlt havi cikkünkben a munkavállaló kártérítési felelősségét ismertettük azzal, hogy a munkavállaló leltárfelelősségére a következő cikkben térünk ki. Mindezek alapján jelen cikkünk a leltárfelelősséget részletezi.

Mint arról a korábbi cikkünkben szó volt, a munkavállaló károkozása lehet szándékos, vagy gondatlan magatartásból eredő. Azaz lehet, vétkességen alapuló és a vétkességre tekintet nélkül fennálló kárfelelősség. A leltárhiányért való felelősség a vétkességre tekintet nélkül - ismeretlen okból keletkezett veszteségért - fennálló kárfelelősség. Ebből adódik, hogy ha például a munkavállaló véletlenül összetöri a leltári készlet egy darabját, akkor az általános kárfelelősségi szabályok alapján áll fenn a kártérítési felelőssége.

A leltár speciális területeken érvényesül. Ilyen például kereskedelem, egyészségügyi szolgáltatás – beleértve a gyógyszertárakat is -, a vendéglátás. Mit is jelent a leltár kapcsán használt leltárhiány?

A leltárhiányt a 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy határozza meg, hogy az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (azaz forgalmazási veszteséget) meghaladó hiány.

A munkavállaló esetén a leltárhiányért való felelősségről azonban csak akkor eshet szó, ha az alábbi feltételek fennállnak:

• a leltáridőszakra* vonatkozó leltárfelelősségi megállapodást írásban meg kell kötni a munkavállalóval,
• a leltárért felelős személynek a leltári készletet szabályszerűen kell átadni és átvenni,
• a leltárhiányt úgy kell megállapítani, hogy az a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kerül megállapításra,
• fontos, hogy a leltárhiányért felelő munkavállaló legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen munkát végezzen. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, akkor a leltárfelelősségnél további feltétel, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

*Megjegyzés: A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti időtartam.

Nézzük meg a fenti feltételeket részletesebben!

Leltárfelelősségi megállapodás:

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

Itt meg kell említeni, hogy amíg a korábbi cikkben ismertetett megőrzési felelősség bármely munkakör esetében fennállhat, addig a leltárfelelősséggel csak adott munkaköröknél - például: áruforgalmazás - találkozunk.

Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, akkor csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. Ez esetben a megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

Hogyan szűnik meg a leltárfelelősségi megállapodás?

A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. Továbbá lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

Mi a munkáltató feladata a leltározás kapcsán?

A munkáltató állapítja meg – akár szabályzatba foglalva -

• azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
• a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
• a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
• a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
• a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A munkáltatónak a munkavállalót a fenti feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően mindenképpen írásban tájékoztatni kell. Ha a munkáltató ezt elmulasztja, akkor ez kizárja a leltárfelelősség megállapítását.

Hogyan zajlik a szabályos leltározás?

Leltározásnál a munkavállaló, vagy ha ő akadályoztatva van, akkor a képviselője - míg a csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók - jelenlétét lehetővé kell tenni. Abban az esetben, ha a munkavállaló a képviseletéről nem gondoskodik, akkor a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki a leltározásnál való jelenlétre.

A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, így a munkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.

Milyen mértékű a kártérítés a leltárfelelősség esetén?

A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló – ha a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezik – a leltárhiány teljes összegéért felel.

A munkavállaló legfeljebb 6 havi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség* megállapítására nem kerülhet sor. Abban az esetben, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, akkor a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek.

*Egyetemleges felelősség: A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Ha ez megtörtént, akkor a fizetést teljesítő kötelezett a többiekre eső részt behajthatja. 

Az Mt. előírja, hogy a felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

Megjegyzés: Kollektív szerződés nem térhet el a munkavállaló javára a leltárhiányért való kártérítési felelősség fentiekben ismertetett mértéke kapcsán.

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.

Más a helyzet, ha például felmerül, hogy a leltárhiány a munkavállaló lopásából ered. Így tehát ha büntetőeljárásra kerül sor, akkor a fenti határidő 30 nap, amely a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának közlését követő napon kezdődik.