Leltárhiány - felelősség és elszámolás

Mi a leltárhiány?
A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott, illetőleg átvett leltári készletben – tehát anyagban vagy áruban – ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
Felelősség
A leltárhiányért kártérítési felelősség csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha
•    a munkavállaló a munkáltatóval leltárfelelősségi megállapodást kötött,
•    a leltári készletet szabályszerűen átadták, illetve átvették,
•    a leltárhiányt a hatályos leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során megállapították,
•    a leltárhiányért nem felelős munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztatta,
•    a munkavállaló legalább a leltáridőszak – tehát a két egymást követő leltár – felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben, munkahelyen dolgozott,
•    az átvett dolgok őrzésének, kezelésének kizárólagossága a leltári időszakban folyamatosan fennállott.
Ezeknek a feltételeknek teljeskörűen egyidejűleg kell fennállniuk.
A leltárhiányért főképp a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók, illetve a raktári dolgozók felelnek.
A Munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény 170 §. (3) bekezdés)  értelmében:
Kollektív szerződéses rendelkezés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató állapítja meg a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével
a) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,
b) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
d) a leltárhiány meghatározásának szabályait,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.
A munkavállalót az a)-e) pontok szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

A hiány társasági adót érintő hatása

A társasági adóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. törvény 3. sz. melléklet  A/5. pontja )  adózás előtti eredménymódosítást (növelést) ír elő, "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség" címen a könyv szerinti értéknek megfelelő összegben, amennyiben a felelősség nem állapítható meg, és/vagy  a vállalkozás nem térítteti meg a munkavállalóval a leltárhiányt, és egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.
A gondosság vizsgálatánál figyelembe kell venni az eszköz fizikai jellemzőit, értékét, a tárolás körülményeit.

Számviteli elszámolás
A leltárhiányt különféle egyéb ráfordításként kell elszámolni.(T869-K21-22)
A kártérítés összegét a pénzügyi rendezéshez kapcsoltan kell egyéb bevételként elszámolni, így elsődleges bizonylata a pénzmozgás (a pénzbevétel) dokumentuma.

Kapcsolódó cikk: Készlethiány elszámolása - Számviteli  Szakmai Műhely

Weboldalunkon (sütiket) cookie-kat használunk. Ezek működéséről bővebben itt olvashat.