Közzétették a fizetési moratórium részletszabályait
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
Március 25-én jelent meg az 52. számú Magyar Közlöny, amelyben kihirdették a fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályokat. További, a járvány megfékezését szolgáló intézkedésekről szóló jogszabályok is megjelentek a Közlöny e számában.
Ha élcelődni szeretnénk – de most ez nem lenne helyénvaló-, akkor fogalmazhatnánk úgy is, hogy a fentivel megérkezett mindennapi közlönyünk aktuális száma… Bizony, mostanság a Magyar Közlöny megjelenése a napilapok gyakoriságával vetekszik. De a vészhelyzetek már csak ilyenek…
Így az is előfordulhat, hogy egy már megjelent jogszabályt csak úgy lehet átültetni a gyakorlatba, ha kidolgozzák hozzá a megfelelő eljárási rendet, részletszabályokat.
Ez történt most is, a 47/2020. (III.18.) Korm.rendelet kapcsán.
Az említett, a napokban kihirdetett rendelet írja elő a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedések keretében, a kölcsön- és hitelszerződések adósait érintő fizetési moratóriumot.
Ennek alapján a kölcsön- és hitelszerződések vonatkozásában az adósok a veszélyhelyzet fennállása alatt a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségük teljesítésére fizetési haladékot kapnak.
Ezek a rendelkezések 2020. március 18-án éjfélkor már fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre vonatkoznak. (A kölcsöntartozásokkal összefüggésben, egyebekben arról is rendelkezett a kormány, hogy a rendelet kihirdetését követően felvett fogyasztói hitelek esetén, a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.)
Az, hogy a rendelet szerint a december 31-ig tartó fizetési moratórium (amit a kormány meghosszabbíthat) nem kötelező (azaz, ha a felek úgy döntenek, folytatódhat az eredeti feltételeket követve a törlesztés), azért is nagyon fontos kérdés, mert
- egyrészt a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja,
- másrészt a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.
Ezt a helyzetet „tette rendbe” a jogalkotó azzal, hogy a jogszabály értelmezését és a gyakorlatban történő alkalmazását szolgáló részletszabályokat a most közzétett 62/2020. (III. 24.) Korm. rendeletben rögzítette.
Dióhéjban összefoglalva a rendeletben foglaltakat:
- A fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével a tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet megnövelni.
- Évente egyenlő részletekben kell megfizetni a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot, a hátralévő futamidőben esedékes törlesztő-részletekkel együtt, a fizetési moratórium lejártát követően, a futamidő alatt.
- A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő hosszabbodik meg. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az esedékessé váló törlesztő-részlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztő-részletek összegét. Röviden: megnövelt futamidő, az eredeti összegű törlesztő-részletekkel.
- A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
- A rendelkezéseket a hatálybalépésétől – 2020. március 19-től - kötött szerződésekre 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben e határidő nem kerül meghosszabbításra a teljes hiteldíj mutató tekintetében, ezt követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.
- Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
A Magyar Közlöny szóban forgó számában megjelent még egy további kormányrendelet, valamint két határozat is – ezek mindegyike a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedésekről szól:
- 63/2020. (III. 24.) Korm. rendelet
az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos intézkedésekről (Hatályos: 2020. március 25-től);
- 1121/2020. (III. 24.) Korm. határozat
a magyar állampolgárok testi épségének védelme és válsághelyzetből történő hatékony kimenekítése érdekében szükséges intézkedésekről
- 1122/2020. (III. 24.) Korm. határozat
a koronavírus-járvány megfékezésére szolgáló intézkedések végrehajtásához szükséges további forrás biztosításáról
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok