Közeleg a mérlegbeszámoló készítésének határideje 2/2.

A társas vállalkozások folyamatos működésének egyik alapfeltétele a saját tőke „egészséges” állapota, amely egyben a társasági jogban szabályozott törvényi elvárás is. A mérlegkészítésének időszakában célszerű ezt is vizsgálni!

Fókuszban a cég saját tőkéje

Ráhangolódásként gondoljuk át, mit is értünk a számvitelben a saját tőke és elemei címszavak alatt!

A saját tőke a társaság vagyonát foglalja magában, ami a társaság alapításakor megegyezik a tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulással. A társaság működése során az elért nyereség növeli, míg a veszteség csökkenti a társaság saját tőkéjének összegét, azaz tartós veszteséges működéssel a cég feléli a vagyonát.

Fentiek mellett hatással van a saját tőke összegére – például – a tőkeemelés vagy leszállítás, az osztalékfizetés.

A számviteli törvény (35.§. (1)-(2) bekezdése) szerint „Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.

A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze.”

Ahogyan arra fentebb utaltam, ha a vállalkozás tevékenysége éveken át veszteséges, az a saját tőke feléléséhez vezethet, amely megkérdőjelezi a társaság további működésének lehetőségét és ésszerűségét is, de a befektetők, hitelezők számára is veszélyes helyzetet teremt.

Ez az oka annak, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.V. törvény (Ptk.) szigorú előírásokat rögzít a társaságok jegyzett tőkéjének minimumára, valamint annak bizonyos határt túllépő csökkenése esetére.

A jegyzett tőke nem lehet kevesebb:

• korlátolt felelősségű társaság esetében 3 millió forintnál,
• zártkörűen működő részvénytársaság esetében 5 millió forintnál
• nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig 10 millió forintnál.

A társaságoknak folyamatos és biztonságos működésük során rendelkezniük kell egy minimális tőkével, amelynek nagyságrendjére, a jegyzett tőke saját tőkéhez mért arányára vonatkozóan a törvény a korlátolt felelősségű gazdasági társaságokra (Kft. és Rt.) vonatkozóan ír elő követelményeket, a hirtelen tőkevesztés és a lassú tőkevesztés esetköreire.

Az úgynevezett hirtelen tőkevesztésre eltérő szabályokat fogalmaz meg a Ptk. a Kft. és az Rt. esetén.

A korlátolt felelősségű társaságok (Kft) esetében akkor állunk szemben a hirtelen tőkevesztés helyzetével, ha:

• a társaság saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére csökken
• a saját tőke a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökken
• a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti
• a társaság vagyona nem fedezi tartozásait.

Ezekben az esetekben az ügyvezető köteles késedelem nélkül összehívni a taggyűlést, vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni. A tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, vagy a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról, vagy a törzstőke leszállításáról. Ezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.

A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.

Részvénytársaságok esetén az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut:

• hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
• hogy a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
• a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti
• vagy a részvénytársaság vagyona nem fedezi tartozásait.

Ilyen esetben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas a megjelölt ok megszüntetésére; vagy

• dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról;
• ezek hiányában a társaság megszüntetéséről.

A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.

A gyors tőkevesztés esetét 2022. január 1-től szigorúbban szabályozza a Ptk.: a jogalkotó további intézkedési kötelezettséget épített be a vonatkozó rendelkezések sorába. Eszerint, ha a törzstőke, illetve az alaptőke leszállításra nincs mód – mert az a törvényi minimum összegével azonos –, a társaságnak a törzstőke/alaptőke leszállításának meghiúsulására előírt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Vagyis ekkor a taggyűlés/közgyűlés:

• átalakulásról,
• egyesülésről,
• szétválásról, vagy
• jogutód nélküli megszűnésről
• határozhat.

Ezzel összefüggésben fontos a számviteli törvény 140. § (1) bekezdés előírása is, miszerint:

„Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.”

Az úgynevezett lassú tőkevesztésre viszont a Kft. és az Rt. esetében közös szabályokat fogalmaz meg a törvény. E szabályokat 2022. január 1-től módosította a jogalkotó, amellyel végül is visszatért a 2014. március 15-e előtti (még az „új” Ptk. életbe lépésével hatályát vesztett, 2006. évi IV. törvényben szereplő) előírásokhoz.

Ennek megfelelően a „figyelési időszak” 2022. január 1-től a két üzleti év helyett, két, teljes – 12 hónapot magába foglaló – üzleti év lesz:

„Ha egymást követő két teljes - tizenkét hónapot magában foglaló - üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.”

A törvénymódosítás a jogalkotó indoklása szerint szöveg-pontosító jellegű módosítás, és célja, hogy két teljes, vagyis kétszer tizenkét hónapos üzleti év képezze a szabály alapját, hiszen az újonnan alakuló társaságok első üzleti éve természetszerűen csonka, sőt elképzelhető, hogy csupán pár napot ölel fel (év végén alapított társaságok esetében).

Ugyancsak kedvezően az új szabály azoknak a társaságoknak, amelyeknek adónemváltás miatt (például a társasági adózás hatálya alól átlépnek a kisvállalati adózásra) 12 hónapon belül több üzleti évük keletkezik.

Ha teljes naptári évet felölelő üzleti éveket feltételezve, a cég 2021. évről készült beszámolójának adatai azt mutatják, hogy saját tőkéje a jegyzett tőke értéke alá süllyedt, és ez már 2020-ban is így volt, vagy – Kft. esetében – nem éri el a jegyzett tőke felét sem, akkor a tulajdonosoknak tenniük kell valamit a helyzet rendezésére.

Milyen lehetőségeik vannak a saját tőke javítására?

A saját tőke rendezése

• Pótbefizetés

A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ha ilyen kitétel nincs a szerződésben, de a tulajdonosok a pótbefizetést tartják a helyzet rendezésére a legmegfelelőbb lehetőségnek, akkor első lépésben a társasági szerződést kell e tekintetben módosítani, majd a módosítást követően lehet pótbefizetési határozatot hozni.

A pótbefizetéssel kapcsolatban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.

A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni.

Fontos, hogy a Ptk. szerint pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Ez azt jelenti, hogy pótbefizetésként a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely a Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz.

Fontos, hogy a gazdasági társaságnál lekötött tartalékként kell kimutatni a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

Adókötelezettség ezzel összefüggésben nem merül fel, mivel tartalmilag a tulajdonos által adott „átmeneti jellegű” pénzkölcsönt jelent.

Nem szabad megfeledkezniük a tulajdonosoknak arról sem, hogy a pótbefizetéssel kizárólag a saját tőke helyzete javítható, de a jegyzett tőke emelésre nem használható fel.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni, de e szabály 2022. január 1-től megengedőbbé vált.

A Ptk. 2022. január 1-jével hatályba lépő módosítása a pótbefizetés jogintézményét is érinti.

A piaci szereplők igényeit figyelembe véve, az eddig a korlátolt felelősségű társaságokra irányadó, és ott már bevált normarendszert átemelte a gazdasági társaságok közös szabályai közé (a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével).

A fel nem használt pótbefizetéseket is a korábbinál rugalmasabban kezeli: a társaság legfőbb szerve dönthet úgy is, hogy nem a pótbefizetés időpontjában a társasággal tagsági jogviszonyban álló tag részére fizeti vissza a vesztség pótlásához már nem szükséges pótbefizetés összegét.

Továbbá a törvény már mentesíti az egyszemélyes társasági formákat az alól, hogy a pótbefizetés elrendeléséhez formális létesítő okirat módosításra kényszerüljenek, hiszen – szemben a többszemélyes társaságokkal – esetükben ennek nincs garanciális jelentősége.

Átmeneti rendelkezések intézkedik a 2021. december 31-ig teljesített pótbefizetésekről:

a Ptk. 3:183. §-a alapján 2021. december 31. napján vagy azt megelőzően meghozott taggyűlési határozaton alapuló pótbefizetésre a Ptk. 2021. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

• Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

A jegyzett tőke leszállítás történhet a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára – attól függően, hogy a tulajdonosok melyik megoldást választják.

A jegyzett tőke leszállítását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet a könyvekben elszámolni.

Ha a tőkeleszállítás a tőketartalék javára történik, de a veszteséges gazdálkodás miatt a társaság eredménytartaléka negatív, akkor tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy a negatív eredménytartalékot a tőketartalékból ellentételezik.

Amennyiben a cég saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem oldja meg a problémát, mert a saját tőke továbbra is negatív marad, ezért a tőkehelyzet rendezésére más intézkedést is kell hozni.

• Jegyzett tőke emelése ázsióval

Ázsiós tőkeemelés esetén a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik (általában a jelentősebb) része pedig tőketartalékba kerül: ennek célja, hogy a jegyzett tőke aránya kevésbé növekedjen.

Ha ezt a megoldást szeretnék választani a tulajdonosok, akkor fontos tudniuk, hogy tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhetnek vagyont! Azaz, ha a tulajdonos nem emeli meg a jegyzett tőkét, akkor a tőketartalékba sem adhat vagyont. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni.

(A jegyzett tőke emelésével viszont emelkedik az az összeg is, amelyhez mérten a saját tőke helyzetét a továbbiakban vizsgálni kell!) 

E megoldással akár rosszul is járhatnak a tagok– ez azonban már egy másik cikkem témája lesz.

• Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése

Amennyiben a társaság könyveiben tulajdonossal szembeni tartozást (például tagi kölcsön/hitel, szállítói kötelezettség, stb.) szerepel, akkor az érintett tulajdonos a társasággal szembeni követelését is elengedheti. Ha erre a veszteség felmerülésének évében kerül sor, az javítja a tárgyévi eredményt, és ezen keresztül a saját tőke részét jelentő eredménytartalékot.

Ez a módszer kifejezetten azonban csak a fennálló kötelezettség mértékéig jelenthet megoldást, és ez nem feltétlenül azonos a saját tőke rendezéséhez szükséges összeggel. Ráadásul adó- és illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet – annak függvényében, hogy a követelését magánszemélyt tulajdonos, kapcsolt fél engedi el –, így a döntés előtt ennek tényét és nagyságrendjét is fontolóra kell venni.

• Pénzeszköz, egyéb eszközök végleges átadása

Megoldást jelenthet, amennyiben a társaság tagjai/részvényesei véglegesen és térítés nélkül pénzeszközt, vagy más eszközöket bocsátanak a társaság rendelkezésére. Az ennek következményeként elszámolt bevétel a tárgyévi eredményen keresztül korrigálja a saját tőke szintjét. Ugyanakkor át kell gondolni a térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó társasági adóalap módosítási kötelezettséget, illetve, ha nem pénzeszköz ingyenes átadására kerül sor, az esetleges áfa fizetési kötelezettséget is mérlegelni kell.

• Értékhelyesbítés alkalmazása

Sok társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, amelyeknek piaci értéke jelentősen meghaladja azok könyv szerinti értékét. Ilyen esetekben az értékhelyesbítés, mint értékelési eljárás alkalmazásával is rendezhető a saját tőke helyzete.

Ez az értékelési eljárás csak akkor alkalmazható, ha lehetősége szerepel a cég számviteli politikájában, vagy azt ebben e kérdésben az átértékelést megelőzően módosítják.

(A 2021. év zárásakor érdemes e lehetőséget megvizsgálni, és a számviteli politika éves aktualizálása során figyelembe venni.)

Az értékelési tartalék a saját tőke része, és a Ptk. tőkevédelmi szabályai megengedik az értékelési tartalék figyelembevételét a saját tőke rendezése során.

Azt azonban tudniuk kell a tulajdonosoknak, hogy a számviteli törvény előírása alapján ezt az értékelési eljárást, az így elszámolt értéket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell akkor is, ha amúgy nem kötelezett könyvvizsgálatra a cég. A mérleg adatainak valódisága, pontossága érdekében pedig azokban az üzleti években, amelyekben ez az értékelési tartalék szerepel a könyvekben, könyvvizsgálónak kell igazolnia, hogy az így nyilvántartott összeg megfelel az aktuális piaci értéknek. (Azaz ez a megoldás további költségeket von maga után.)

• Átalakulás más társasági formává

Ha a társaság az előző pontokban említett valamelyik lehetőséggel sem tud/nem kíván élni, akkor a Ptk. szabályai alapján olyan társasági formává kell átalakulnia, amelynek a jegyzett tőke követelményét tudja teljesíteni.

Fentieken túl, a gazdasági társaság tulajdonosai dönthetnek a társaság megszüntetéséről is. A társaság megszüntetése történhet végelszámolással vagy felszámolással, attól függően, hogy a társaság a tartozásait várhatóan ki tudja-e elégíteni, vagy sem.

Gondolkodjanak a bemutatott megoldások közül bármelyik alkalmazásán is az érintett társaságok tulajdonosai, azt tudniuk kell, hogy a saját tőke felélését nem lehet passzívan „megúszni”, struccpolitikát folytatni!

Ugyanis az Online Beszámoló Rendszer bevezetése óta a Cégbíróság rendelkezésére állnak a társaságok beszámoló adatai, amelyekből azonnal látható a társaság saját tőkéjének állapota.

A rendszer jelzései alapján a Cégbíróságoknak lehetőségük van törvényességi felügyeleti eljárást indítani a cégek ellen.

Amennyiben pedig a társaság a törvényességi felügyeleti eljáráshoz kapcsolódóan sem rendezi tőkehelyzetét, a cégbíróság kényszertörlési eljárást rendel el.

A kényszertörlési eljárás következményei pedig súlyosak! E körbe tartozik például:

• Az adóhatóságnak a jogsértés miatti mulasztási bírságot a vezető tisztségviselővel szemben kell megállapítania (az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. tv. 12.§).
• A cégbíróság 1-5 évig terjedő időtartamra eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját attól, hogy más társaságban vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelő bizottsági tag legyen (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. 9/C §).