Könyvelőváltás kérdőjelekkel (2.)

A könyvelőváltás és az „új” könyvelő által átvett bizonylatok, adatok kapcsán felmerülhet azok ismételt feldolgozásának igényei is. Vajon mi erről a számviteli törvény „véleménye”?

A számviteli törvény nem ad lehetőséget a korábbi évek könyvelésének módosítására még akkor sem, ha abban utólag hibát találunk. Újrakönyvelés alatt kizárólag hibás gazdasági események javítását érthetjük, de azt is csak a tárgyévben.

A számviteli törvény előírásai és alapelvei alapján:

·        nem lehet a beszámolóval lezárt év könyvelését abbahagyni és helyette újat kezdeni;

·        nem lehet a korábbi évbe „belekönyvelni”;

·        a lezárt beszámolót lezárt könyvelés támasztja alá.

A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület (közgyűlés, taggyűlés, alapító) elfogadta: ezt nem lehet visszavonni, visszamenőlegesen módosítani.

Természetesen nem zárható ki, hogy a taggyűlés említett döntése téves információkon alapult, utólag derül fény az ebben a vonatkozásban lényeges adatokra, körülményekre.

A taggyűlés ilyen esetekben – azaz újabb körülmények, jelentős és lényeges hiba feltárása –újabb döntést hozhat az új információk tükrében: az emiatt változó adatok azonban az új döntés évének beszámolójában szerepelhetnek: a felfedezett hiba és hibahatások függvényében a tárgyévi adatokban, vagy az úgynevezett háromoszlopos beszámoló középső rovataiban.

Bár számos szempontból kecsegtető megoldásnak tűnhet, de a korábbi téves könyvelést sem lehet félretenni, és készíteni helyette egy jobbat, hiszen a korábbi adatok alapján készített beszámolót már közzétették. Ilyen esetekben számviteli önellenőrzésre van mód.

(Arra van mód, hogy a hibák, hibahatások kiszűrése érdekében ismételten lekönyveljük a beszámolóval már lezárt év, évek bizonylatait, de ez nem „hivatalos” könyvelése az adott vállalkozásnak, csupán háttere az önellenőrzésnek: azaz nem cserélhető le ezzel a korábbi könyvelés.)

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az ellenőrzés, az önellenőrzés számviteli értelemben és az adózás rendjéről 2017. évi CL. törvény (Art.) 54.§-ának előírásai szerint vizsgálva, nem teljesen ugyanazt jelentik. A számvitelben az ellenőrzés mindig egy mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódik, míg az adózásban pedig bevallási időszakhoz kötődik.

[A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3.§ (3) bekezdése 1. pontja szerint: ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében.]

A számviteli önellenőrzés kapcsán először azt kell tisztáznunk, hogy a különböző hibákat és azok hatásait hogyan és mikor helyesbítsük.

Az elsődleges hiba valamely korábbi, számviteli szempontból lezárt időszakban a hatályos számviteli, adózási vagy egyéb jogszabályoknak meg nem felelő tevékenység eredménye. A hiba helytelen könyvviteli elszámolásból vagy helytelen számvitel, adózási nyilvántartásból fakadhat. A hibahatás pedig valamely elsődleges hiba által okozott újabb hiba.

Hibahatás a hiba feltárásának évében is jelentkezhet, de ezeket – mint a beszámolóval le nem zárt időszak hibáit – éven belüli helyesbítésként (stornózással) kell javítani.

Lényeges, hogy egy ellenőrzött üzleti év összes hibájának és hibahatásának együttes hatását kell vizsgálnunk, így nem az egyes hibákat és azok hibahatásait címkézzük jelentősnek, illetve nem jelentősnek, hanem magát az ellenőrzött évet érintő kihatásait.

Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Ha az ellenőrzés több számviteli beszámolóval lezárt üzleti évre is kiterjedt, és több ellenőrzött évhez tartozóan is találtunk jelentős hibá(ka)t, a mérlegben és az eredménykimutatásban, a helyesbítések összevontan egyetlen oszlopban [előző év(ek) korrekciója] jelennek meg. A le nem zárt időszakok hibáinak és hibahatásainak javítása a tárgyévi könyvelés keretében történik.

A szankciókat (jogkövetkezményeket) azonban minden esetben a feltárás évének egyéb ráfordításai között kell elszámolni a jogszabályoknak megfelelő mértékben.

A korábbi év(ek)ben már közzétett beszámolót a beszámolóval lezárt üzleti év(ek) hibái miatt nem kell/lehet újból közzétenni!

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (5.§) alapján, e beszámoló ellenőrzésének megállapításai minden esetben nem jelentős összegű hibának minősülnek.

Nézzünk fentiekre példát is!

A Határtalan Kft a 2023. évi beszámolóját 2024 áprilisában tette közzé. Időközben kiderült, hogy külföldi – és hozzáadottértékadó-csalásban való érintettség gyanúja miatt pénzügyi, szervezési gondokkal küzdő – üzleti partnerének bizonytalanná vált szállításai következtében az aktivált saját teljesítmény értékét helytelenül határozta meg. Ezért 2024. május 31-ig szeretnék a már letétbe helyezett beszámolót passzív státuszba helyeztetni, és a helyes adatokat tartalmazó beszámolót közzétenni az OBR-felületen. Van erre lehetőségük? Mi a teendő ilyen esetben?

Abból indulunk ki, hogy a társaság áprilisban a taggyűlése által elfogadott beszámolót tette közzé. Ebben az esetben nem lehet a közzétett beszámolót passzív státuszba helyeztetni.

A számviteli törvény 3. § (3) bekezdése tartalmazza az ellenőrzés és az ellenőrzés megállapításának fogalmát, valamint az ellenőrzés által feltárt hibák minősítését.

A törvény hivatkozott előírása szerint ellenőrzés a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak – a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi – utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében.

Az előzőekből következik, hogy ellenőrzésről akkor beszélhetünk, ha a tulajdonos által elfogadott beszámolóban később hibát talál a vállalkozás vagy az adóhatóság. A hibák feltárását érintően nem bír jelentőséggel, hogy a beszámolót mikor helyezték letétbe.

Így például, ha 2024 áprilisában – mint a példánkban vizsgált esetben – a tulajdonos a 2023. évi beszámolót elfogadta, de 2024 májusában kiderül, hogy e beszámolóban hiba van, akkor a 2023. évi beszámoló önellenőrzés keretében javítható, függetlenül attól, hogy azt mikor (még egyébként a beszámoló letétbe helyezésére rendelkezésre álló határidőt megelőzően, vagy csak azt követően) tették közzé.

A számviteli törvény előbb hivatkozott meghatározásából következik az is, hogy nem az ellenőrzés számviteli szabályai szerint kell javítani azokat a hibákat, amelyek a hibafeltárás üzleti évével kapcsolatosak, mert ezek a megállapítások még nem a tulajdonos által elfogadott beszámolóhoz kapcsolódnak (az üzleti év még nem zárult le).

Az ellenőrzés megállapításait tartalmuknak megfelelően kell – a hiba feltárása üzleti évében, azaz jelen esetben 2024-ben – a megfelelő eszköz-, forrás- és eredményszámlákon elszámolni, azaz a lezárt 2023. üzleti év könyvelését nem szabad újra megnyitni.

Megtörténhet, hogy egy vállalkozásnál éppen zajlik az önellenőrzés, és a NAV revizorai is kopogtatnak, ugyanazt az időszak vizsgálatának szándékával.

Tegyük fel, hogy a Buzgó és Társai Kft-nél teljes adóévet érintő átfogó adóellenőrzés zajlik. Ezzel párhuzamosan, a bérszámfejtésben a társaság olyan hibát talált, amely az adóellenőr által is vizsgált évet érinti. A feltárt hibáról, hibahatásairól a cég tájékoztatta az adóellenőrt is, aki ezt (is) határozatba foglalja majd az ellenőrzés lezárásakor. Mely időpontot kell a feltárás időpontjának tekinteni ez esetben, mikor kell könyvelni az érintett tételeket: a társaság általi feltárás időpontjában, vagy tekintettel a folyamatban lévő ellenőrzésre, a határozat alapján?

Az Art. 54. § (5) bekezdésében előírtak az irányadóak e kérdésben: az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

Az átfogó adóellenőrzés jellemzője, hogy több adónemet, költségvetési támogatást érint. Ebből az következik, hogy a példaként hozott esetben a társaság által feltárt hibák önellenőrzés keretében nem rendezhetők, csak az adóellenőrzés befejezésével. Ezért a cég által feltárt hibákat és hibahatásokat is csak a jogerőre emelkedett adóhatósági határozat birtokában lehet könyvelni az ellenőr által tett megállapításokkal együtt.