Már a parlament előtt az ország 2023. évi költségvetése 3/2.

A költségvetést megalapozó törvényjavaslat mintegy nyolcvan jogszabályt érint kisebb-nagyobb mértékben

2022. június 21-én került a parlament elé a T/360. számú törvényjavaslat, amely számos jogszabályban, így az adótörvényekben hozna változást. Ezek egy része jogtechnikai, pontosító jellegű, de jellemzően az adott jogszabályokban érdemleges módosítást jelentő tervezetről van szó.

Az alábbiakban a cikkem előző részében nem érintett, tervezett adóváltozásokról lesz szó.

Jövedéki adó

• A dohánytermékek új kategóriája

A törvényjavaslat – adójogi szempontból – a dohánygyártmányokon belül külön kategóriát vezetne be a hevített dohánytermékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt, vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak.
A módosítás értelmében a hevített dohánytermék fogalmának bevezetésével 2023. január 1-jével a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra külön adójogi kategória kerül meghatározásra a jövedéki szabályozáson belül, amely termékek így az új dohánytermék kategóriákból átkerülnek a hevített dohánytermékek kategóriájába.

• Adóraktár

A javaslat szerint a tagállamból érkező adózott jövedéki termék adóraktár által történő
átvételével nem fog beállni adófizetési kötelezettség, hanem a termék az adóraktár
adófelfüggesztés alatt álló készletébe kerül, a termék adókockázatát az adóraktár jövedéki biztosítéka fedezi.

• Mennyiségi hiány

A törvényjavaslat szerint az állami adó- és vámhatóság a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy az adott jövedéki termék milyen mennyisége minősül a baleset vagy - a lopás esetét kivéve - elháríthatatlan ok miatt megsemmisült vagy jövedéki termékként használhatatlanná vált terméknek.

Továbbá, a termék tulajdonságaiból adódó, elismert mennyiségű hiányként legfeljebb az uniós jogszabályban vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket ismeri el a NAV.

Ez utóbbit érintően, a javaslat alapján, az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja majd a végrehajtási rendeletben vagy a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását is, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja.

• Kereskedelmi mennyiség

A törvényjavaslat szerint a dohánytermékek körébe bevezetett új kategória, a hevített dohánytermék esetében is meg kell határozni a kereskedelmi célú mennyiség mértékét.

Ez a javaslat szerint 800 darab.

• Zárjegy.

A törvényjavaslat alapján a belföldi forgalmazási céllal szabadforgalomba bocsátott dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermékek is zárjegyköteles jövedéki termékekké válnak. Tekintettel arra, hogy ezen termékek az uniós jövedéki szabályozás értelmében nem minősülnek jövedéki terméknek, a javaslatnak megfelelően, külföldre (Magyarországon kívülre) nem szállíthatóak adófelfüggesztéssel, csak szabadforgalomba bocsátott termékként.

A külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített dohánytermékek esetében minderre figyelemmel a javaslat nem ír elő zárjegy-kötelezettséget előírása, hiszen a külföldre történő kiszállítást megelőzően a zárjegyet el kellene távolítani a termékekről.

• Adómérték, átmeneti szabályok

A törvényjavaslat szerint a hevített dohánytermék adómértéke darabonként, szálanként 35 Ft lesz.
A módosítás értelmében a dohányt nem tartalmazó hevítéses termékek is jövedéki
adóköteles termékekké válnak.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2022. december 31-ig szabadforgalomba bocsátott, és 2023. január 31-ig a dohánytermék-kiskereskedelmi és a
kiskereskedelmi értékesítés helyére kiszállított, zárjegy nélküli dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermékek korlátozás nélkül értékesíthetők a Jöt. 145. § (5) bekezdés szerinti áron.

A jövedéki törvénybe beiktatandó új átmeneti rendelkezések teljes körűen rendelkeznek - a forgalom biztonsága és a nem kívánt illegális kereskedelem elkerülése érdekében – azon feltételekről, amelyek alapján lehetőségük van a gazdálkodóknak a készleteiken maradt termékeiket a dohányboltba terelésének hatálybalépését követően is jogszerűen értékesíteni vagy a jogszerűen már nem értékesíthető termékek megsemmisítéséről gondoskodni.

Adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 141. § (4) bekezdése alapján az adókivetés az adózó adatbejelentése, bevallása, adatszolgáltatása alapján történik.

A jelenleg hatályos előírások szerint, amennyiben az adózó adatbejelentése hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság az adózót határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót, vagy helyi adó esetében az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.

Ha az adózó adatbejelentése nem megfelelő adatokat tartalmaz, az adatbejelentés alapján adókivetésre nem kerülhet sor. Hiányos, valótlan vagy téves adatbejelentés esetén lehetőség van felhívás kiküldésére, illetve bírságolással a helyes tartalmú adatbejelentés kikényszerítésére.

Ezen eljárási lépések eredménytelensége esetében a módosítás lehetővé teszi az
adóellenőrzési eljárásban történő adó megállapítását.

• Feltételes adómegállapítás iránti kérelem

A feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával való összhang és a szokásos piaci ármegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás jelentőségére tekintettel a törvényjavaslat megváltoztatja az eljárásért fizetendő díj meghatározásának módját.

Ennek megfelelően, az egyoldalú eljárásért a feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával azonos összegű díjat kell majd fizetni. A kétoldalú és többoldalú eljárásokért egységesen nyolcmillió forint a díj összege függetlenül attól, hogy hányodalú eljárásról van szó.

• Az adóhatóság által fizetendő kamat

Ahogyan arról az általános forgalmi adót érintő, tervezett módosítások kapcsán már volt szó, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-ának módosítására irányuló javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését.

Ehhez igazodik a visszatérítési igények teljesítésekor az adóhatóság által fizetendő kamat számítására vonatkozó speciális szabály. A módosítás egyértelműsíti azt, hogy amennyiben a visszatérítési igény alapja nem adófizetési kötelezettség keletkezését előíró norma, hanem adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályozás.

Alaptörvény-ellenessége vagy uniós jogba ütközése, abban az esetben a kamatra való jogosultság kezdő időpontja az adóalap-csökkentésre való jogosultság kezdő időpontjának felel meg.

• Pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások

Az Art. 245.§. (1) bekezdése d) pontja alapján az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.

A törvényjavaslat szerint, ha e mulasztást az adózó ismételten elköveti, és emiatt mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság, az üzletlezárást mindenképpen el kell majd rendelni, az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat nem mérlegelheti.

Az Art. 245. § (1) bekezdés d) pontja értelmében ugyanis az üzletzárás elrendelésének feltétele, hogy az adóhatóság a pénztárgép üzemeltetésével összefüggő szabályok megsértése miatt mulasztási bírságot szabjon ki. Ez azt jelenti, hogy pénztárgép üzemeltetésével összefüggő jogszabályi kötelezettség ismételt megsértése esetén kizárólag abban az esetben lehet eltekinteni az intézkedés alkalmazásától, ha – a jogsértés csekély súlya okán – nem kerül kiszabásra mulasztási bírság.

A törvényjavaslat indoklása szerint, az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatban elkövethető kötelezettségszegések rendkívül szerteágazóak, összetettek. Vitathatatlanul vannak ezek között súlyosak (például nagy összegű igazolatlan kasszaeltérés, a pénztárgép működésének akadályozása leárnyékolással, manipulálással, pénztárgép üzembe helyezése nélkül végzett adóköteles tevékenység), de vannak csekély súlyúak is (például az éves kötelező felülvizsgálat rövid idejű késedelemmel való elvégzése, ahol a késedelem nem feltétlenül az adózó mulasztására vezethető vissza, vagy pár száz forintos kasszaeltérés, illetve az AP szám előírtnál kisebb méretben történő feltüntetése).

A pénztárgépek üzemeltetésével összefüggő, csekély súlyú, költségvetést nem károsító, csupán adminisztratív jellegű jogsértések még ismételt, többszöri elkövetésük esetén sem állnak arányban az üzletlezárás adózók számára jelentős hátrányt okozó szankciójával.

Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a pénztárgéppel kapcsolatos ismételt jogsértés esetén is lesz az adóhatóságnak lehetősége a mérlegelési szempontok figyelembe vételére.

• Szokásos piaci árat megállapító határozat

Az Art. jelenleg hatályos előírása annak érdekében, hogy az adóhatóság ne tegyen a később meghozandó szokásos piaci árat megállapító határozattal ellentétes megállapítást, kizárja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt az adózóval szemben ellenőrzés elrendelését.

A módosítás pontosítja, hogy a tilalom csak az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzésekre vonatkozik.
Kivételt fogalmaz meg továbbá a jogalkotó kiutalás előtti ellenőrzésekről, a jogosulatlan adó-visszaigénylések, adó-visszatérítések kiszűrése, a kiutalás jogszerűségéről szóló megalapozott döntéshozatal érdekében.

A javaslat indoklása szerint, a szokásos piaci árak ellenőrzéséhez alapvető jelentőségű információforrás a transzferár nyilvántartás, így ennek megfelelő tartalmú elkészítésének, átadásának megsértését szükséges olyan módon szankcionálni, amely egyrészt nem lehetetleníti el az adózó működését, ugyanakkor visszatartó erőt jelent a kötelezettség megsértésétől. A mulasztási bírság visszatartó jellegének növelése érdekében a jogalkotó magasabb, az adózói kötelezettséghez igazodó mértéket ír elő, egységesen tízmillió forintban meghatározva annak felső határát. Jelenleg e tekintetben három kategóriát rögzít a törvény: kettőmillió forintig, illetve ötmillió forintig, valamint négymillió forintig terjedő összegben meghatározva a kiszabható bírságot.

Fentiekhez kapcsolódik az a tervezett módosítás is, amely kibővítené azok körét, akik benyújthatnak a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet.

A jelenleg hatályos szabályok alapján ilyen kérelmet az az adózó nyújthat be, amelynek transzferár-nyilvántartást kell készítenie. (Ez alól a többségi állami befolyás alatti adózók jelentenek kivételt.)

Alapvetően az említett eljárás így csak a „nagy adózók” számára elérhető, és ez felveti az egyenlőség és az egységesség kérdéseit: az azonos helyzetben lévő adózókat nem lenne szabad eltérően kezelni (Lásd: OECD Transzferár Irányelvek [2022] 4.174. bekezdése).

Az adózó annak ellenére, hogy adott esetben nem köteles transzferár nyilvántartást készíteni, az adóalapját azonban köteles módosítani a szokásos piaci árnak való megfelelés céljából. Bármely adózónál előfordulhat – érvel a törvényjavaslat indoklásában a jogalkotó – összetett, bonyolult megítélésű kapcsolt ügylet, amelyre indokolt lehet szokásos piaci ármegállapítást kérni, ennek szükségességének eldöntése rábízható az adózóra, a jogszabályban történő korlátozás nem indokolt.

Adóigazgatás (Air.)

• Ideiglenes biztosítási intézkedések határideje

A bírósági gyakorlatban többféle értelmezés jelent meg – hangsúlyozottan eltérő tényállások alapján – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 83. § (1) bekezdésében szabályozott 5 napos elrendelési határidővel, mint az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének egyik feltételével kapcsolatban.

A Kúria közelmúltban e tárgyban hozott döntései az Air. hivatkozott pontjának pontosítását teszik szükségessé. Az ítéleteknek is megfelelően, a módosítás eredményeként az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére okot adó körülményekről való adóhatósági tudomásszerzés időpontja az irányadó az 5 napos határidő kezdetének meghatározása szempontjából.

Az Air 84. § (1) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adóellenőrzés során az adózó fizetési számláját biztosítási intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés keretében zárolja, az állami adó-és vámhatóság az adózó kérelmére, az általa meghatározott sorrendben és összegben engedélyezheti a zárolt fizetési számláról történő kifizetések meghatározott személyek részére történő teljesítését.

Ehhez kapcsolódik az Air. azon tervezett módosítása, amely szerint az adóhatóság az ideiglenes biztosítási intézkedés (biztosítási intézkedés) alatt kérelmezett kifizetést részben vagy teljes egészében engedélyező végzés helyett a feltétlenül szükséges adatok megjelölésével megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése érdekében.

Cikksorozatom harmadik, egyben befejező részben a vámjogot és a szociális hozzájárulási adót érintő, tervezett módosításokat veszem górcső alá.