Már a parlament előtt az ország 2023. évi költségvetése 3/1.

A költségvetést megalapozó törvényjavaslat mintegy nyolcvan jogszabályt érint kisebb-nagyobb mértékben. 

2022. június 21-én került a parlament elé a T/360. számú törvényjavaslat, amely számos jogszabályban, így az adótörvényekben hozna változást. Ezek egy része jogtechnikai, pontosító jellegű, de jellemzően az adott jogszabályokban érdemleges módosítást jelentő tervezetről van szó.

Az alábbiakban az adótörvényekre fókuszálva, dióhéjban összefoglalom, milyen változásokra kell felkészülnünk jövőre, ha a parlament (változtatás nélkül) elfogadja a törvényjavaslatot.

Személyi jövedelemadó

• 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély nemcsak a munkáltatójának vagy a számára rendszeres bevételt juttató kifizetőnek tehetnek majd nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető az év végi adófizetési kötelezettség.

• Őstermelő által értékesített tárgyi eszközök

A törvényjavaslat törli az Szja tv. 2. számú melléklet I. fejezet 7. pontjában foglalt rendelkezéseket, vagyis a „Jellemzően előforduló bevételek” köréből kikerül a 200 ezer forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz érétkesítésével kapcsolatos szabály.

Ez lényegében pontosítását jelenti a törvény vonatkozó szabályainak, mivel a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése elnevezésű tevékenység 2022. január 1-jétől már nem része a kiegészítő őstermelői tevékenységnek, így az ezen tevékenységből származó bevétel nem része az őstermelői tevékenységből származó bevételnek.

Az őstermelő által értékesített tárgyi eszközök adókötelezettségét 2022-től az Szja tv. általános szabályai szerint, az ingatlan, illetve az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell meghatározni. Ezen új szabály miatt vált szükségessé az említett szövegrész törlése.

• Őstermelők családi gazdasága tagjainak adózása

Az őstermelők családi gazdasága tagjainak a jelenlegi szabályok értelmében mind a
személyi jövedelemadó, mind pedig az általános forgalmi adó tekintetében azonos adózási mód alkalmazásával kell megállapítaniuk a családi őstermelői tevékenységükkel összefüggésben keletkező adókötelezettségüket.

A gyakorlatban azonban számos olyan eset fordul elő, amikor a családi gazdaság tagjai az azonos adózási módot az általános forgalmi adó törvényben szereplő előírások, korlátozó szabályok miatt (például abban az esetben, ha az egyik tag átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát) nem tudják megvalósítani.

A törvénytervezet szerint a családi gazdaság tagjainak lehetősége lesz arra, hogy az általános forgalmi adó tekintetében eltérő adózási módot alkalmazzanak.

Társasági adó

• A tulajdoni részesedésekkel kapcsolatos, az adóalapot csökkentő és növelő tételek

A törvényjavaslat szerint csökkentené az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap csökkentés.

Ezzel párhuzamosan növelné az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

• Transzferárak

Új adatszolgáltatási kötelezettség

A javaslat szerint a transzferárazással összefüggésben bevezetésre kerül egy új kötelezettség. Eszerint a transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben
adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza meg.

Az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozás

A törvényjavaslat megújítaná az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozást. Ennek megfelelően, az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferár módszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák.

Az interkvartilis tartomány meghatározása azonban változatlan maradna: azaz továbbra is azt a középső tartományt kellene alkalmazni, amelybe a minta elemeinek fele esik.

Szokásos piaci ár

A javaslat új rendelkezéseket vezetne be a szokásos piaci ár meghatározására. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár kiigazításnak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő.
Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint a mediánt kell (kizárólag csak azt lehet) szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár kiigazítást erre a pontra kell elvégezni.

Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

A medián a szokásos piaci tartomány azon középső értéke, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb, azaz a páratlan elemszámú számhalmaz esetében az az érték, amelynek a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok eggyel növelt számának felével, páros elemszámú számhalmaz esetében a medián azon két érték számtani átlaga, amelynek egyrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felével, és amelynek másrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felének eggyel növelt számával.

Általános forgalmi adó

• Csoportos társasági adóalanyiság időszakát érintő önellenőrzés

A csoportos adóalany megszűnésével a csoportos adóalany tagjai jellemzően változatlanul folytatják a gazdasági tevékenységüket, melynek kapcsán számos esetben felmerülhet a csoportos adóalanyiság időszaka alatt megvalósult gazdasági eseményekkel kapcsolatos olyan korrekció, mely a csoportos adóalanyiság időszaka alatt benyújtott bevallások önellenőrzését teszi szükségessé.

A jelenleg hatályos szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a csoportos adóalanyiság megszűnését követően bármely volt csoporttagnak lenne arra vonatkozó jogosultsága, hogy a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan önellenőrzést nyújthasson be.

Ezért a Javaslat előírja, hogy a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakával megegyezően a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfa kötelezettség vonatkozásában.

Adó alapjának utólagos csökkenése

A javaslat lehetővé tenné az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú – a promóciók miatt meg nem kapott ellenérték áfaalap-csökkentő hatásával kapcsolatos – előzetes döntéshozatali ügyben[1] hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését.

Ennek megfelelően, a támogatásvolumen-szerződések által lefedett jogi helyzet sajátosságaira, valamint az adósemlegesség elvére és a költségvetési érdekek védelmére is figyelemmel, a törvényjavaslat meghatározza az adóalap-csökkentés tartalmi feltételeit.

Ezért a javaslat olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja, amelyet az értékesítő az értékesítési lánc egy korábbi fázisában eladott, így az értékesítő nem tud az általa történő értékesítés során alkalmazott ellenértéken keresztül pénzbeli kedvezményt biztosítani a vevő részére.

A pénzbeli kedvezmény biztosításához harmadik felet használ fel (Áfa tv. 77.§. (4) bekezdése), amelynek a részére a vevőnek továbbnyújtandó kedvezményt átadja.

Az értékesítő abban az esetben csökkentheti az adóalapját az általa biztosított kedvezmény adó nélküli összegével, ha a kedvezmény adó nélküli összege a vevő részére történő értékesítés adóalapjába beépül vagy beépült. Ezáltal lehet ugyanis biztosítani, hogy az adóalap csökkentése ne eredményezzen adóbevétel kiesést végső fogyasztói szinten.

A rendelkezés alkalmazásának ugyanakkor nem feltétele az, hogy az adóalany által a vevőnek biztosított kedvezmény annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adóalapjába épüljön be, amelyre vonatkozóan a kedvezményt biztosította, az történhet egy későbbi értékesítés vonatkozásában is.

Ez esetben azonban feltétel, hogy azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon.

Kisadózók tételes adója (KATA)

• Pontosítás az adózási mód választására jogosultak körét érintő előírásban

A Katv. jelenleg hatályos előírása (4.§. (3) bekezdése) szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte. A törvényjavaslat indoklása szerint, a Katv. hivatkozott pontja alapján egyes adózók arra a következtetésre juthatnak, hogy bár törölt az adószámuk, azonban mivel arra két éven túl került sor, ez nem akadályozza a bejelentkezésüket a KATA hatálya alá.

A tényleges jogalkotói szándék érvényesülése érdekében, a törvényjavaslat módosítaná a hivatkozott szakaszt, hogy nem jelentkezhetnek be az adózók a KATA
hatálya alá, ha szankciós adószám-törléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától.

• KATA adóalanyiság ügyvédi iroda megszűnése esetében

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény[2] alapján, ha az ügyvédi iroda taggyűlése az iroda jogutód nélküli megszüntetéséről szóló határozatot hoz, akkor a területi kamara törli a nyilvántartásból az ügyvédi irodát. Amennyiben az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére nem a felszámolási eljárásban kerül sor, a végelszámolási eljárás
alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a kisadózók tételes adózását választó ügyvédi irodák – a felszámolási eljárás kivételével – a fenti törlési eljárás keretében szűnnek meg, így a Katv. 5. § (1) bekezdés jelenleg hatályos d) pontja alapján a KATA-alanyiságuk nem szüntethető meg.

A javaslat ezért új rendelkezéssel egészíti ki az adóalanyiság megszűnésének eseteit, amely szerint az az ügyvédi iroda adóalanyisága jogutód nélküli megszűnés esetén a kamarai nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg.

• Kisadózó egyéni vállalkozás mellett őstermelés

A 2021. január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII.
törvény alapján jelentősen módosultak az Szja tv.-nek az őstermelők átalányadózására
vonatkozó szabályai. Egyrészt megszűnt a mezőgazdasági kistermelő kategóriája, másrészt módosult az átalányadózás folytatására vonatkozó bevételi értékhatár, továbbá megváltoztak az átalányadózás választására vonatkozó szabályok is.

Így többek között az is változást jelent, hogy a mezőgazdasági őstermelő esetében az átalányadózás alkalmazása a „főszabály”, és az érintettnek akkor kell – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig bejelentést tennie, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn). Úgy is fogalmazhatnánk, hogy 2021-től a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül (ha nem teszi meg az említett bejelentést).

Ebből kiindulva, a Katv. 25.§. (3) bekezdése a törvényjavaslat alapján (a hivatkozott változásokkal való összhang megteremtése miatt) módosul.

Eszerint, ha „a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó az
adóévben egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a) a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztania;
b) e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy arra jogosult – átalányadózást alkalmazhat.”

• Kisvállalati adóalany transzferár megállapítása

A Katv. jelenleg hatályos 20.§ (5) bekezdésében előírtak szerint, ha a KIVA-adóalany kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt.

A szokásos piaci árat a kisvállalati adó alanyának is a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítania.

Figyelemmel arra, hogy ez utóbbi törvény vonatkozó szabályait is módosítaná a javaslat, ennek „átvezetése” a Katv. módosítását is igényli. Ennek megfelelően, a javaslat szerint a kisvállalati adóalanya a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során köteles figyelembe venni az interkvartilist és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket, első alkalommal a 2022. adóévére alkalmazva azokat.

• Pontosítások

2021. január 1-jétől egy magánszemély kizárólag egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként, ebből következően nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy egy magánszemélynek több kisadózó vállalkozásban is kisadózói jogviszonya álljon fenn, ez nem lehet hatással a magánszemély kisadózói státuszára. A javaslat ezért törli főállású kisadózó fogalmát meghatározó rendelkezésből, a Katv. 2.§. 8. pontjának g) alpontjából az „, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is” kitételt.

A törvényjavaslat törli a Katv. 5. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyvédi iroda” szövegrészt. Erre az ügyvédi iroda adóalanyiságnak megszűnése napját módosító – fentebb részletezett – új rendelkezéssel összefüggésben van szükség.

Fentieken túl, további, az adótörvényeket érintő módosítást is tartalmaz a javaslat. Cikkem folytatásában ezek kerülnek terítékre.

[1] A hivatkozott esetet következő cikkemben, részleteiben is bemutatom.

[2] 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütev. tv.) 96. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja; 97. § (7) bekezdése