Karcsúsított és újra gombolt kabát – cafeteria 2019 (1.)

Szerencsés, ha a cégtulajdonosoknak a cafeteriára eddig is volt/van egy „B” tervük, illetve „vészforgatókönyvük”, hiszen a kapcsolódó szabályozás évente változik – jövőre pedig gyökeresen, ami a lényegét tekintve a juttatási rendszer majdnem teljes kiiktatását is jelenti.
Első lépésben azt kell áttekinteni, hogy a következő évben a közterheket és a béremeléseket (a garantált bér és a minimálbér emelése miatt ezek egy része kötelezően végrehajtandó) is figyelembe véve, egyáltalán mire futja a társaságnak, mennyit tud juttatásokra költeni.
(Némi vizsgálódás, főkönyvi kivonat nézegetése amúgy is indokolt az év utolsó harmadában…)
Azt is meg kell vizsgálni, hogy ezt a pénzt a cafeteria eddig ismert keretei közt maradva célszerű felhasználniuk, vagy valami mást kell kitalálniuk.
Persze jó eséllyel ez a „valami más” lesz a nyerő, tekintve, hogy az Szja törvényben mi maradt meg az eddig adómentesen vagy kedvező adózással adható juttatások közül, és – a cég dolgozói számára vonzó, népszerű formák közül – mi került ki onnan.
A munkavállalók megtartása stratégiai – túlzás nélkül a vállalkozás fennmaradását is befolyásoló – kérdés, főként azokban az ágazatokban, ahol kétségbeejtő a munkaerőhiány (mint mondjuk a vendéglátásban).

Jelenleg még részei a cafeteria rendszernek az adómentes, illetve a kedvező adózással (béren kívüli juttatások esetében ez 34,5 százalék, míg az egyes meghatározott juttatásoknál 40,71 százalék közterhet jelent) adható juttatások.
Ezek jelentős részét jövőre már csak a bérekbe beépítve, az azoknak megfelelő adók és járulékok mellett kaphatják a munkavállalók.

Milyen változást jelent ez forintban kifejezve?

Tegyük fel, hogy munkavállalónként 100 egységnyi nettó juttatást szeretne adni a vállalkozás.
Ez most még, 2018-ban – annak függvényében, hogy az adómentes vagy a béren kívüli, illetve az egyes meghatározott juttatások köréből állították össze a juttatáscsomagot – 100 egységbe, vagy 134,22, illetve 140,71 egységbe került a cégnek dolgozónként, azaz a többletköltség 34,22 vagy 40,71 százalék.
Jövőre a nettó 100 ezer forintos juttatásra már 81,95 százaléknyi költségtöbblet rakódik.

A béren kívüli juttatások közterhe jövőre 15 százalék személyi jövedelemadó és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó lesz (az 1,18-as szorzót nem kell alkalmazni). Ez összesen majd 34,5 százalék adófizetési kötelezettséget jelent az idei 34,22 százalék helyett.
Az egyes meghatározott juttatások esetében 2019-től a juttatás értékének 1,18 szorosára kell számolni a 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót.
Ezzel az összes közteher 40,71 százalék lesz.

2019-től az adómentes juttatások között már nem találjuk:

- a munkáltatói lakáscélú támogatást, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
- a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérletet;
- a mobilitási célú lakhatási támogatást;
- a kockázati biztosítási díj átvállalt összegét (a minimálbér 30 százalékáig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
- a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatást.

Ahogyan a béren kívüli juttatások köréből is kiemelte a jogalkotó a 100 ezer forint pénzjuttatás lehetőségét.
Az egyes meghatározott juttatások közül a törvényváltozás törölte – többek között- az olyan népszerű elemeket, mint a helyi utazási bérlet, az egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulás lehetősége, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés, továbbá az eddigi három helyett évente csak egy alkalommal adható a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó, kisértékű ajándék.

Ráadásul az egyes meghatározott juttatások körét azzal is korlátozta a jogalkotó, hogy jövőre már nem ad lehetőséget az Szja tv., hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Lássuk, miből „főzhetünk” jövőre!
Az óvoda, bölcsődei szolgáltatás térítése azonban marad az adómentes kategóriában: ez vonzó juttatási forma lehet az innovatív, javarészt fiatal munkavállalókat foglalkoztató cégeknél (például startupok).
Ráadásul 2019-től már nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is, összeghatár nélkül elszámolhatják a cégek az e juttatással kapcsolatos költségeket adómentesen.
Ezzel okosan elejét vette az adótörvény az olyan óvodai és bölcsődei számlakérés mizériának, mint például „nem adhatunk számlát a Szorgos és Társai Kft nevére, csak Kovács úr nevére és címére, mert mi Kovács Marcikát látjuk el, nem Szorgos urat”. Jövőre már Kovács Marcika szülei nevére kiállított számla is megfelelő bizonylata lesz a juttatásnak.
(Persze ez a probléma némi macerával, de jelenleg is megoldható. Ugyanis a bölcsődék esetében a szolgáltató/intézményvezető/fenntartó a gyermek szülőjével írásban megállapodást köt. Ez volt az oka annak, hogy a bölcsődék joggal állíthatták, hogy ők csak a szülőnek adhatnak számlát, hiszen vele kötöttek megállapodást. Ezen azonban 2017-től változtattak: a Gytv. alapján a térítési díj fizetésére köteles szülő foglalkoztatója átvállalhatja a térítési díj megfizetését, döntése alapján részben vagy egészben.
Amennyiben a munkáltató megállapodik a bölcsődével, hogy a saját nevében ugyan, de a dolgozó javára rendeli meg a bölcsőde szolgáltatását, akkor a munkáltató lesz a szolgáltatás igénybevevője. Ennek köszönhetően a térítési díjról az azt finanszírozó munkáltató is kaphat számlát. Az óvodák esetben a szülőknek gyakran okozott gondot, hogy ha cégnévre kérik az óvodai számlát, akkor a gyermek elveszíti az ehhez kapcsolódó támogatást, és jelentősen többe kerül az óvodai szolgáltatás, ellátás díja, mint amennyit egyébként fizetnének.)
Továbbá – és ez is fontos -, e juttatási körben nem csak az óvodai, bölcsődei alapszolgáltatások díját, hanem az ellátás, étkezés költségeit is átvállalhatja a munkáltató.
A béren kívüli juttatások közt (közteher 34,5 százalék) a Széchenyi Pihenő Kártyát adhatják jövőre a munkáltatók a jelenleg is érvényes korlátokkal:
– Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla – évente 150.000 Ft-ig
– Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla – évente 225.000 Ft-ig
– Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla – évente 75.000 Ft-ig.
Béren kívüli juttatást jövőre az évi 450.000 Ft munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhat a munkáltató. (A költségvetési szerveknél az évi 200.000 Ft időarányos része a maximális keret.)
A egyes meghatározott juttatások (közteher 40,71 százalék) körébe tartozik – többek között- a SZÉP Kártya keretösszeg feletti része.
Valamint továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék.

Szerencsére az Szja törvényben maradt még néhány lehetőség, amelyekre eddig, mint lehetséges cafetria elemre, nem gondoltunk.
Érdemes azonban ezeket most szépen leporolni, kielemezni és „megkínálni” velük a munkavállalókat, mit szólnának hozzá, ha jövőre már ezek szerepelnének a cafeteria-menüben.
Természetesen a munkavállalót a juttatás nettó értéke, és emellett az érdekli, hogy neki személy szerint ne csökkenjen a jövedelme, azaz ne az ő adóforintjai bánják az új módit. Ezért és a jövő évi céges büdzsé tervezése miatt is célszerű a dolog adókihatásait is elemezni.
E körben szóba jöhető juttatások a munkavállalói részvény- vagy értékpapír-juttatási program, önsegélyező és egészségpénztárak által adható célzott szolgáltatások munkaadói finanszírozás.
Cikkem folytatásában – egy lehetséges változaton keresztül – megnézzük, hogyan lehet viszonylag olcsón megúszni a cafeteria rendszert jövőre.