Karácsonyi ajándék az eredménytartalékból? - Az osztalék- és az osztalékelőlegre fizethető összeg

A számviteli törvény idén hatályba lépő új szabályainak megfelelően az eredmény-kimutatásból kikerült az eredménytartalék igénybevétele osztalékra, illetve a jóváhagyott osztalék, így megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, s az eredmény-kimutatás csak az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni (Sztv. 70.§ (1) bekezdése). Ez azt is jelenti, hogy az évek óta megszokott sor – a mérleg szerinti eredmény-, eltűnik, és ezzel párhuzamosan a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalékot a könyvviteli zárlat során nem számoljuk el, könyveljük le visszamenőlegesen a tárgyévre.

A mérleg szerinti eredmény kategóriáját természetesen a mérlegben is az adózott eredmény váltja fel, és a számlatükörben a 419. Mérleg szerinti eredmény számlát ezentúl 419. Adózott eredmény számlaként találjuk meg. Továbbá a számviteli törvény fenti változásával egyidejűleg a Ptk. fedezetvizsgálati szabályai is változtak, a mérleg szerinti eredmény kategóriát ott is az adózott eredmény kategória váltja fel.

A gyakorlatban fentiek azt eredményezik, hogy a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás napján kell könyvelni – így a 2016. évi beszámoló alapján jóváhagyott osztalék a 2017. évi könyvelésbe kerül -, azaz ekkor vezetjük át a szóban forgó összeget az eredménytartalékból a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek közé, mondjuk így:

T 413. Eredménytartalék – K 4782. Magánszemély tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

Lényeges, hogy a jelenleg hatályos – A Gt.-ét „felváltó” - Ptk. szerint is érvényes az a szabály, hogy osztalékot csak és kizárólag a beszámoló jóváhagyásakor (a beszámolót elfogadó taggyűlésen/közgyűlésen) lehet megállapítani – legközelebb tehát 2017-ben, a cég számviteli politikája szerint megállapított mérlegkészítési időszak lezárásaként, legkésőbb májusban. Két beszámoló elfogadása között azonban (továbbra is) csak osztalékelőleg fizethető.

Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlátok szabályai alapvetően nem változtak, csak némi kiigazításon estek át azért, mert a tárgyévi adózott eredményt a nyitást követően vezetjük át az eredménytartalékba. Ebből következően az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként), ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés, a kamatozó részvény kamatának) figyelembevétele – kifizetése- után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az viszont új szabály, hogy a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

A 2016. előtt hatályos törvény (Sztv. 39.§ (3) bekezdése) alapján az osztalékhoz rendelkezésre álló összes forrás a pozitív (szabad) eredménytartalék és az adózott eredmény összege volt. Amennyiben az eredménytartalék negatív előjelű, a tőketartalékból fedezhető volt, így az adózott eredményt önmagában is figyelembe lehetett venni, mint az osztalék kifizetésének forrását.

Viszont a 2016-tól hatályos, új szabályok szerint az osztalékfizetés forrása a szabad eredménytartalék korrigálva a tárgyévben kapott (járó) osztalék összegével. Ebben az esetben- és ez lényeges különbség a korábbi szabályokhoz mérten - a negatív eredménytartalékot is figyelembe kell venni, azt csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó) osztalék fedezheti, a tőketartalék nem.

A negatív eredménytartalék kontra osztalékfizetés problémájára megoldás lehet, ha az osztalékról szóló döntés meghozatalát megelőzően a taggyűlés arról is dönt, hogy a tőketartalékot átvezetik az eredménytartalékba.

Az osztalékfizetési korlát levezetésében annyi változott az idén, hogy (az Szt. 39. § (3) bekezdése alapján), értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el. 2016-tól tehát az összes, osztalékként kifizethető forrást az alábbiak szerint vezetjük le:

Eredménytartalék

+ Adózott eredmény

+ Elszámolt kapott (járó) osztalék

= Osztalékfizetés forrása

Osztalékfizetési korlát levezetése

Saját tőke

- Jegyzett tőke

- Lekötött tartalék

- Pozitív értékelési tartalék

= Osztalékfizetési korlát

Az Sztv. 39.§ (4) szerint osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ehhez közbenső mérlegre (illetve egyéb, e szerepet betöltő beszámoló mérlegére) van szükség.

Az osztalékelőleg fizetési korlát levezetésében is annyi változott 2016-tól, hogy (az Szt. 39. § (4) bekezdése) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el. 2016-tól az osztalékelőlegként kifizethető összeget az alábbiak szerint számítjuk:

Eredménytartalék

+ Adózott eredmény

= Osztalékelőleg-fizetés forrása

Osztalékelőleg fizetési korlát levezetése:

Saját tőke

- Jegyzett tőke

- Lekötött tartalék

- Pozitív értékelési tartalék

= Osztalékelőleg fizetési korlát

Azt, hogy a lehetséges összegből mennyit fizet ki végül osztalékelőlegként a cég, ajánlatos alaposan megfontolni! Előfordulhat ugyanis, hogy az osztalékelőleg fizetése utáni beszámoló azt mutatja, hogy nincs lehetőség az osztalék fizetésére, vagy legalábbis nem a korábban gondolt, tervezett összegben. Ilyen esetben vissza kell fizetni az osztalékelőleget, vagy annak bizonyos részét.

A kapcsolódó könyvelési tétel nem változott, az osztalékelőleg fizetésének évében a tulajdonosokkal szembeni követelésként számoljuk el a kifizetést.

Az osztalékelőleget nem érintette az Szt. azon, az osztalék fizetésével kapcsolatos módosítás, hogy azt a kifizetéséről szóló döntés évében kell kimutatni, hiszen azt eddig is abban az időszakban kellett elszámolni, amikor kifizetése megtörtént. Ebből adódóan egy adott évre vonatkozóan kifizetett osztalékelőleg és meghatározott osztalék kimutatására két egymást követő évben kerül sor.

Nézzünk egy példát is az osztalékelőlegként kifizethető összeg számítására!

A közbenső mérleg vonatkozó adatai ezer forintban:

Osztalékelőleg-fizetés forrása=

az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék:

5.000+2.000=7.000

Korrigált saját tőke=

saját tőke - lekötött tartalék- pozitív értékelési tartalék

39.000- 7.000- 15.000=17.000

Mennyivel több a korrigált saját tőke, mint a jegyzett tőke?

17.000-10.000= 7.000  (Legfeljebb ennyi osztalék fizethető ki.)

Melyik a kevesebb: az osztalékelőleg forrása, vagy a korrigált saját tőke?

Az osztalékelőleg ugyanannyi, mint a kifizetési korlát, így az előbbi lesz a maximálisan kifizethető osztalékelőleg, vagyis: 7.000 eFt.