Kalamajka az osztalék körül – különös helyzetek, különös megoldások

Ideális – és nem mellesleg szabályos – esetben a taggyűlés dönt a tagokat megillető osztalékról, és azt rövid időn belül ki is fizetik a tulajdonosoknak. Nem minden cég ilyen szerencsés, ráadásul a problémás eseteket a könyvelésben is rendezni kell.

Közeledünk az év utolsó harmadához, így az előrelátó cégek górcső alá veszik az eddigi könyvelésüket, nincs-e benne hiba, hiányosság, felkészülve ezzel a mérlegkészítés feladatokkal zsúfolt időszakára is.

Ha könyvelési hibáról beszélünk, általában a költségek, bevételek elszámolásának tévedéseire gondolunk, pedig rejtegethet nem kívánt meglepetéseket akár az osztalék elszámolása is.

Nézzünk néhány kacifántos esetet, amelyek „furcsaságaik” ellenére gyakrabban előfordulnak, mint gondolnánk!

A Pató és Pál Kft az elmúlt nyolc évben nem fizetett osztalékot, bár eredménytartaléka erre lehetőséget adott volna. Az idei évben is nyereséges, de tulajdonosai továbbra sem szeretnének osztalékot felvenni. Mivel nincs elhatárolt vesztesége, amelyet szembe állíthatnák az évek során felhalmozott nyereséget, mérlegében tekintélyes eredménytartalék szerepel.

Ha osztalékfizetésre nem, mi másra és hogyan használhatná ezt fel?

A Cimborák Kft taggyűlése osztalék kifizetéséről hozott határozatot, megjelölve annak pontos dátumát is. A társaságban 15 százalékos tulajdonrésszel bíró tag nem volt hajlandó a pénzt a kijelölt napon átvenni, hivatkozva arra, hogy aznap elutazik, és lekésné a repülőgépét, ha még ezzel is foglalkoznia kellene. Viszont a többségi tulajdonos ragaszkodott ahhoz, hogy az eredetileg kitűzött dátum szerint vehesse fel az osztalékot.

A társaságnak kötelező azonos időpontban ténylegesen kifizetnie az osztalékot, esetleg módjában áll ezt több hónap alatt lebonyolítania?

A Fifikás Kft 2020. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 76 millió forintért. A társaság a számlában foglalt 16 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. évek óta folyamatosan nyereséges, 80 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosok azt szeretnék, ha úgy vehetnének fel osztalékot az eredménytartalék terhére, hogy azt természetben, az előbb említett ingatlan formájában fizetnének ki. Adott esetben azt a megoldást is elfogadhatónak találják, ha csak az ingatlan értékének felét kapják meg osztalék címén. Lehetséges ez, és ha igen, úgy milyen adóterhekkel kell számolniuk?

Mit tehetnek a példáinkban szereplő cégek tulajdonosai, illetve könyvelői annak érdekében, hogy az előírásoknak megfelelően számolják el ezeket az ügyleteket?

A Pató és Pál Kft tulajdonosainak a számviteli törvény (Szt.) 38.§-ában kell elmélyednie, pontosabban erről kell megkérdeznie könyvelőjét. Az idézet paragrafus (2) bekezdése rögzíti az eredménytartalék felhasználásának jogcímeit. A társaság számára az tűnik a leginkább célszerű megoldásnak, ha a jegyzett tőke összegét növelik meg az eredménytartalék terhére. Ezáltal a saját tőke nem változik, csak az összetétele (az eredménytartalék csökken). Ehhez szükség van a társasági szerződés módosítására, a módosított jegyzett tőke összegének a cégjegyzékbe való bejegyzésére.

E megoldást azért is érdemes lenne a vállalkozás tulajdonosainak fontolóra venniük, mert ugyan a jelentős összegű, illetve a saját tőkén belül magas részarányt képviselő eredménytartalékot mutató mérlegbeszámoló kétélű fegyver: ennek alapján a kívülállók pozitív képet kapnak a vállalkozásról, de egyben azt a gyanút is keltheti bennük, hogy ez már olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Az osztalékfizetésről gazdaságilag nem feltétlenül indokoltan lemondó tulajdonosok esetében az adóhatóság elgondolkodhat azon is, nem került-e sor a jövedelem „adómentes” felvételére.

Ha a cég társadalmi megítélésén is szívesen javítana, úgy adhat támogatást például az egészségügynek végleges pénzeszközátadás formájában, olyan összegben, hogy ennek hatására a cég tárgyévi eredménye veszteség legyen. Az idei évben az így adódó veszteséggel csökkenthetik az eredménytartalékot.

A Cimborák Kft számára lényeges, hogy a Ptk. 3:185. §-ának (2) bekezdése értelmében a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Az Szt. rendelkezései szerint az előző üzleti évi beszámolót egy üzleti évhez kapcsolódóan egyszer kell elkészíteni, és egyszer kell azt elfogadni – ennek megfelelően az osztalékfizetésről is csak egyszer lehet dönteni.

Ez azt is jelenti, hogy az osztalékfizetésről való döntéskor meg kell határozni azt a napot is, amikor az osztalékot ténylegesen kifizetik (ki fogják fizetni). A Ptk. hivatkozott szakasza azt is kimondja, hogy a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható, és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg.

Az osztalékként kifizetett összegnek a törzsbetéttel arányosnak kell lennie.

Viszont nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az osztalékról döntő taggyűlés az osztalék-kifizetés konkrét időpontjaként ne egy adott napot jelöljön meg, hanem a döntés üzleti évének több napjában (legfeljebb három napban) - minden tagra érvényesen - határozza meg azt.

Ha a szóban forgó taggyűlési határozatban csak egyetlen időpont szerepel, mint az osztalék kifizetésének lehetséges időpontja, a példaként hozott esetben célszerű a kisebbségi tulajdonosnak járó osztalékot banki átutalással, vagy meghatalmazottjának kifizetni. Ez utóbbi adott esetben lehet a többségi tulajdonos is.

Más a helyzet, ha a kisebbségi tulajdonos nem a külföldi utazása miatt ódzkodik a pénz meghatározott napon történő felvételétől, hanem aggályai merülnek fel annak jogosságát illetően.

Ez esetben sem szabályos, hogy az egyik tag kap osztalékot, a másik tag nem, még akkor sem, ha a többségi tulajdonos javaslatára a taggyűlés így határozna. Ha valamelyik tag nem ért egyet a taggyűlés által megszavazott osztalék kifizetésével – például azért, mert véleménye szerint a számviteli szabályokat megsértve állapították meg a kifizethető összeget -, célszerű az okokra hivatkozva, írásban lemondania a neki járó osztalékról. Ez a társaság számára azt jelenti, hogy a taggal szembeni kötelezettséget az egyéb bevételek között kell a kötelezettség csökkenéseként kimutatniuk.

A Fifikás Kft tulajdonosainak figyelemmel kell lenniük a Ptk. 3:185. §-ra, amely szerint a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg.

A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Továbbá, a Ptk. 3:184. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.

Mindezek alapján, üzemi ingatlan átadásával is teljesíthető az osztalékfizetés, több tulajdonos esetében azonban az ingatlannak telekkönyvileg (az ingatlan-nyilvántartásban) tulajdonosonként megosztottnak kell lennie.

Ebből következik, hogy ha csak az ingatlan értékének 50 százalékát fizetik ki (adják át), akkor az 50 százaléknak kell tulajdonosonként megosztottnak lennie, a fennmaradó 50 százalék pedig telekkönyvileg is a cég tulajdonában marad.

Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése határozza meg az osztalékfizetés számviteli feltételeit, melyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a taggyűlés az osztalékfizetésről dönthessen a beszámoló elfogadásakor.

Amennyiben a taggyűlés az osztalékfizetésről döntött, akkor a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék csökkentésével elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként, a döntés időpontjával, tagonként (tulajdonosonként) név szerint:

T 413. Eredménytartalék - K 4792. Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

A taggyűlésnek az osztalékfizetésről hozott határozatában arról is rendelkeznie kell, hogy az osztalékot pénzben (forintban), vagy vagyon átadásával – jelen esetben az üzemi ingatlan (tulajdonosonkénti hányada) átadásával - kell „kifizetni”.

A számviteli törvény nem ír elő sajátos szabályokat az osztalék miatti kötelezettségnek nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás formájában (eszköz átadásával) történő teljesítésére.

Ugyanakkor előírja például

• az áruszállításból származó kötelezettség (Szt. 68. §. (5) bekezdés);


• a pótbefizetés visszafizetéséből eredő kötelezettség (Szt. 38. §. (10) bekezdés);


• az árbevétel elszámolása (Szt. 72. §.(4) bekezdése a) pontja)

elszámolásának szabályait, melyeket az osztalékfizetés miatti kötelezettségek rendezésére is alkalmazni kell.

A nem pénzbeli vagyoni értékű juttatással (az adott esetben az üzemi ingatlan tulajdoni hányadok átadásával) történő átadás a számviteli törvény „nézőpontjából” eszközátadással történő kötelezettségteljesítést jelent.

A kötelezettségteljesítésre átadott ingatlanhányadok piaci értékét az áfa felszámításával - az átadott eszköz jellegének megfelelően - az átadás-átvétel időpontjában az értékesítés bevételeként (az adott esetben egyéb bevételként) kell elszámolni a tagokkal szemben követelésként, majd ezt a követelést kell beszámítani az osztalék miatti kötelezettség teljesítésébe:

T 311. Belföldi vevők

K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele

K 467. Fizetendő általános forgalmi adó

És: a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség elszámolása a velük szembeni követelésekkel:

T 4792. Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek - K 311. belföldi vevők

Az ingatlanhányadok nyilvántartás szerinti értékét az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni.

(Az ügylet csak akkor eredményez veszteséget a cégnek, ha az ingatlanhányadok - áfa nélküli - piaci értéke nem éri el legalább az ingatlanhányadok könyv szerinti értékét.)

Fentieket összegezve, a tagoknak osztalékként átadott ingatlanhányadokat terhelő áfát az ingatlanok átadásakor, a tulajdonosok felé történő számlázáskor kell felszámítania és bevallania a cégnek.

Az ingatlanhányadok értékéből – a kifizetés természetbeni jellege okán - az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót az ingatlanhányad átadásakor nem lehet levonni.

Kivételt jelent az az eset, ha a taggyűlés az ingatlanhányadok értékénél magasabb összegben határozza meg a fizetendő osztalékot, és a pénzben kifizetett különbözet fedezetet ad a közterhek levonására.

Egyéb esetben az érintett tulajdonosoknak a kapott ingatlanhányadnak megfelelő osztalék után be kell fizetniük az őket terhelő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, legkésőbb az ingatlanhányad átvételekor. Az adófizetési kötelezettség ugyanis az osztalék „kifizetéséhez”, az ingatlanhányadok átadásához kapcsolódik.