A K+F-költségek elszámolása – gyakori hibára figyelmeztet a NAV
A kutatás-fejlesztési tevékenység (K+F) adóalap-, illetve adókedvezménye kapcsán az adóhatóság most olyan elszámolási hibára hívta fel a figyelmet, amelyet a kedvezményt jogszerűen igénylő adóalanyok is sokszor elkövetnek.
A kutatás-fejlesztési tevékenység (K+F) kedvezményei esetében az első feladat az, hogy helyesen határozzuk meg magát a tevékenységet, azaz a társaság valóban olyan fejlesztést hajtson végre, amelyre jogszerűen igénybe vehető az adóalap- és adókedvezmény.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs tv.) 3.§-ában találjuk azokat a fogalmakat – értelmező rendelkezéseket – amelyeknek meg kell felelnie az adott beruházásnak ahhoz, hogy a kedvezménnyel élhessen a vállalkozó.
A hivatkozott jogszabályi hely alapján a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést:
- alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;
- alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amely magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges;
- kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, különösen:
a) az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;
b) az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése;
c) a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen, és amelyek egyidejűleg megfelelnek a kutatás alapvető ismérveinek (újszerűség, bizonytalanság, kreativitás), valamint amelyek módszeresen folytatott és megismételhető tevékenységnek tekinthetők. Ide nem értve azokat a szokásos vagy időszakos változtatásokat, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.
Az adóhatóság a március 6-án közzétett tájékoztatójában felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a számviteli elszámolás pontossága mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a társasági adón kívülmás adónemeket is érinthet a kapcsolódó kedvezmény: például az innovációs járulékot és a helyi iparűzési adót.
Az innovációs járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése szerint meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldi telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegéve. A járulék mértéke a járulékalap 0,3 százaléka.
A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a nettó árbevétel csökkenthető:
- az eladott áruk beszerzési értékével,
- az alvállalkozói teljesítések értékével,
- az anyagköltséggel, valamint
- az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével (a K+F-költséggel).
Az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai szerint, azok az adózók, akik az innovációs járulék alapjának megállapításakor K+F-költséggel is csökkentik a nettó árbevételüket, gyakran tévesen járnak el.
A helytelen gyakorlat abból fakadhat, hogy az érintett adózók a nettó árbevételüket – az összes anyagköltség mellett – olyan K+F-költséggel is mérséklik, amelyek anyagköltségeket is tartalmaznak.
Azaz, a K+F-költségek között olyan anyagköltséget is elszámolnak, melyet már az összes anyagköltségben is figyelembe vettek. Ez pedig azt jelenti, hogy e tételekkel duplán csökkentik a nettó árbevételt.
A kedvezmények jogszerű igénybevételéhez fontos tudni – hangsúlyozza az adóhatóság –, hogy a helyi iparűzési adó alapjának – és így az innovációs járulék alapjának – megállapításakor a felmerült költséget csak egyszer lehet figyelembe venni.
Fontos tudni, hogy az Innovációs tv. 15.§. (2) bekezdése sorolja fel az innovációs járulék alól mentes szervezetek körét. Így nem köteles a járulék fizetésére – többek között – az üzleti év első napján fennálló állapot szerint, a Kkv. tv. alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága.
A fentebb hivatkozott, adóhatósági tájékoztató letölthető a NAV honlapjáról:
Vizsgáljunk meg egy érdekes esetet[1] az innovációs járulék témaköréből, azzal „súlyosbítva”, hogy az adóalany a számviteli törvény szerinti projektelszámolás szabályait alkalmazza.
Egy társaság 2022. április 15-én a számviteli törvény fogalmai szerint elszámolási egységnek minősülő szerződést kötött a megrendelővel. Ennek alapján 2023. március hónapban a szerződött összeg 25%-át, majd 2023. júliusban 75%-át fogja számlázni.
A cég megkezdte a munkát 2022 áprilisában megkezdte, a megbízott alvállalkozóktól folyamatosan fogadott be számlákat, amelyeket igénybe vett szolgáltatásként, alvállalkozói díjként költségként számolt el 2022-ben. A számviteli törvény előírásainak megfelelően, 2022. december 31-én a megrendelővel közösen megállapított teljesítési fok alapján könyvelt a kivitelező árbevételt, az időbeli elhatárolásokkal szemben.
A cég innovációs járulék fizetésére kötelezett, a járulék alapja a helyi iparűzési adó alapja, ahol az adóalapot csökkentő tételként jelenik meg az alvállalkozói teljesítések értéke.
A Htv. fogalmai szerint az alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A szerződés alapján 2022-ben a vállalkozó nem állított ki számlát, vagyis nem volt a projekttel kapcsolatban számlázott árbevétele, ugyanakkor a számviteli törvény rendelkezései szerint árbevételt könyvelt.
Kérdés, hogy 2022-ben, ha nem készült az elszámolási egységes szerződés alapján kimenő számla, érvényesíthető-e ehhez a projekthez kapcsolódóan alvállalkozói díj az innovációs járulék (a helyi iparűzési adó) adóalapjánál csökkentő tételként?
Szerződéses elszámolási egység esetén, az alvállalkozói teljesítések értékét az értékesítés elszámolt önköltségeként kell kimutatni, amelynek az ellenértékét (számlázás nélkül) árbevételként kell elszámolni. Ez azt is jelenti, hogy a számviteli törvény alapelveiből és rendelkezéseiből következően, a kivitelező, a megrendelő által már elfogadott alvállalkozói teljesítések értékét továbbadott alvállalkozói teljesítések értékeként kezeli. Ezen álláspontot erősíti meg, hogy a következő évben (2023-ban) a számlázáskor a számla alapján elsődlegesen elszámolt árbevételt csökkenteni kell a 2022-ben már elszámolt árbevétellel, a 2022-ben a kivitelező, a szolgáltató által már elfogadott, elismert alvállalkozói teljesítések értéke pedig nem szerepelhet a 2023. évi értékesítés elszámolt költségei között.
[1] A Számviteli Levelekben a témában feltett kérdésre megjelent válasz átdolgozásával és aktualizálásával.