Jogvesztő határidő az áfa rendszerében - behajthatatlan követelések adójának visszaigénylésére

Jogvesztő határidő az áfa rendszerében - behajthatatlan követelések adójának visszaigénylése
2020. április 21-ig még visszakérhető a régi (elévült) vagy az új szabályoknak más okból nem megfelelő behajthatatlan követelések áfa tartalma.

2020. április 21-ig kell benyújtani azokat a kérelmeket, amelyekben - közvetlenül a közösségi jog szabályaira való hivatkozással – visszaigényelhető a 2016. évet megelőző teljesítési időpontú behajthatatlan követelések áfája.

A behajthatatlan követelések áfa tartalmának visszaigénylésére vonatkozóan két, egymástól elkülönült eljárást különböztethetünk meg.

Az első az Áfatörvény 2020. január 1-jével hatályba lépő módosításához kapcsolódik, és azt teszi lehetővé, hogy bár szigorú feltételek mellett, de a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú behajthatatlan követelések áfáját visszakérhessék az érintett ügyleteket teljesítő vállalkozások.
A fentebb hivatkozott határidővel – azaz ez év április 21-éig – még elérhető lehetőség azonban nem az Áfatörvény idén életbe lépő szabályaira épít, hanem közvetlenül a közösségi jogra. Ennek alapján bírságkockázat és önellenőrzés nélkül akár régebbi teljesítési időpontú vagy más okból problémás behajthatatlan követelések áfáját is visszakérhetik az érintett adóalanyok.

A két eljárás között lényeges különbségek vannak.

Az Áfa törvénybe 2020. január 1-jétől beiktatott eljárás keretében - a korábbi teljesítési időpontra visszamenőleg - egy indokolt önellenőrzés benyújtásával kérhető vissza az áfa (utólagos adóalap-csökkentés). Ennek bírság kockázata is van, amennyiben a törvény által előírt feltételek nem teljesülnek az önellenőrzést megalapozó ügyletre.

Ezzel szemben, a közvetlenül a közösségi jogon alapuló visszatérítési eljárásnál külön a közösségi jogra alapított kérelmet kell beadni, amely ezért az adóbírság kockázatával nem jár.
A közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással megindított eljárás jogalapját a közelmúltban az Európai Unió Bírósága előtt sikerre vitt ügy (a C-292/19. számon a Porr Kft. ügyében hozott EUB végzés) teremti meg.

Ebben az ügyben mondta ki ugyanis konkrétan már Magyarország esetében is az Európai Bíróság, hogy az áfa visszaigénylésére (adóalap csökkentésére) lehetőség van olyan esetekben, amikor a teljesítés megtörtént, azonban az abból származó ellenértéket az eladó, szolgáltatásnyújtó véglegesen nem kapja meg, vagy már erősen valószínűsíthető, hogy véglegesen nem fogja megkapni.

Ezeket a követeléseket definiálja az Áfatörvény behajthatatlanként, és e fogalom nem azonos a számviteli törvényben rögzítettel!

Fontos tudniuk a behajthatatlan követelések kárvallottjainak, hogy bár 2020-tól az Áfa törvény is lehetőséget teremt az áfa visszaigénylésére, de csak nagyon szűk körben és adóbírság kockázata mellett teszi elérhetővé.

Ugyanakkor, a közvetlenül a közösségi jogon alapuló adó-visszatérítés esetében ezek a szigorú kritériumok – korlátozások – nem jelennek meg.

A 2020. április 21-i határidővel bezárólag rendelkezésre álló eljárást (közvetlenül a közösségi jogra alapozva) azokban az esetekben célszerű megindítani, amely követelések áfa tartalmát az Áfatörvény 2020-tól hatályos szabályozása alapján nem vagy nem feltétlenül kapná vissza az adózó. Jellemzően az alábbi esetekben:
- Nem áfa alany magánszemély az adós
A 2020-tól hatályos Áfa törvény nem teszi lehetővé a magánszemély adós felé fennálló behajthatatlan követelés áfa tartalmának visszaigénylését, így azt csak közvetlenül a közösségi jogra alapított speciális eljárás alapján lehet érvényesíteni 2020. április 21-éig.
- 2016. január 1-je előtti teljesítési időpontú számlára alapozott követelés
A 2020-tól hatályos szabályozás csak a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú követelések esetében engedi meg az adóalap-csökkentést, míg a közvetlenül a közösségi jogra alapított visszaigénylésnél – amennyiben erős, közvetlenül a közösségi jogra alapított érvekkel támasztja azt alá a hitelező adóalany – visszakérhető a korábban teljesített behajthatatlan követelések számláinak áfa tartalma. Ez esetben is be kell adni a visszaigénylést 2020. április 21-éig.

Az e körbe tartozó, korábbi teljesítési időpontú követelések az alábbi csoportokba sorolhatóak:
= A 2014 utolsó bevallási időszakától a 2015 utolsó bevallási időszakáig terjedő teljesítési időpontú követelések: ezeknél a követeléseknél bár a teljesítési időpont még nem évült el, de már kívül esik azon a körön, amelyek kapcsán a 2020-tól hatályos szabályok szerint lehetőség lenne az adóalap utólagos csökkentésére. Ezeknél a követeléseknél – ha az adózó igazolni tudja a kérelme jogosságát (formai feltételek, a követelés behajthatatlanságának igazolása), valamint más, egyéb kizáró ok sem merül fel, akkor elvileg „simán” (bírósági eljárás nélkül) az adóhatóság visszautalja az áfát.
= Azon követelések, amelyeknél a teljesítési időpont elévült – azaz 2014 utolsó bevallási időszakánál korábbi a számla teljesítési időpontja –, de a behajthatatlanná válás időpontja még nem. Ezeknek a követeléseknek az áfa tartalmát az adóhatóság csak bírósági eljárást követően adja vissza, de akkor sem biztos. Ezért az e körbe tartozó esetekben csak azoknak a vállalkozásoknak érdemes kezdeményezniük az eljárást, amelyek a bírósági eljárástól sem hátrálnak meg. (Nekik mindenképpen szükségük lesz az ez irányú tapasztalattal rendelkező szakértő bevonására az ügybe.)
= Azok a követelések, amelyeknél már a behajthatatlanná válás időpontja is elévült. Jogász szemével nézve ezek az ügyek sem teljesen reménytelenek, de ezekre még inkább igaz, hogy az ilyen téren jártas szakértőre szüksége lesz a cégnek.

- Valamilyen speciális körülmény – például nem teljesen független felek közötti követelés – áll fenn
Ha speciális körülmények kapcsolódnak az ügylethez – így például összefonódott felek közötti teljesítésből származó behajthatatlan követelésről beszélünk, akkor az új szabályok szerint nincs mód az adó visszaigénylésére. A közösségi jogon alapuló eljárásban azonban még van erre esély.
- A behajthatatlan követelés új fogalmának nem felel meg a követelés
Amennyiben például eladott, engedményezett vagy biztosított követelésről van szó, úgy a közösségi jogon alapuló eljárás megindításával még visszaszerezhető az áfa.
Lényeges, hogy még nem megszüntetett adós, vagy már felszámolt, törölt cég esetén is megindítható az eljárás, valamint akkor is, ha a követelést már számvitelileg kivezették a könyvekből. (Csak eltérő dokumentumokra van szükség az eljárás alátámasztására.)
Az azonban mindenképpen elengedhetetlen, hogy az eredeti számlák, illetve a követelés behajthatatlanságát igazoló dokumentumok az adózó rendelkezésére álljanak. (A szükséges dokumentumok esetenként eltérőek lehetnek, ezek körét nem lehet a konkrét eset ismerete nélkül meghatározni.)

Kiemelten fontos, hogy a kérelmező megfelelően minősítse az adott ügyletet, és megfelelő dokumentumokkal is igazolni tudja az adó-visszaigénylés feltételeit, valamint hogy a megfelelő közösségi jogi érvelésre hivatkozva adja be a kérelmét.