Járulékfizetési kötelezettség speciális esete

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! KFT ügyvezetője alapító okirat szerint megbízásban látja el feladatát. Emellett KATA-s egyéni vállalkozó. A kérdésem az lenne, hogy milyen járulékokat kell fizetnie ? Köszönöm válaszát

Válasz

Tisztelt Kérdező!

Ha a Kft nem nyugdíjas tagja megbízásban ügyvezetést látja el, akkor ebben a jogviszonyban társas vállalkozónak minősül.

A hatályos szabály alapján nem lesz főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha tehát az egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként is tevékenykedik, akkor kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül.

Ebben a többes jogviszonyban az alábbiak szerint kell fizetni a közterheket a társas-, illetve a kisadózó egyéni vállalkozásban:

Társas vállalkozás: A társas vállalkozó megfizeti a tb közterheket legalább az ún. minimális tb alapok után, azaz 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a vállalkozás a 19,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

(Minimálbér: havi   138 000 Ft, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 180 500 Ft - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.)

A kisadózó vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 000 forint tételes adót fizet.

Más a helyzet akkor, ha a nem nyugdíjas ügyvezető nem tagként megbízásban látja el az ügyvezetést. Ügyvezető ez esetben akkor lesz biztosított, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Ha ügyvezetőként tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre. A vezető tisztségviselő tevékenységért járó díjazás alapján kell megfizetni 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, a 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalékpénzbeli egészségbiztosítási járulékot.  A társas vállalkozás, a fenti alap után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző vezető tisztségviselő járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban - az ingyenes megbízást kivéve – a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni.

Ez esetben az egyéni vállalkozó kisadózóként havi 50 000 forint tételes adót fizet, illetve választhatja akár a 75 000 forint tételes adófizetést is.