Időzített bombák a cégben (1. rész) - Fel nem használt fejlesztési tartalék, sürgető határidők január végén

Cikkemben nem részletezem a fejlesztési tartalék képzésének szabályait, hiszen a tárgyalt esetben éppen az a probléma gyökere, hogy a tartalék lekötése már megtörtént – feltételezem, szabályosan -, csak nem sikerült megvalósítani azt a tervezett beruházást, amelynek fedezetéül szánták.

A társasági adótörvény ugyanis megbünteti azt a vállalkozást, amely fejlesztési tartalék képzése címén csökkenti az adóalapját, de a „türelmi idő” – a tartalék képzését követő 4 év – elteltével sem képes felmutatni az ebből beszerzett gépet, felépített üzemcsarnokot, egyéb, a vállalkozás tevékenységét szolgáló beruházást.

Előfordulhat az is, hogy a vállalkozás abban a hitben él, hogy a szóban forgó tartalékot szabályosan feloldotta, célnak megfelelően felhasználta, és az adóellenőröktől kell megtudniuk, hogy mégsem…

A társasági adótörvény szerint fejlesztési tartalék kizárólag a vállalkozás által megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel. Viszont az adótörvény nem használ saját definíciót a beruházásra, így a számviteli törvényt kell kiindulópontnak tekinteni a kérdésben.

Miért fontos ez?

Az Szt. mind a beruházásra, mind a felújításra vonatkozóan tartalmaz fogalmi meghatározást. Gyakorló kollégák a megmondhatói, hogy még tapasztalt könyvelőnek is gyakran okoz fejfájást, hogy adott esetben egyértelműen különbséget tegyen a kettő között.

A fejlesztési tartalék feloldani vagy nem feloldani kérdésére a számviteli törvény adhatja meg a választ: meg kell határozni az elvégzett munka rendeletetése szerint, hogy az beruházás vagy felújítás lesz, netán egyik sem, hanem csak „sima” karbantartásról van szó.

Jobb, ha a cég megelőzi az adóhatóságot, pontosabban azt, hogy az ellenőrök a fejlesztési tartalék feloldására elszámolt beruházást felújításnak vagy akár karbantartásnak minősítse. Az általuk feltárt adóhiány – mint tudjuk – mindig többe kerül…

Fontos, hogy a feloldásnak nem feltétele az, hogy az eszköz új legyen, és az sem, hogy a beruházást üzembe helyezzék! Ha magára a beruházásra már felhasználta a cég a szóban forgó összeget, akkor eleget tett az adótörvény feltételeinek.

A fejlesztési tartalék igénybe vehető – maximális – összegével kapcsolatban sokszor merül fel a kérdés, mi történik akkor, ha az igénybevétel évéről benyújtott társasági adóbevallást valamilyen okból önellenőrizni kell, azaz változik az az eredmény, amely alapján a kedvezményt számította a társaság.

A Tao.-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja, illetve (15) bekezdése szerint csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint és legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka.

Az adóalapot csökkentő tétel figyelembevételének feltétele – az összegkorlátra is figyelemmel –, hogy az adózó a számviteli beszámolóban az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeget az adóév utolsó napján lekötött tartalékként (fejlesztési tartalékként) mutassa ki. Az így kimutatott fejlesztési tartalék összegét mindezek alapján utólag nem lehet megváltoztatni.

A beszámolóban kimutatott lekötött fejlesztési tartalék és az adóalap-korrekció összege azonban nem feltétlenül azonos, ugyanis az adótörvény csak arról rendelkezik, hogy az adózási kedvezménynek mekkora összeg lehet a maximuma, a beszámolóban kimutatott lekötött fejlesztési tartalék összegét az adózó dönti el, a számviteli előírások megkötést erre nem írnak elő. (Az Szt. 38.§. (3) bekezdése szerint az eredménytartalék terhére a vállalkozások – többek között- saját céljaikra is képezhetnek lekötött tartalékot, az adó-, vagy más jogszabályoktól függetlenül is.)

Abban az esetben, ha a cég fejlesztési tartalék címen az adózás előtti nyereség maximális összegét az adóévre vonatkozó bevallásában érvényesítette, akkor kérdés, hogy – ezen adóévre vonatkozó önellenőrzés miatt – az adózás előtti eredmény utólag csökken-e, vagy növekszik.

• Amennyiben az adózás előtti eredmény csökken, akkor az igénybe vehető adóalap-kedvezmény is csökken, azaz az önellenőrzés során a beállított kedvezmény korrigálására is szükség van, de az adózás előtti eredményt csökkentő fejlesztési tartalékon felül lekötött összeg „adómentesen” feloldható (ez a rész megkötés nélkül felhasználható). Itt nincs annak jelentősége, hogy a vállalkozás számviteli elszámolásában ehhez kapcsolódóan nincs szükség önellenőrzésre – azaz a mérleg szerinti lekötött tartalék összege nem szorul korrekcióra.
• Abban az esetben, ha a fejlesztési tartalék képzése adóévét érintő önellenőrzés során az adózás előtti eredmény nő, akkor már az adott évi beszámolóban is el kell mélyülnie a cégnek. Ugyanis a fejlesztési tartalék címén igénybe vett kedvezmény maximális összege önellenőrzéssel csak akkor növelhető, ha az érintett üzleti év beszámolójában kimutatott fejlesztési tartalék összegét, illetve az 500 millió forintot az adóalapnál érvényesített összeg az önellenőrzés szerinti többlettel együtt sem haladja meg. Ennek oka az, hogy – ahogy fentebb már volt róla szó -, az adóalapot csökkentő tétel figyelembevételének feltétele (az összegkorlát mellett), hogy az adózó a számviteli beszámolóban az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeget az adóév utolsó napján lekötött tartalékként (fejlesztési tartalékként) mutassa ki. Az, ami e címen nincs benne a beszámolóban, az nem „játszik” az adóalap számításakor.

Az adóhatóság a kérdéssel kapcsolatban tájékoztatót is kiadott (PM Jövedelemadók főosztálya 17317/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007526736/2008.), ami letölthető a honlapjáról >>

Visszatérve az esetleges szankciókra, 2015. december 31-ig meg kellett valósulnia azoknak a beruházásoknak, amelyekre 2011-ben képezte a társaság a lekötött tartalékot, azaz 2012–2015 között kellett megvalósulnia a beruházásnak.

Ha ez nem történt meg, akkor 30 napon belül késedelmi kamattal növelten kell megfizetnie a vállalkozásnak azt a társasági adót, amit a korábbi évben azért nem fizetett meg, mert a szóban forgó kedvezménnyel élt.

Ez azt jelenti, hogy azt kell kiszámolnia a cégnek, hogy mennyi lett volna a társasági adó összege, ha korábban a kedvezményt nem veszik igénybe. Ezt össze kell hasonlítani azzal az adóteherrel, amit a tartalék képzésének évére vallott be a társaság. A különbség – amit most már adóhiánynak nevezünk, és ekként is kell kezelnünk – az, amit a vállalkozásnak kamatokkal hizlalva be-, pontosabban vissza kell fizetnie a költségvetésbe.

Mint minden adóhiányhoz kapcsolódó késedelmi pótlék esetében, a számításához most is tudnunk kell, mikor kezdődik az esedékessége, és mely időpontig terjedően kell azt felszámítani. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás (1129 számú) benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig kell felszámítani. Ez a 2011-es bevallásnál 2012. június 1-je és 2015. december 31-e közötti időszak.

Az így kiszámolt késedelmi pótlékot – ehhez a NAV honlapján található kalkulátort érdemes segítségül hívni - és az annak számítási alapját képező társasági adót az 1529 bevallásban kell majd bevallani. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje azonban – sajnos – nem azonos a fizetési határidővel! Ugyanis a késedelmi pótlékkal növelt adóhiányt ettől lényegesen korábban, azaz január végéig be kell fizetni! 

A Tao.-tv. 7.§. (15) bekezdése kifejezetten előírja a befizetés határidejeként a „30 napon belül” időtartamot. Jelen esetben ez 2016. január 29-ét jelenti, mivel az egyébként „illetékes” január 31-e vasárnapra esik!