Hogyan kell bejelentkezni a tételes adó hatálya alá?

Ha valaki úgy dönt, hogy bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá, több feltételnek kell megfelelnie. Írásunkból megtudhatják a legfontosabb tudnivalókat és a bejelentkezés szabályait.
A 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

Az adóalanyiság választására jogosultak köre
Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó
–        egyéni vállalkozó
–        egyéni cég
–        kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
–        kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.
minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte.
Nem választható a tételes adó akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint
 – 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,
 – 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő,
 – 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
besorolású tevékenységek folytatásából bevételt szerzett.
A Katv. alapján kisadózó a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.
A kisadózó betéti társaság, illetve közkereseti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Amennyiben például egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész („csendestárs”), kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor.
A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.
A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállási minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.
Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja
Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2012. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá.
Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól.
A bejelentkezés módja
a)      2012-ben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz;
b)     a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a ’T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják;
c)     a T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be;
d)      a már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.
A felsorolt nyomtatványok várhatóan 2012. december 1-jétől lesznek alkalmasak a fenti bejelentés megtételére, mivel a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések az említett napon lépnek hatályba.
A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét a végrehajtható okirat alapján tartja nyilván.
Az állami adóhatóság tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről és az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról az adózók számára.
Az adó mértéke és megfizetésének határideje
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs).
Főállású kisadózónak az a kisadózó minősül, aki
a)     a tárgyhóban nem áll folyamatosan legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és
b)     nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.
Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt – bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) – minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.
Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet (a Katv. bizonyos esetekben a bevételi értékhatár időarányos számítását írja elő).
A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig – illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell.
Bizonylatolás, nyilatkozatok, adatszolgáltatás
A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak valamennyi bizonylatát a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őriznie. A kisadózónak az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható.
Az adózónak az adóévi árbevétel nagyságáról az adóévet követően február 25-ig – az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell számot adnia a 13KATA nyomtatványon. Ezen túlmenően ezen nyomtatványon kell bevallania a 40 százalékos adót, valamint e nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia abban az esetben, ha bármely más adóalanynak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt) éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát bocsátott ki.
A ’08-as bevallásban adatszolgáltatásra lesz kötelezett az az adózó – ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt illetve a kisadózó vállalkozásokat – az adóévet követően, aki (amely) a kisadózó vállalkozás számláját befogadta abban az esetben, ha éves szinten 1 millió forintot meghaladó ellenértéket fizetett ki részére.
A kisadózó vállalkozások tételes adója által kiváltott közterhek
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
b) társasági adó,
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás,
d) szociális hozzájárulási adó és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.
A kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek (pl. munkavállalók) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
(forrás: Nemzeti Adó-és Vámhivatal)