Hogyan adózik a búza-ocsú?

Úgy tűnik, a mezőgazdaságban július 1-től bevezetett fordított adózási rendszer az alkalmazás során számos kérdést felvetett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal újabb közleményt adott ki, ezúttal  a búza-ocsú besorolásáról.
 A NAV  szerint az ocsú a búza tisztításakor képződött törmelékes maradék, mely jellemzően tartalmaz tört szemeket, idegen anyagokat, mint például port, pelyvát, léhát, illetve növényi részeket. A 2308 vámtarifaszám alá tartoznak az olyan növényi anyagok ipari megmunkálása során keletkező hulladékok, maradékok és melléktermékek, amely megmunkálásának az a célja, hogy a növényi anyagok valamely alkotórészét kivonják.
A „búza ocsú, növényi maradék és melléktermék" a 2308 vámtarifaszám alá tartozik. E vámtarifaszám alá tartozó termékek vonatkozásában az árubesorolás szempontjából másodlagos a melléktermék keletkezésének helyszíne.
Az Áfa tv-nek a mezőgazdasági fordított adózással érintett termékkört meghatározó 6/A sz. melléklete nem sorolja e körbe a 2308 vámtarifaszám alá tartozó termékeket, így az e vámtarifaszám alá tartozó „búza ocsú, növényi maradék és melléktermék" értékesítésére az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja szerinti fordított adózás nem alkalmazható.

Emlékeztetőül:
Fordított áfa
2012. július 1-jétől meghatározott gabonafélék, olajos magvak és fehérjenövények (kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgómag, repce- és olajrepcemag, szójabab) belföldi áfa alanyok közötti értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A fordított adózás - mely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett - olyan adózási mechanizmus, mely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfa csalási módszerek visszaszorításához. Így a fordított áfa bevezetése a tisztességes piaci szereplőket hozza versenyhelyzetbe az áfa-csalókkal szemben. Az intézkedés fehéríti a gazdaságot, és átláthatóvá teszi a gabonakereskedelmet.