Hirdetett szabálysértés - az áfa-bevallás, a könyvelési díj és a NAV

ISMERI ÖN…? SZT 165.§

Egy könyvelőiroda árjegyzékében találkoztam azzal a kifejezéssel, hogy „könyvelési gyakoriság”. Jelesül, az áfa-bevallás elszámolási időszakához (havi, negyedéves vagy éves) igazodva megállapított havi, illetve átalánydíjakról van szó.

Ez az Szt. hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók esetében is merész ötlet, de a kettős könyvvitel vezetésére kötelezett cégeknél… nos, ott már kifejezetten forradalmi gondolat! (Az említett árjegyzékből és a kapcsolódó tájékoztatóból egyértelműen kiderül, ez utóbbi kört is megcélozták a „könyvelési gyakoriság” függvényében kedvezményes árakkal.)

Az, aki találkozott valaha az Szt. 165.§.-val, illetve ennek (3) bekezdésével, az most csodálkozhat, és kérdezheti önmagától, lemaradt-e esetleg valamiről… Idézzük csak fel, mit is olvashatunk a hivatkozott bekezdésben!

„A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:

a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;

b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.”

Kétségkívül, az Szt. említ negyedéves könyvelési időszakot is.

Viszont ez nem érvényes a pénzeszközöket (készpénz, bank) érintő gazdasági eseményekre. Ezeket ugyanis a pénzmozgással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 15. napjáig el kell számolni a könyvelésben.

Önök találkoztak már olyan működő céggel, ahol nem volt pénzmozgás? (Költői kérdés volt…)

VAK VEZET VILÁGTALANT… ÉS A HÁZIPÉNZTÁRT?

Vezetheti a „külsős” könyvelő a házipénztárt a cég helyett?

Elméletileg igen, gyakorlatban viszont mégsem. A jelenleg hatályos szabályok szerint a házipénztárt a vállalkozásnak naprakészen kell vezetnie. Egy esetleges NAV ellenőrzés során górcső alá veszik a házipénztárról vezetett nyilvántartást, időszaki pénztárjelentést.

Amennyiben a fenti elvárások – különösen a naprakészség - teljesülnek, úgy nincs akadálya annak, hogy a cég házipénztárát a könyvelőiroda vezesse. A gyakorlatban azonban ez nehezen kivitelezhető, mivel a könyvelők utólag kapják meg a bizonylatokat, azaz előző tárgyhót könyvelik, nem naprakészen az aktuálisat. Jó, tegyük fel, hogy a házipénztárt a megbízó cég vezeti – ahogyan az egyébként szabályos (lenne).

Ekkor még mindig nem tisztázott, mi a helyzet a bankkal? A társas vállalkozások (és az áfa-fizetésére kötelezett egyéni vállalkozók) kötelesek a vállalkozás céljaira bankszámlát nyitni. Ezt is a megbízó könyveli a banki kivonat érkezésekor? Amennyiben igen, akkor az ezen kívüli tételeket is már igazán könyvelhetnék maguk is, minek a megbízott könyvelő?

 

ÁLOM ÉS VALÓSÁG

A házipénztárak ellenőrzése során a pénzkezelési szabályzatot kérik el először a revizorok, majd azt vizsgálják, a társaság a gyakorlatban mennyire felel meg a saját szabályzatában leírtaknak. A cégnek ugyanis az abban leírtak szerint kell eljárnia. Arra, hogy miként kell összeállítani a pénzkezelési szabályzatot úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak is, és egyben az adott vállalkozásnál ésszerű, kivitelezhető gyakorlatot is rögzítsen, itt nem térek ki. E fórumon már foglalkoztunk a kérdéssel. (Arra viszont most is felhívnám a figyelmet, hogy a pénztár szabálytalan kezelése – ideértve azt is, ami egyébként jogilag szabályos lenne, de nem követi a szabályzatban előírtakat - esetén az adóhatóság büntetést szabhat ki!)

Az Art. 172. §-a alapján 500 000 forint mulasztási bírsággal sújtható az az adózó, aki a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el.

Az előírásoktól eltérő könyvvezetés kategóriáját bőven kimeríti, ha az Szt. fentebb idézett szakaszát megsértik.

Persze a valóságban előfordul, nem is ritkán, hogy a kedves ügyfelek nem “ragaszkodnak” a könyvelőjük havonta való látogatásához, ha nem fenyegeti őket a bevallási határidő. Így abszolút életszerű- és vitatkozhatnánk azon is, követnie kellene ezt a jogalkotónak is -, hogy a negyedéves áfa-bevalló, nem csapja a hóna alá minden hónapban a papírjait és kocog el vele a könyvelőirodába.

A szóban forgó iroda csak alkalmazkodott egy valós igényhez. Ebből a gyakorlatból nem feltétlenül lesz „igazi” baj, hiszen az adóhatóság bevallással még le nem zárt időszakot jellemzően nem ellenőriz, hiszen a jogszerűen hiányzó bevallás hiányában nincs alapjuk a könyvelés, nyilvántartások adatainak összevetésére és az esetleges bírság kiszabására.

(Kivéve persze az említett pénztárellenőrzést.)

Szóval, nem valószínű, hogy az adóhatóság észrevenné a számviteli szabályok sajátos értelmezését… De ez attól még megsérti a szóban forgó rendelkezést. Ráadásul nem is „fű alatt”, hanem úgymond meghirdetve…