Három zseb, egyre megy - a SZÉP Kártya új, átmeneti szabályai
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
Az év végéig bármelyik SZÉP Kártya zsebből fizethető a szálláshely, a vendéglátás vagy a szabadidős-szolgáltatás.
Április 25-én lépett hatályba az a jogszabály módosítás, amelynek köszönhetően ez év végéig a SZÉP Kártya bármelyik alszámlájáról – közkedvelt elnevezéssel: zsebéből – fizethető a szálláshely, a vendéglátás vagy a szabadidős szolgáltatás.
Mint ismeretes, az Szja tv. 71.§. (1) bekezdésében rögzített, eredeti szabály szerint a Széchenyi Pihenő Kártya:
- szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
- vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
- szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás
költhető.
Az átmeneti szabályok ezt mind összegszerűségében, mind az adóterhet érintően, mind pedig az egyes alszámlák terhére elkölthető forintok cél szerinti felhasználását felülírták.
A 2020. április 22-étől 2021. június 30-áig tartó több mint egy éves időszakra vonatkozóan a kormány megfelezte a SZÉP Kártya adóterhét, ami e lépéssel – a korábbi 32,5 százalékról – 15 százalékra olvadt. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak a személyi jövedelemadó terheli a juttatás után a kifizetőt, a szociális hozzájárulási adó (az átmeneti szabályok szerint és várhatóan ez év végéig) nem.
Az adó jelentős „megnyirbálásával” párhuzamosan, a kedvezményes adókulccsal adható összeg csaknem megduplázódott.
A turizmusra költhető rekreációs keretösszeg tehát 450 ezer forintról a koronavírus-válság időszakában (a jelenlegi rendelkezések szerint 2021. június 30-áig) a költségvetési szervnek nem minősülő munkáltatóknál 800 ezer forintra nőtt.
Ebből a SZÉP Kártya
- szálláshely alszámlájára 400 ezer forint;
- a vendéglátásra 265 ezer forint;
- szabadidős felhasználásra 135 ezer forint utalható.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján ez az időszak is meghosszabbodna az év végéig.
A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, így a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni.
Ebből következően, arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Vmtv.) 40.§-ában rögzített szabályai vonatkoznak, míg a második félévben az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Például, a munkáltató a munkavállalónak 2021. január 1-én az év első felében hatályos szabályok szerinti évi 800 ezer forint éves rekreációs keretig ad támogatást a munkavállaló SZÉP Kártyájára béren kívüli juttatásként.
Mi történik akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik
- az első félévben, illetve
- a második félévben?
Munkaviszony megszűnése esetén az éves rekreációs keretösszegnek a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell tekinteni.
Vagyis, ha a munkaviszony 2021. első félévében szűnik meg, akkor az első félévben hatályos rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), míg ha a második félévében, akkor a második félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra.
Ha a munkáltató az első félévben a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig (800 ezer forintig) adott SZÉP Kártyára juttatást a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni.
Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve az azután korábban, béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.
Egy másik esetben a munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2021-ben az első félévben kezdődik, és a második félévben megszűnik. A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor nyilatkozott a SZÉP Kártyára utalható juttatások tervezett igénybevételének módjáról.
Hogyan kell meghatározni a rá vonatkozó időarányos rekreációs keretösszeget? A SZÉP Kártya egyes alszámláinak juttatási értékhatárát a kifizetéskori és a nyilatkozat szerinti tervezett időszakokban hatályos szabály szerint kell figyelembe venni?
Ebben az esetben is figyelni kell arra, hogy az első félévben adott béren kívüli juttatásnál az éves rekreációs keretösszeg 800 ezer forint, míg a második félévben utalt támogatásnál 450 000 forint.
A munkaviszony megszűnésekor a jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a megszűnés napján hatályos szabályok szerint kell elvégezni, vagyis a második félévben a 450 ezer forintot kell arányosítani. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését egyes meghatározott juttatásra, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni a SZÉP Kártya egyes alszámláinál igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs keretösszeget.
A Vmtv. szerint 2021. június 30-ig a SZÉP Kártya egyes alszámláira adható juttatások értékhatárának számításánál a más munkáltató által adott juttatások értékét nem kell figyelembe venni.
Például, ha a munkavállaló az első félév egyes hónapjaira igényel SZÉP Kártyára adható juttatást a munkáltatójától, ezek együttes értéke nem haladja meg az első félévben hatályos, a Vmtv. szerinti, béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi értékhatárt.
Tegyük fel, hogy a munkavállaló 2021májusában munkahelyet vált, és az új munkáltatónál is igényel SZÉP Kártyára adható juttatást 2021. második félévére is.
A második félévben nyújtott juttatásnál a SZÉP Kártya egyes alszámláira vonatkozó éves keretösszegeknél a több juttatótól együttvéve származó munkáltatói támogatásokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a keretösszeg egy adóévre vonatkozik, így a második félévben nyújtott juttatás esetén az adóévben több munkáltatótól juttatott összegeket összeadva kell megvizsgálni, hogy a juttatás belefér-e a második félévben hatályos keretösszegbe.
A keretösszegen felül adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni.
Lényeges, hogy a juttatás átminősítésére csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, hiszen akkor kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének napjára arányosított éves rekreációs keretösszeget meghaladta-e a korábban SZÉP Kártyára utalt támogatás.
Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget azonban nem visszamenőlegesen (az érintett hónapok önellenőrzésével), hanem a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve a meghaladó rész után korábban (béren kívüli juttatásként) teljesített közterheket.
Ha a munkavállaló az első félévben létesít munkaviszonyt a munkáltatónál, akkor, az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani és arra sem kell tekintettel lenni, hogy a belépés előtt más munkáltatótól kapott-e juttatást és milyen értékben. Ezzel szemben, a második félévben adott juttatásnál viszont az adóévben a juttatás időpontjáig összességében utalt támogatásokat együttesen kell figyelembe venni, így a korábbi és másik munkáltató által a SZÉP Kártyára utalt összegeket is vizsgálni kell.
Amennyiben a második félévre vonatkozó éves rekreációs és egyedi keretösszegeket a korábban adott juttatások már kimerítették, akkor a támogatás már csak egyes meghatározott juttatásként adható, de a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint korábban béren kívüli juttatásként minősített támogatás „besorolása” nem változik.
Az április 25-án hatályba lépett változás további könnyítést hoz a felhasználóknak azzal, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatás bármelyik másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás kiegyenlítésére is felhasználható.
A járványhelyzet alatt eddig nem használt szálláshely, vagy a szabadidő zsebből tehát a jelzett időponttól már lehet vendéglátásra is költeni.
A kormányzati szándék szerint, a fokozatos újranyitás következő állomásánál, amint a COVID elleni vakcinával beoltottak száma eléri a négymilliót, a védettségi igazolvánnyal számos turisztikai szolgáltatás válik elérhetővé, így a vendéglátás alszámlán összegyűlt összegből akár fürdő-, uszodabérlet is vásárolható, vagy a szállásdíj is kiegyenlíthető lesz majd.
A pandémia következtében kemény napokat átélő turizmus és vendéglátóipar – amelynek számos szereplője csőd- vagy annak közeli helyzetbe került -, remélhetőleg fellélegzik a fokozatos újranyitásnak köszönhetően.
Arra azonban e vállalkozások tulajdonosainak is figyelniük kell, hogy a bevételt véletlenül se kelljen bírságra kifizetniük.
Mondjuk azért, mert elmulasztották a vendégek védettségi igazolványait ellen őrizni.
Ugyanis a koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány bemutatásával történik, a védettség tényének ellenőrzése pedig a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának a feladata. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a bírság 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet, vagy akár egy éves bezárással is sújtható.
Ezt és e körben még számos fontos szabályt rögzít a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV.26) Korm. rendelet, amely a Magyar Közlöny április 26-i, 68. számában jelent meg.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok