Gyermekgondozási díj 2016. évi változásai

VÁLTOZÁSOK A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJBAN

1.) Keresőtevékenység gyed folyósítása alatt

Talán a legfontosabb változás 2016. január 1-jétől, hogy a gyermekgondozási díj mellett már nem csak a gyermek egyéves kora után lehet dolgozni, hanem a gyermek születését követő 169. naptól, azaz a teljes gyermekgondozási díj alatt lehet keresőtevékenységet folytatni. 

Ez a keresőtevékenység minden idő-, és jövedelemkorláttól mentes. Azaz a gyermekgondozási díj folyósítása alatt lehet napi 8 órában, akár havi 700 000 forint bruttó jövedelmet is keresni.

2.) Gyed iránti kérelem

2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

3.) Maximális gyermekgondozási díj 

2015. július 1-jétől változtak a gyermekgondozási díj szabályai. Tavalyi szabály alapján, csak a júliustól hatályos új rendelkezések alapján megállapított gyermekgondozási díjnál lehet alkalmazni maximális összeg januári felülvizsgálatát. Ezen a szabályon változtatott a módosítás, mely szerint a korábbi szabályok alapján megállapított gyermekgondozási díj esetén is alkalmazni kell, hogy a maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

4.) Kedvezmény szabály

Szintén tavaly került bevezetésre az ún. új kedvezményszabály, mely szerint, ha például a második gyermek a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj illetve gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermekre járó csecsemőgondozási díj illetve gyermekgondozási díj alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. A jogszabály azonban félreérthető volt, mert az utolsó ellátásra és nem az utolsóként született gyermekre megállapított ellátásra vonatkozik. Mindezekre tekintettel az egyértelmű jogalkalmazás végett az alábbi aláhúzott, dőlt betűvel kiemelt résszel egészült ki a törvény 2016. január 1-jétől: A 42/D. § (5) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

5.) Saját háztartás fogalma

A gyermekgondozási díj folyósításának egyik feltétele, hogy a gyermeket a szülő a saját háztartásában nevelje. A módosítás alapján akkor állapítható meg, hogy a gyermekgondozási díjra jogosult anya, vagy a biztosított szülő, illetve a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra jogosult a gyermekét a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza. 

6.) Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj 

2016. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

A tavaly hatályos szabály alapján a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra jogosult nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díjának havi összege a minimálbér illetve a garantált bér 70 százaléka. 2016. január 1-étől azonban ez a szabály is módosul. Az új szabály alapján, ha a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra jogosult a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb a minimálbér illetve a garantált bér 70 százalékánál. 

7.) Nem jár a gyermekgondozási díj 

2015-ben hatályos szabály alapján, nem járt a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. A 60 napos várakozási idő 2016. január 1-jétől megszűnt, azaz idéntől az igénybejelentést követően azonnal jár a jogosultnak a gyermekgondozási díj. 

8.) Gyermekgondozási díj időtartama 

Tavaly a gyermek 2 éves koráig csak abban az esetben járt a gyermekgondozási díj, ha a biztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam elérte minimum a másfél évet. 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj – kivéve az ikergyermekeket – a gyermek 2 éves koráig jár. Megjegyzés: Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj továbbra is a gyermekek harmadik életévéig kerül folyósításra. 

A fenti szabállyal összefüggésben 2016. január 1-jétől hatályon kívül kerültek az alábbi rendelkezések:  

„Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama

• nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díj időtartamánál, amelynél figyelembe vételre került a szülést, illetve a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött idő,
• nem hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és
• nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.”

KÜLFÖLDI KERESŐTEVÉKENYSÉG MEGSZŰNÉSÉNEK BEJELENTÉSE:

TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles külföldön vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. A bejelentést az OEP által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a kormányhivatalhoz teljesíti. 

A fenti szabály pontosításra került. 2016. január 1-jétől a jogszabály előírja, hogy a fenti személy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor 

• a külföldi biztosító vagy 
• a nemzetközi szervezet által kiadott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt vagy 
• egyéb igazolást 

köteles csatolni a biztosítási időszakról.