A vendég el sem jött, az áfa marad – vagy mégsem?
Az Ezüstfácán Hotelre rossz napok járnak. A nyár végi, ősz eleji teltház helyett, most több vendég is lemondta a szobafoglalását, sőt olyan is akadt, aki minden előzetes jelzés nélkül, egyszerűen el sem jött. Mi lesz így a foglaláskor fizetett előleggel és annak áfájával?
Máté Zsombort, a szálloda igazgatóját, hétfőn délelőtt az alábbi hírekkel fogadta a recepciós:
- Az első emeleti „nászutas lakosztály” foglalását a vendég lemondta – az ÁSZF szerint biztosított elállási jogával élve –, tudomásul vette, hogy a foglalót nem kapja vissza.
- A harmadik emelet egyik szobáját lefoglaló vendég semmilyen formában nem jelezte, hogy nem kívánja igénybe venni a hotel szolgáltatásait. Viszont már az előző hét péntekjén meg kellett volna érkeznie.
- A második emeleti „diplomata lakosztályt” lefoglaló vendégnek az előző héten, csütörtökön kellett volna megérkeznie. Foglalását szerdán mondta le e-mailben.
A hotel honlapján is közzétett ÁFSZ szerint, legalább egy héttel előbb kell a szobafoglalást lemondani ahhoz, hogy a vendéget az elállás joga megillesse. Igaz, ez a vendég plusz díjat fizetett a kedvezőbb feltételekért.
Az általános forgalmi adó szempontjából hogyan kell a hotelnek kezelnie a fenti eseteket?
Úgy tűnik, a fenti problémákkal nem csupán Máté úrnak kell szembenéznie, de más szálláshely-szolgáltatóknak is gyakorta meggyűlik a baja az ilyesféle helyzetekkel.
Ezt látszik igazolni az adóhatóság honlapján a napokban közzétett tájékoztató, amely a „2025/7. Adózási kérdés – A szállodai szobafoglalásoktól történő elállás és távolmaradás áfa rendszerbeli kezelése” címmel található meg a portálon. Máté úr is megtalálja ebben a fenti kérdéseire a választ.
Jelen tájékoztató célja – írja az adóhatóság – „a szálláshely szolgáltatásokra vonatkozó foglalásoktól történő elállás és távolmaradás hazai jogértelmezésének hozzáigazítása az uniós ítélkezési gyakorlathoz, sorra véve, hogyan kezelendőek az alábbi esetek áfa szempontból, olyankor, amikor a felek között már megállapodás született a szolgáltatás igénybevételére, egyes esetekben előlegfizetés is történt, de a teljesítésre még nem (teljesen) került sor:
- a szolgáltatás igénybe vevője kifejezetten jelzi, hogy eláll a szerződéstől (szálláshely- szolgáltatás igénybevételétől),
- puszta távolmaradás, az elállás kifejezett jelzése nélkül, ezen belül külön eset, hogy fennmarad-e a joga a szolgáltatás igénybevételére vagy sem,
- az igénybevevő fél az elállás jogával nem az alap jogszabályi/szerződéses keretek között él, hanem külön díjat fizet azért, hogy az alap jogszabályi/szerződési keretek között biztosított elállási jogon túlmenően is élhessen lemondási jogával, mely díj attól függetlenül fizetendő, hogy él-e vagy sem ezzel a jogával.
Áfa megítélésüknél általánosan irányadó szempont, hogy nem az adott összeg elnevezése, hanem annak tartalma veendő figyelembe.”
- Szolgáltatás igénybe vevője kifejezetten jelzi, hogy eláll a szerződéstől
Amikor a lefoglalt szállodai szobafoglalást a vendég a felek megállapodása alapján számára biztosított elállási joggal élve lemondja, akkor annak következménye lehet:
- az általa korábban megfizetett, az igénybe venni kívánt szálláshely szolgáltatás ellenértékébe egyébként beszámítandó összeg (például: foglaló) teljes vagy részbeni elvesztése (azáltal, hogy a tervezett szolgáltatást nyújtó szállásadó megtartja ezen összeget), vagy
- a felek által a lemondás esetére előre kikötött, de utólag fizetendő összeg megfizetése.
Az említett összegek áfa szempontból nem minősülnek valamely szolgáltatásnyújtás ellenértékének, a következők alapján.
Az igénybe vevő által korábban fizetett – az igénybe venni kívánt szolgáltatásra vonatkozóan, annak fizetésekor az áfatörvény értelmezésében előlegnek minősülő – összeg az elállás következtében és így ténylegesen megvalósult szolgáltatás hiányában nem minősül valamely, az áfatörvény hatálya alá tartozó, adóztatható szolgáltatásnyújtás ellenértékének, így az nem jár áfa fizetési kötelezettséggel.[Áfa tv. 2.§; 13.§ (2) bekezdés; 259. § 6. pont]
Az előlegről kiállított bizonylatot ez esetben érvénytelenítenie kell a kibocsátónak (jelen esetben a szállodának). Mindez irányadó abban az esetben is, ha a teljes, addig befizetett összeget megtartja a szállásadó (ez lehet akár a teljes ellenérték), vagy, ha annak csak egy részét tartja meg, illetve, ha az elállás utólagos fizetési következménnyel jár.
Ha a szállásadó a vendég által korábban megfizetett, a szálláshely szolgáltatás ellenértékébe beszámító pénzösszeget (például: foglaló) a foglalás lemondása esetén megtartja ugyan, de azzal megegyező értékben biztosítja azt a vendég számára, hogy a szálláshely valamely szolgáltatását a későbbiekben igénybe vegye, vagyis a vendég által fizetett összegre szóló utalványt biztosít a vendég számára, ezt az esetet áfa szempontból úgy kell kezelni, hogy
- a szállásadó a vendég által fizetett, az áfatörvény értelmezésében előlegnek minősülő összeget a vendég részére visszatérítette,
- a vendég pedig a visszatérített összegből utalványt vásárolt.
Ebből következően, a vendég által korábban fizetett előleg után áfakötelezettség ez esetben sem keletkezik. Az, hogy az utalványt a megvásárlásakor terheli-e áfa vagy sem, attól függ, hogy az egycélú vagy többcélú utalványnak minősül-e [Áfa tv. 259. § 24/A. pont]:
- Ha az utalvány kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege (például: kizárólag szálláshely-szolgáltatásra – ideértve az ahhoz szorosan kapcsolódó mellékszolgáltatást is – váltható be az utalvány), akkor az utalvány átadásakor (értékesítésekor) úgy kell tekinteni, hogy az utalvány tárgyát képező termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása megvalósult, és az adófizetési kötelezettség ebben az időpontban keletkezik. Ez esetben az utalvány későbbi beváltásakor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek [Áfa tv. 18/A. § (1)-(2) bekezdés].
- Ha az utalvány ettől eltérő, így például az többféle adómérték alá tartozó szolgáltatásra vagy termékre is beváltható (például: a szálláshely-szolgáltatás mellett igénybe vehető masszázsra, elkölthető a szálloda szépségszalonjában, stb.), az esetben nem az utalvány kibocsátásakor (értékesítésekor), hanem az annak fejében teljesített ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjában keletkezik az adókötelezettség [Áfa tv. 18/B. §].
- Az elállás kifejezett jelzése nélküli, puszta távolmaradás megítélése
Amennyiben az igénybevevő előzetesen nem jelzi azt a szándékát, hogy a szálláshely- szolgáltatás igénybevételétől eláll, hanem pusztán távol marad, akkor az általa, a kérdéses szolgáltatás igénybevételével összefüggésben korábban foglaló, illetve előleg címén fizetett összeg adóköteles. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg 5 százalékos áfa kulcs alá tartozó szálláshely-szolgáltatás ellenértékét képezi, abban az esetben, ha a szállásadó a távolmaradása ellenére is biztosítja számára azt a jogot, hogy a szolgáltatását igénybe vehesse, azaz fenntartja számára a szobát.
Annak kapcsán, hogy a szállásadó fenntartja-e az érintett vendég számára a szobát, nem az egyedi esetben hozott döntést kell nézni, hanem, hogy a szálloda szabályzata ez esetben hogyan rendelkezik. Így, ha az igénybevevő úgy marad távol, hogy a szolgáltatásnyújtónak az ÁSZF alapján nem kell továbbra is biztosítania számára a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét, akkor a szálláshely szolgáltató által megtartott összeg nem minősül szolgáltatás ellenértékének, lévén, hogy nem azonosítható olyan szolgáltatás, amelynek a kérdéses összeg az ellenértékét képezhetné.
Ilyen eset például az, amikor a szállásadó az ÁSZF-ben úgy rendelkezik, hogy ha a vendég a lefoglalt intervallum első napján – mondjuk – 20 óráig nem érkezik meg, akkor ezt lemondásnak tekinti és kiadhatja másnak a szobát. Ugyancsak e körbe tartozó eset az, ha a vendég távolmaradása esetén a szállásadó megkeresésére a szóban forgó vendég azt nyilatkozza, hogy nem kívánja a szállást igénybe venni (ennek megfelelően dokumentáltnak kell lennie).
- Külön díj fizetés fejében történő elállási lehetőség
Ez esetben a vendég oly módon áll el, hogy e jogát nem a szolgáltatásnyújtó által általános keretek (ÁSZF) között biztosított elállási jog alapján gyakorolja, hanem egy olyan, külön (lényegében felárként) megvásárolt jog alapján, amely szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel teszi lehetővé számára az elállást.
Általános forgalmi adó szempontjából ez az összeg szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, de csak abban az esetben, ha
- mindenképpen fizetendő (azaz független a szolgáltatás tényleges igénybevételétől, az elállási jog gyakorlásától vagy hiányától, esetleges távolmaradástól),
- nem jár vissza, illetve
- nem számít bele az alapügylet ellenértékébe.
Fizetése történhet foglaló fizetése mellett, illetve sor kerülhet rá egyéb összeg előzetes fizetése nélkül is.
Ilyen eset például, ha a szállás 100 ezer forint ellenértékén felül, a vendég további 10 ezer forintot fizetett azért, hogy a szállás lemondására ne csak az érkezés előtt egy héten túl nyíljon lehetősége, hanem az igénybevételt megelőző napon is ezt megtehesse.
Az ilyen díjfizetésnek tehát a legfontosabb jellemzője, hogy az igénybevevő azért fizet plusz díjat az elállásért, mert így azt kedvezőbb feltételekkel teheti meg, mint ahogy alapesetben elállhatna (vagy el sem állhatna), tehát egy plusz jogot, opciós lehetőséget vásárol.
A 10 ezer forint megfizetése fejében áfa köteles, 27 százalékos áfa kulccsal adózó szolgáltatásnyújtásra kerül sor. Fontos azonban, hogy a szolgáltatásnyújtó részéről nem a helyzet tűrésére vonatkozó kötelezettségvállalásról [Áfa tv. 13. § (2) bekezdés b) pont] van szó e díj fejében, nem ez a szolgáltatás lényegi tartalma.
Az adóhatóság hivatkozott tájékoztatója itt található: