Orosz rulett a kisboltban – sok kereskedő „hanyagolja” a nyugtaadást

Egyelőre a balatoni kereskedők fáztak rá, de számíthatnak ellenőrzésre más ágazat vállalkozói is! Dióhéjban a lényeg: aki nem ad nyugtát, vagy „elfelejti” bejelenteni az alkalmazottait, megjárja.

Mintegy kétezer-ötszáz ellenőrzés, ötszáz adóügyi visszaélés – ez a NAV nyári akciójának mérlege a Balatonnál és a Velencei-tónál.

Az adóhivatal nem régiben közzétett adatai szerint, a Balatonnál és a Velencei-tónál a revizorok több mint kétezer-ötszáz alkalommal végeztek ellenőrzést idén július 10-e és augusztus 31-e között.  Minden tíz esetből kettőben tapasztaltak jogsértést.

Az ellenőrzéseken feltárt mulasztások miatt eddig több mint 80 millió forint bírságot szabott ki az adóhivatal. A súlyosan mulasztók – a bírság megfizetésén túl – utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak. 

Az adóhatóság egyebek között azt vizsgálta, hogy a vállalkozók (elsősorban a kereskedők, szolgáltatók)

-   bevételeikről adtak-e számlát vagy nyugtát,

-   bejelentették-e alkalmazottaikat,

-   betartották-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat. 

Az ellenőrök a legtöbb visszaélést a nyugtaadás, illetve a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálatakor tárták fel. Annak ellenére még mindig sokan kockáztatnak, hogy tavaly augusztus óta duplájára nőtt a mulasztási bírság összeghatára: kétmillió forint megfizetésére is kötelezheti az adóhatóság azt, aki elmulasztotta a nyugtaadást vagy az alkalmazottainak bejelentését. 

A NAV ellenőrzéseinek fő célja, a költségvetési bevételek védelme mellett, az adótudatosság fejlesztése és a jogkövetők támogatása. Ezért is jelentette be a nyár elején a kiemelt balatoni ellenőrzést a hatóság, és ezért teszi közzé rendszeresen az „Adótraffipaxban” is, hogy melyik vármegyében, hol számíthatnak nagyobb valószínűséggel a vállalkozások a revizorok felbukkanására. 

Persze, ha már adunk nyugtát – és adunk, ha szabálykövetők vagyunk –, akkor az is fontos, hogy az szabályos legyen, azaz minden alaki és tartalmi elvárásnak megfeleljen.

Mi változott idén júliustól? 

Az általános forgalmi adó elszámolásának szempontjából jelentősége van annak, hogy az értékesítésekről, szolgáltatások nyújtásáról kiállított nyugták milyen adattartalommal bírnak. 2025. július 1-jétől már mód van az elektronikus nyugta kibocsátására is. Ebből következően változott az áfatörvénynek a nyugta adattartalmára vonatkozó szabályozása.

Az áfatörvény 173. §-a alapján 2025. január 1-je és 2025. július 1-je között a nyugta kötelező adattartalma a következő volt:

-   a nyugta kibocsátásának kelte;

-   a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,

-   a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,

-   a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít (ilyen eset például, a múzeumi kiállítás, mozifilm megtekintése), akkor elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. 

Az év második felétől a nyugta adattartalma attól függ, hogy e-nyugtát vagy egyéb nyugtát bocsát ki a vállalkozó. Az e-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta adattartalma nem változott. Ezzel szemben, az e-nyugta adattartalma bővebb:

-   a nyugta kibocsátásának kelte;

-   a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

-   a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;

-   a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke;

-   az értékesített termék

o   megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá

o   mennyisége,

o   a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

-   az alkalmazott adómértéknek megfelelő, adótartalom (0%, 4,76%, 15,25%, 21,26%),

-   adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

-   a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.

Megírtuk a nyugtát, adjuk is oda a vevőnek! 

Fontos tudni – és erről sajnos a gyakorlott vállalkozók is sokszor megfeledkeznek –, a nyugtaadás kötelező eleme az a mozzanat, hogy a kiállított nyugtát át is kell adni a vevőnek!

Ha a vásárló nem hajlandó azt átvenni (mondjuk, otthagyja a pulton), az már nem befolyásolja azt, hogy az adóalany eleget tett az előírásoknak, hiszen megteremtette annak lehetőségét, hogy a vásárló átvegye a bizonylatot. 

A nyugta átadását próbavásárlással ellenőrzi a helyszínen az adóhatóság. Ilyen (próbafogyasztás vagy próbaszolgáltatás) esetekben az ellenőrök készpénzzel fizetnek, és arra kíváncsiak, hogy a bevételt az ellenőrzött kereskedő rögzítette-e a pénztárgépben és megtörténik-e a nyugta kibocsátása és átadása. A revizorok nemcsak azt figyelik, hogy a próbavásárlás során ők kaptak-e nyugtát, hanem azt is, hogy jelenlétük alatt más vevők kaptak-e bizonylatot. 

A próbavásárlást lezáró ellenőri megállapítások közül az alábbiak lehetnek különösen kellemetlenek:

-   az eladó nem adott nyugtát (átvette az ellenértéket, de a pénztárgépbe nem ütötte be);

-   nem adta át a nyugtát (beüti a pénztárgépbe az ellenértéket, de nem adja át);

-   vagy nem megfelelő nyugtát adott (a nyugta nem tartalmazza a kötelező tartalmi kellékeket, a bizonylat nehezen olvasható). 

Biztos vagyok benne, hogy a vállalkozók döntő többségének ez nyilvánvaló, de nem árt mégis felhívni a figyelmet arra, hogy a számológépes vagy a kézzel írott számoló cédula nem felel meg a nyugta fogalmának. 

Lényeges az is, hogy az áfatörvény 2025. július 1-jétől gazdagodott egy új paragrafussal: ez a 173/B. §. Ennek megfelelően, nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely kétséget kizáróan az adott nyugtára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja és tartalmazza az alábbiakat:

-   az okirat kibocsátásának kelte;

-   az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

-   hivatkozás arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

-   a nyugta adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van. 

Nyugtával egy tekintet alá eső okirat kiállítására akkor van szükség, ha a nyugta hibás, vagy a gazdasági esemény, amelyet dokumentálna, nem történt meg.