2025. nyarán hatályba lépett társadalombiztosítási jogszabálymódosítások
2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt is lehet keresőtevékenységet folytatni. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kapcsán igénybe vehető kedvezmény is. Nyugdíjfolyósító szerv által eszközölt levonás szabálya is módosult 2025. július 1-jétől. Továbbá 2025. június 23-án került kihirdetésre a Magyar Közlöny 75. számában a „Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2025. évi LXVII. törvény, amely többek között módosította a Tbj. és a Szocho szabályait is, amely módosítások egy része a nyár folyamán lépett hatályba. Az alábbi cikkben a fenti, azaz 2025. nyarán hatályba lépett társadalombiztosítási jogszabálymódosításokat foglalom össze.
Elsőként a csecsemőgondozási díjra vonatkozó változásokat ismertetem:
1. Csecsemőgondozási díjra vonatkozó módosítás:
2025. július 1-jétől hatályos az a szabály, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Azaz, a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születésének napjától számított 90. napjától lehet keresőtevékenységet folytatni azzal, hogy ha ezen időszakban a csecsemőgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapja 100 % helyett 70%-os mértékre csökken.
Tekintettel arra, hogy határozatban kerül megállapításra a csecsemőgondozási díj, így felmerült az a kérdés, hogy a keresőtevékenység kapcsán a kifizetőhelynek, ennek hiányában kormányhivatal egészségbiztosítási szervének a keresőtevékenység ideje alatt folyósítandó összeg kapcsán újabb határozatot kell-e hoznia?
Ezt a kérdést rendezték 2025. július 17-én hatályba lépő jogszabálymódosítással, mely szerint a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt végzett keresőtevékenység miatti mérték változása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság (vagyis a kifizetőhely, ennek hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve) az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.
A Magyar Közlöny 55. számában került kihirdetésre a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény, amely szintén 2025. július 1-jén lépett hatályba. Ezen szabály alapján a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő személy az összevont adóalapját a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkentheti.
A kedvezmény mértéke a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj összege.
Megjegyzés: 2025. július 1-jétől hatályba lépett csecsemőgondozási díj módosítása kapcsán is lehet alkalmazni a fenti szabályt. Azaz, a gyermek születését követő 90. naptól a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt keresőtevékenységet folytató édesanyák a csecsemőgondozási díjjal az összevont személyi jövedelemadó alapjukat csökkenthetik.
A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat folyósító szerv a természetes személyt megillető ellátást a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül – például csecsemőgondozási-, és gyermekgondozási díjban is részesül -, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.
Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díjból nyugdíjjárulék is levonásra kerül, így a magánszemély a gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére - az Szja tv. rendelkezései szerint - nyilatkozatot tehet arról, hogy személyi jövedelemadóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezményt családi járulékkedvezményként érvényesítsék.
Megjegyzés: A fenti szabályokat 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kapcsán lehet alkalmazni.
2.) Járulékkal összefüggő szabályok változása:
2.1. A biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy családi járulékkedvezménye.
A gyermekgondozási díj az azt megalapozó biztosítotti jogviszony megszűnése után is megállapítható, illetve folyósítható ellátás. Azaz a gyermekgondozási díj passzív jogon is járhat. Továbbá a gyermekgondozási díjból járulékként 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék kerül levonásra. Mindezek alapján a gyermekgondozási díjból levonandó nyugdíjjárulékra családi járulékkedvezményt érvényesíthet a volt biztosított is. A családi járulékkedvezmény csökkenti a volt biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék összegét.
A fentiekre tekintettel 2025. július 1-jén lépett hatályba az a szabály, hogy a biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy a családi járulékkedvezményre a Tbj. 34. §-a szerint jogosult.
2.2. Családi járulékkedvezmény további módosításai
2025. július 1-jéig hatályos szabály alapján, a „családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).”
2025. július 1-jétől a fenti „kivételek” köre kiegészült a következő vastagon szedett résszel: „ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét és az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet.”
Megjegyzés: Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontjába a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a személyi jövedelemadó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmek tartoznak, amelyeket egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani.
A fenti szabály 2025. június 30. után megszerzett, illetve munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. június 30. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazható.
2.3. Kedvezmény változása:
Ha már a fentiekben megemlítésre került a családi kedvezmény, akkor ki kell térni arra is, hogy 2025. július 1-jétől a családi kedvezmény növekedett. Ez a változás nem csak a családi kedvezményként érvényesíthető személyi jövedemelemadóra, hanem adott esetben a családi járulékkedvezményre is vonatkozik.
A családi kedvezményt érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. 2025. július 1-éig a családi kedvezmény - a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként -
- egy eltartott esetén 66 670 forint,
- kettő eltartott esetén 133 330 forint,
- három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
A fenti családi kedvezmény 2025. július 1-jétől kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
- egy eltartott esetén 100 000 forintra,
- kettő eltartott esetén 200 000 forintra,
- három és minden további eltartott esetén 330 000 forintra
nőtt.
Megjegyzés: 2025. július 1-jétől a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként a korábbi 66 670 forint helyett 100 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.
2.4. Egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítás:
Ha a huzamos ideig, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodó természetes személynek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéséből túlfizetés keletkezik és ez a személy kezdeményezi túlfizetésének a kifizetését/kiutalását, akkor a visszamenőleges hatályú járulékfizetési kötelezettség törlése kapcsán az állami adó- és vámhatóság a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől tájékoztatást kér arról, hogy
- a kérelmező az érintett időszakban vett-e igénybe Magyarországon egészségügyi szolgáltatást, és
- igénybevétel esetén, az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét megtérítette-e.
Az adóhivatal a fenti tájékoztatás alapján dönt a túlfizetés kiutalásáról. Nem került azonban rendezésre az a kérdés, hogy mennyi időn belül kell az adóhivatalnak a fenti kiutalást teljesítenie. Ezt a szabályt pótolta az módosítás, amely 2025. július 1-jén lépett hatályba és úgy rendelkezik, hogy a kiutalásra nyitva álló határidő az egészségbiztosítási szerv válaszának állami adó- és vámhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ezen új szabályra tekintettel meg kell említeni, hogy a fenti módosítás eredményeként az adóhivatalnak nem keletkezik a kormányhivatali eljárás elhúzódása miatt kamatfizetési kötelezettsége.
Megjegyzés: A fenti szabály 2025. július 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható.
2.5. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozók egészségügyi szolgáltatása
Pontosult az a szabály, amely rögzíti, hogy Magyarországon tb támogatottan jogosult egészségügyi szolgáltatásra a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú személy.
2025. június 24-étől a fenti szabály az alábbiakkal egészült ki:
- 2025. június 24-étől tb támogatott egészségügyi szolgáltatásban részesül a hontalan kiskorú személy, továbbá gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú.
- A másik pontosítás a fenti egészségügyi szolgáltatásra jogosultság bejelentésében következett be. A pontosítás valójában egy kiegészítés, amelyet a következő jogszabályi rendelkezésben vastagbetűvel szedve jelölök: „Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan gyermek esetén a gyámhatóság a jogosultság kezdetét és megszűnését követően azonnal elektronikus úton köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.”
2.6. Adatszolgáltatás
Európai uniós tagállamba, illetve EGT bármelyik országába, valamint Svájcba történő kiküldetésnél jelentőséggel bír a magyar bevétel és összes bevétel aránya. Ehhez kapcsolódóan 2025. július 1-én lépett hatályba, hogy az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot szolgáltat a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot.
3. Hősi egészségkárosodási ellátás:
Hősi egészségkárosodási ellátás
Kormányzati igazgatás tisztségviselői számára szervezett honvédelmi képzés keretében bekövetkezett súlyos baleset következtében 50%-ot elérő egészségkárosodást szenvedett sérültje a következő juttatásokra jogosult:
- a hősi egészségkárosodási ellátás,
- a hősi kiegészítő rokkantsági támogatás,
- az egészségügyi szolgáltatás biztosítása,
- a lakás élethosszig tartó, ingyenes biztosítása.
Hősi egészségkárosodási ellátás olyan keresetkiegészítés, amely a korábban elért jövedelem pótlását szolgálja abban az esetben, ha a kormánytisztviselő új illetménye, munkabére bármilyen oknál fogva alacsonyabb a baleset időpontjában irányadó korábbi illetményéhez képest. A kormánytisztviselő az ellátásra e rendelet erejénél fogva, a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjáig jogosult.
2025. június 20-ától kell alkalmazni a Tbj.-ben a hősi egészségkárosodási ellátás kapcsán a következő szabályokat:
- Tbj. szerinti belföldi, aki hősi egészségkárosodási ellátást kap, tb támogatottan jogosult egészségügyi szolgáltatásokra;
- hősi egészségkárosodási ellátás olyan ellátás, amely társadalombiztosítási járulékalapot nem képez, ugyanakkor az ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra. Erre tekintettel a nyugellátás megállapításánál ez az ellátás figyelembevételre kerül.
Megjegyzés: A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben a kormányzati igazgatási hősi juttatásokról szóló kormányrendelet szerinti hősi egészségkárosodási ellátás folyósításának időtartama munkaviszonynak minősül.
4. Végezetül nézzük meg, milyen szabállyal egészült ki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény!
2025. július 1-jétől megváltoztak a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok. Az új szabály alapján a bírósági letiltás alól mentes jövedelemrész a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára emelkedett, ami 2025-ben 116 029 forint.
Mindezek alapján kiegészült a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő szabállyal: „A nyugdíjfolyósító szerv a minimálbér változása miatt módosuló, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti levonási összeghatárt első alkalommal a minimálbér megállapításáról rendelkező jogszabály hatálybalépését követő hónapban általa folyósított ellátásokból történő letiltás során alkalmazza azzal, hogy az ezt megelőző időszakra visszamenőlegesen elszámolt ellátásból levonható összeget a korábban hatályos minimálbér alapulvételével állapítja meg.”