Fókuszban az önkéntes nyugdíjpénzek

Majdnem másfél millió embernek van tagsági viszonya a hazai önkéntes nyugdíjpénztárakban, de csak 30 százalékuk igényelt vissza szja-t saját megtakarítása után. A tőke akkor is megmarad, ha sem a munkáltató, sem a magánszemély nem fizet a pénztárba, ám a hozamból levonhatja a pénztár a költséget.
A napi.hu összeállításából kiderül, hogy egyre nagyobb azoknak a száma, akik rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, de jelenleg sem a pénztártag, sem a munkáltatója nem fizet rá tagdíjat, megtakarítást. A többség számára a megszüntetés jóformán lehetetlen opció, a költségeket viszont valamiből fizetni kell - adott esetben az addig összegyűlt tőke hozamából. A nyugdíj-előtakarékossági (nyesz)-számlánál nincs minimum tagdíj, azaz kötelező rendszeres befizetés, az éves fenntartási költség pedig rendkívül alacsony, erre a számlára viszont sosem fizettek cafateria-juttatásként a munkáltatók.
Munkáltatói befizetés nélkül nem megy
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak összevetése alapján az önkéntes nyugdíjpénztári tagság legfőbb motivációja a munkáltatói, jellemzően cafateria-juttatásként adott befizetés. A szja-visszatérítési táblázat számai alapján ugyanis a magánszemélyek már 2010-ben is mindössze átlagosan havi 5 ezer forintot fizettek saját zsebből az önkéntes nyugdíjpénztárba.
A munkáltatói befizetések adózási szabályai azonban igen hektikusan változtak az utóbbi években - tájékoztatott Fata László cafateria-szakértő. Adott értékhatárig (amelyet a minimálbérhez kötöttek) adómentes juttatás volt 2009-ig az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, 2010-ben 25 százalék közterhet kellett utána fizetni, 2011-ben ez 19,04 százalékra csökkent, 2012-ben pedig 30,94 százalékra növekedett, ami nagy valószínűséggel negatívan befolyásolja majd a juttatás népszerűségét. Ez pedig a pénztártagoknak és a pénztáraknak is növekvő gondokat okozhat.
Nehéz kivennni a pénzt
A szabályozás lehetővé teszi a befizetések ideiglenes szüneteltetését, a pénztárak alapszabályai határozzák meg a részleteket - közölte Binder István, a PSZÁF szóvivője. Statisztikáik szerint a tagok több mint egyharmada bejelentés nélkül szüneteltette a befizetéseket 2012 első negyedévében, ez a szám némileg nőtt azóta. Néhány százalék a pénztárral egyeztetve szüneteltet vagy fizeti a minimális, általában havi 2-4 ezres tagdíjat. Ha ennyit sem képes fizetni, a pénztár a  hozam erejéig a tag már felgyűlt vagyonából is vonhatja a működési költségeket, de a tőkéből nem. Az önkéntes nyugdíjpénztárból a nyugdíjkorhatár betöltése előtt viszont csak a 10 éves várakozási idő letelte után, általában csak különféle adók-járulékok befizetése mellett lehet pénzt felvenni, tehát a legtöbb esetben a számla megszüntetése sem valódi lehetőség.
Csak néhány pénztár növelte taglétszámát
Az összese 52 működő önkéntes nyugdíjpénztár méretének szórása igen nagy. A PSZÁF táblázata alapján a 3M Önkéntes Nyugdíjpénztár a legkisebb taglétszámú, 2011-ben 69 fővel (amihez 114 millliós vagyon tartozik), a legnagyobb pedig az OTP önkéntes nyugdíjpénztára 229 ezer fővel és 106 milliárd forintnyi vagyonnal. A legtöbb pénztárban csökken a tagok száma,  évi néhány ezer fő a tipikus veszteség a nagyobbaknál. Az Erste és az ING növelte tagjainak létszámát, az Allianznál, az Aegonnál és a Generalinál nagyjából változatlan maradt a taglétszám.
Az öt legnagyobb zárt és nyílt nyugdíjpénztár taglétszáma

 
Csökken a nyugdíjpénztár népszerűsége, nőtt a nyesz-é
Az önkéntes nyugdíjpénztárba a NAV kimutatásai szerint évről évre csökken a magánszemélyek által befizetett összeg, és a befizetők száma is jelentősen csökkent (a 2011-es adatokat augusztus végére összesítik).  Nőtt viszont a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlával rendelkezők száma, az általuk befizetett összeggel együtt. Ők fejenként legalább évi 320 ezret (havi 26 ezer) tettek félre 2010-ben, ami után átlagosan 96 ezer forintos visszatérítésre voltak jogosultak. Feltételezhető, hogy néhányan az adóoptimalizáláshoz szükségesnél valamivel többet is tettek a számlára, aminek összege nem jelent meg a bevallásokban, a létszámadatból pedig azok hiányoznak, aki abban az évben nem gyarapították a számlát, így adókedvezménnyel sem éltek.
2011-től az eddig harminc százalékról húszra csökkent az adóvisszatérítés mértéke mindkét megtakarítási formánál (de változatlan összeghatárral, ami általában 100 ezer, a 2020. január elseje előtt nyugdíjba menőknél pedig 130 ezer) az szja-szabályok változása miatt, tehát magasabb befizetett összegre van szükség a teljes adóoptimalizáláshoz.