Főkönyvi galiba az iparűzési adó körül
Ha a könyvviteli zárlatról van szó, olyan kérdések foglalkoztatják a könyvelőket, mint a devizás tételek értékelése, az értékvesztések vagy a céltartalék képzése. Ilyenkor az iparűzési adó ritkán kerül terítékre, de most mégis…
A helyi iparűzési adó akkor kerül szóba, amikor mód és idő van arra, hogy alapját jogszerű eszközökkel lefaragja a vállalkozó, esetleg az előleg összegének módosítását kérelmezze.
Az azonban nem okoz fejfájást a pályakezdő könyvelőknek sem, miként is számolják el a helyi iparűzési adót, azaz röviden csak: a hipát.
A 2021. év azonban – az ezt megelőzőhöz hasonlóan – nem volt „hétköznapi” év: a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés, az ezzel összefüggésben hozott intézkedések, sok-sok jogszabály a számvitelnek is feladta a leckét. A muszáj-e az értékcsökkenést az üzlet járvány miatti, átmeneti bezárása esetén is elszámolni kérdésén át a szokatlan gazdasági környezet és a transzferárak problémájáig bezárólag számos, távolról sem rutinból kezelhető feladatot adott a könyvelőknek.
E körbe belépett a hipa is, pontosabban a hipatámogatás.
Mint ismeretes, 2021-től kormányzati utasításra – a 639/2020. (XII.22.) Kormányrendelet alapján – a mikro-, kis- és középvállalkozások adókedvezményben részesültek: amennyiben nettó árbevételük nem haladja meg a 4 milliárd Ft mérlegfőösszegű értékhatárt, valamint a foglalkoztatottaik létszáma nem éri el a 250 főt, az iparűzési adó átmenetileg megfeleződik, maximum a jövedelem 1 százaléka lehet. Ez az iparűzési adó kedvezmény 2022. évben is fennáll.
Ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy ezt az adócsökkentést – a 640/2020. (XII.22.) Kormányrendelet szerinti támogatástartalomnak megfelelő összegben – átmeneti támogatásként kell figyelembe venni.
A szóban forgó adócsökkenés – az 1 százalékos adómérték szabályának alkalmazása révén – végeredményben a 2021. adóévi iparűzési adó megállapítása és bevallása során realizálódik. (Az adózónak a 2021. évben kezdődő adóévről szóló iparűzési adóbevallásban kell nyilatkoznia az adócsökkentés érvényesítéséről.)
Az adózó által meg nem fizetett adóévi adó összege: a 2021. adóévi iparűzési adóalap és a vonatkozó kormányrendelet szerinti 1 százalékos adómérték, valamint az önkormányzati rendelet szerinti adómérték közötti különbözet szorzatával kapott összeggel azonos.
Nézzünk erre egy példát is!
Tegyük fel, hogy az önkormányzati adórendeleti adómérték 2 százalék, a társaság 2021. évi adóalapja 1.000 egység. Ez esetben az önkormányzati adómértékkel (2 százalék) számított adó 20, a csökkentett (1 százalékos) mértékkel számított adó 10, ebből következően a támogatástartalom pedig: 1000*(2%-1%)=10.
Amennyiben a vállalkozó támogatási keretéből csak 7 elszámolható egység maradt, akkor a 10-7=3 egység értékkel növelni kell az 1 százalékkal számított adóösszeget. Ez azt jelenti, hogy az adó összege 10+3=13 lesz.
Lépjünk tovább! Ismét abból induljunk ki, hogy egy Kft megfelel a támogatáshoz kapcsolódó feltételeknek, és a székhelye szerinti önkormányzat helyiadó-rendeletében 2 százalékos mértékű iparűzési adót írt elő.
A fentebb vázoltak szerint számított átmeneti támogatást az egyéb bevételek (96. számlacsoportban megnyitott számla) között az üzleti év zárásakor kell elszámolni, vagy a következő évben, amikor is az realizálódik?
A kapcsolódó szabályok újszerűségéből adódóan, sajnos nincs kialakult, egységes gyakorlata e támogatás elszámolásának. Tudomásom szerint a könyvvizsgáló kamara sem adott ki iránymutatást e kérdésben.
A számviteli törvény alapelveiből levezethetően, illetve a tárgyalt támogatás „működéséből” következően, az elszámolásnak két megoldása lehetséges. (Ennek kapcsán feltételezzük, hogy a könyvelésben érintett társaság egyrészt megfelel a támogatás feltételeinek, másrészt üzleti éve a naptári évvel azonos.)
A) verzió: a csökkentett, 1 százalékos mértékben kell előírni a helyi iparűzési adókötelezettséget. Ez esetben, a 96. számlacsoportban e célra megnyitott számlán „kapott állami támogatás” címén könyvelendő összeg nincs, viszont támogatást mégiscsak kapott a cég, így ennek összegét (a „másik” 1 százalékot, illetve az érintett önkormányzat szerinti adómértékhez mért eltérést) analitikus nyilvántartásban kell rögzíteni.
A tapasztalatok szerint számos önkormányzat 2021-ben eleve 1 százalékos összegben írta elő az iparűzési adókötelezettséget azoknak az adóalanyoknak a folyószámláján, akik
jogosultak lehettek rá a náluk lévő adatok szerint.
B) verzió: egyéb bevétel elszámolása: a teljes iparűzési adó-előleget (fentebb hozott példánkban 2 százalékot) előírjuk kötelezettségként 2021-ben, mintha a kedvezmény nem is létezne. (A 2019. évi beszámoló adatai alapján számolva.) Az 1 százalékos támogatást pedig – átmenti vagy csekély összegű támogatásként, a vállalkozó döntése szerint – a 96. számlacsoportban is könyvelni kell, de csak akkor, amikor az önkormányzati adóhatóság az adócsökkentést „visszaigazolta”, például azzal, hogy az adófolyószámlán a mérsékelt összeget írta elő.
Az én véleményem szerint mindkét könyvelési mód elfogadható, de a B) verziót ajánlom azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a feltételeket tekintve „rezeg a léc”, azaz 2021. évi nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük az év utolsó hónapjainak teljesítményével és a mérlegkészítés időszakában ismertté vált adatokkal már meghaladhatja a kormányrendeletben meghatározott 4 milliárd forintos küszöböt.
Mindezek – a szaktárca eltérő állásfoglalásának hiányában – érvényesek a 2022. évi elszámolást érintően is.
A 2021. évi adóbevallás kitöltéséhez szükséges adatok mindkét – fentebb ismertetett – megoldással rendelkezésre állnak.
Az állami adóhatóság honlapjáról már elérhető mind a bevallásnyomtatvány, mind annak kitöltési útmutatója:
Célszerű már most gondosan tanulmányozni ezt a 41 lapos (!) kiadványt.
Reméljük, a Pénzügyminisztérium pedig hamarosan tájékoztatót is kiad az elszámolás ügyében.