Elfogadták az adócsomagot! - A szabályok egy része már idén júliusban hatályba lép!

Több- és fontos – pontban változik a társasági adóról szóló törvény. Ezek egy része már most, júliusban életbe lép!

Többek között módosította a jogalkotó a jogdíjra, az immateriális javakra, a kutatás-fejlesztésre, a leghátrányosabb térségekre vonatkozó szabályokat, kedvezményeket.

Már 2016. július 1-jétől alkalmazhatóak a jogdíjhoz, illetve jogdíjra jogosító immateriális javakhoz kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételekkel kapcsolatos előírások – az évközi módosításoknál már megszokott, átmeneti rendelkezések figyelembevételével.

A módosítások – amelyeket az uniós jogharmonizációs szempontok tettek szükségessé - érintik a jogdíj fogalmát és az egyes kedvezmények érvényesítésének feltételeit is némiképp „átszabták”. A jogdíj új fogalma – az eddig ismerthez képest kiemelt, illetve hozzátett jogcímeket e kategóriához, az immateriális javak köréből.

Ezentúl nem tekinthetők jogdíjra jogosultnak a védett eljárások, alkotások, továbbá a szerzői jogi védelemben részesülő műveknek, teljesítménynek csak egy részét nevesíti a törvény kizárólagos jogként. Így – például - nem minősül jogdíjnak a know-how, a védjegy, az üzleti titok. A szerzői jogi védelemben részesülő művek közül pedig kizárólag a szoftver és a ritka betegségek gyógyszerré minősítéséből származó eredmény tekinthető jogdíjnak. Ezzel szemben, a termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó eredménynek a kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada is jogdíjnak minősül.

E pontban számos értelmezési vita forrása lehet majd az adótörvény, mivel a törvénymódosításban a jogalkotó nem rögzítette azt a módszert, amellyel a szóban forgó hányad meghatározható.

Lényeges, hogy a júliustól nem az ellenérték, hanem a hasznosítási engedély, felhasználási engedély alapján keletkező, illetve a vagyoni jogok átruházása következtében elért nyereség minősül jogdíjnak. (E változás az iparűzési adót is érinti.)

A törvénymódosítás a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kedvezményről sem feledkezett meg: így például, az ezt érvényesítő cégnek, az ezzel összefüggésben keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek

Az „aki a kicsit nem becsüli..” elv alapján a jogalkotó az ún. kisadókról sem feledkezett el. Így például gondolt a katásokra is.

Az érintettek azonban most örülni fognak ennek, mert számukra előnyösen változnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai. A katások körében csak „büntető adónak” becézett, külön adóról van szó.

Természetesen ezt az adót nem törölték a törvényből, de az ennek kapcsán vízválasztó, 6 millió forint értékhatárba is beszámító tételekből kiemeltek egyes, eddig bevételnek minősülő, meghatározott célokra adott támogatásokat.

A támogatásokkal kapcsolatban az Eva-tv. is hasonlóképpen változott.

Biztos, hogy a személyi jövedelemadó kapcsán a cafeteria új szabályaira kíváncsiak a legtöbben. A munkavállalók évi százezer forintot kedvezményesen adózó, béren kívüli juttatás formájában kaphatnak a munkáltatójuktól – de csak 2017-től.

Évi százezer forintot meg nem haladó pénzösszeg ugyanis béren kívüli juttatásnak minősül jövőre, ami után a közterhek a munkáltatót terhelik: az összeg 1,19-szerese után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet a „főnök”. A törvény fenti előírása szó szerint „pénzösszegre” vonatkozik, tehát készpénzben, vagy banki utalás formájában adott juttatásra, utalvány formájában ez nem fizethető ki. (E változást bizonyára a kereskedelem is lelkesen fogadja.)

Új adómentes juttatásként nyújtható a dolgozók számára az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás.

Azoknak a „konzervatív” munkaadóknak, akik/amelyek ragaszkodnak a korábban megszokott juttatásokhoz, mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk. Így például drágább lesz az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve képzési költségekhez való munkaadói hozzájárulás.

A társas vállalkozók a szóban forgó 100 ezer forintra gondolva örülni fognak: a munkáltató és a munkavállaló fogalma nem változik! Azaz munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállaló fogalmában továbbra is beleérti a törvény a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjait is.

Áfa kontra új adó címen foglalhatnánk össze azt az „adócsatát”, amellyel az 5 százalékos áfára sikerült rávenni a kormányt. Az új adó, amelyet 2018. január 1-jétől kell majd fizetniük a vendéglátósoknak, az úgynevezett turizmusfejlesztési hozzájárulás. E közterhet az étkezőhelyi vendéglátásban étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell majd fizetni: alapja az érintett szolgáltatások áfa nélküli, nettó árbevétele, mértéke 4 százalék. (Ez egyben azt is jelenti, hogy ez az adó a forgalmi adó alapjába is beleszámít majd.)

A hozzájárulásról az áfa fizetésére kötelezettek áfa bevallásaikkal összhangban, annak megfelelő gyakorisággal adnak bevallást, míg az áfa fizetésére nem kötelezett (alanyi adómentes vagy eva-alany) érintetteknek, a szolgáltatásnyújtás Áfa-törvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25-éig kell erről bevallást benyújtaniuk, és megfizetniük e kötelezettségüket.

A hozzájárulással érintett szolgáltatások áfája viszont csökkenni fog: 2017. január 1-jétől – 18 százalékra, majd – 2018. január 1-jétől – 5 százalékra.

Az eredeti adócsomagban egyébként a turizmusfejlesztési hozzájárulás nem szerepelt, de a kormány az összegző módosító javaslatba már beépítette – némi cinizmussal azt is mondhatnánk, hogy belecsempészte.

Lényeges, hogy az új különadó nem hozzáadott-érték alapú –mint az áfa -, így levonható tétel elszámolására, vagy visszaigénylésre nincs lehetőség. Ez azt is jelenti, hogy az áfa-kulcs 9, illetve 22 százalékpontos csökkentésével adott jövedelemtöbbletet az állam visszaveszi a vendéglátósoktól.

A fogyasztók szempontjából az áfa mértékének csökkenése nem feltétlenül jelent olcsóbb árakat, hiszen valószínű, hogy az éttermek - stílusosan fogalmazva - lenyelik az alacsonyabb áfa-kulcsnak köszönhető többletet, mintsem csökkentenék a szolgáltatások díjait, azaz az áfa alapját.

Az elfogadott adócsomag – illetve az immár kihirdetésre váró törvény - a fentieken túl számos változást hoz. Ezek jellemzően nem okoznak meglepetést azoknak, akik már elmélyedtek a törvényjavaslatban.

A javaslat azonban javaslat, a törvény meg törvény. Az „Adómorzsák” rovatunkban az egyes adónemeket érintő változásokat részletesen is bemutatjuk, adva néhány adó-faragó tippet is az érintetteknek.