Egyszerűen bonyolult – az egyszerűsített foglalkoztatás és ellenőrzési tapasztalatai
A nyár az alkalmi – és idénymunka egyik legfontosabb időszaka. A nyaralóhelyek fagylalt- és lángos standjait átveszik a szünidős diákok, mezőgazdasági idénymunkások szedik a gyümölcsöt. Foglalkoztatásukra – legalábbis a jogalkotó szerint –„egyszerűbb” szabályok vonatkoznak. Tényleg?
Noha az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai bő évtizede már érdemben nem változtak –, a jogintézményt a munkáltatók többsége rutinszerűen alkalmazza –, de a NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint egyes hibák és hiányosságok újra- és újra előfordulnak.
Mielőtt ezekre rátérnénk, foglaljuk össze röviden, milyen szabályok között is kerülhet sor alkalmi- és idénymunkások foglalkoztatására!
Ki, kivel, hogyan – a jogviszony létesítésének szabályai
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
A mezőgazdasági – és a turisztikai idénymunka pontos fogalmát az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) 2.§-ának 1. és 2. pontja írja le. Mindkét esetben érvényes az a feltétel, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Természetesen, nem tilos az ettől hosszabb időtartamú alkalmazás sem, de az már más – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) előírt – szabályok alá esik.
Alkalmi munkának – az Efo. tv. 2.§-ának 3.pontja szerint – a munkáltató és a munkavállaló között
- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra létesített, határozott időre szóló munkaviszony minősül.
Az alkalmi munkára vonatkozóan a törvény a foglalkoztató számára létszámkorlátot is meghatároz: egyszerűsített munkaviszonyban, egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg:
- az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,
- 1-5 munkavállaló foglalkoztatásakor a 2 főt,
- 6-20 munkavállaló foglalkoztatásakor a 4 főt,
- 20-nál több munkavállaló foglalkoztatásakor a munkavállalói létszám 20 százalékát, a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi létszámát alapul véve.
Amennyiben a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszáma a mérvadó. A meghatározott napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeretet a következő naptári évre nem viheti át.
(Ezeket a korlátozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Az alkalmi munka e válfajaival e keretek között nem foglalkozunk.)
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentésével jön létre. Ha a munkáltató nem elektronikus bevallásra kötelezett, megállapodhat a munkavállalóval, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt az Efo tv. melléklete szerinti szerződés megkötésével létesítik. A munkaszerződést ebben az esetben a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. A jogviszonyt azonban a munkáltatónak ekkor is be kell jelentenie a NAV-hoz.
Fontos, hogy bár „saját” törvény szabályozza, de az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait is alkalmazni kell, az Efo. tv-ben meghatározott eltérésekkel. Továbbá, a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
Ennek megfelelően, az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.
(E fórum keretei között nem bír jelentőséggel, de nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a közszférában, a közszolgálati tisztviselőkről szóló tv.10 1. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. 11 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.)
Fontos tudniuk a munkaadóknak, hogy harmadik országbeli állampolgár – a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható.
Azok a foglalkoztató, akinek 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozása van az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg címén, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, amíg adótartozását ki nem egyenlítette.
A „papírmunka” és a költségek
Az egyszerűsített foglalkoztatás után, a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
- mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
- alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka.
Az előzőek szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. A Szocho tv. II. fejezete tárgyalja az adókedvezményekre vonatkozó szabályokat, így például a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményre előírtakat. E kedvezmény – valamint a hivatkozott fejezetben szabályozott továbbiak – nem érvényesíthetőek az egyszerűsített foglalkoztatás során, akkor sem, ha amúgy a feltételei teljesülnek. (Adott esetben érdemes mérlegelni, hogy a felek mikor járnak jobban: az egyszerűsített foglalkoztatással, vagy az Mt. szerinti – esetleg rövid időtartamú – foglalkoztatással és a kedvezmény igénybevételével.)
Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására az Efo tv. szabályait kell alkalmazni. A munkáltatónak a közterhet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő szociális hozzájárulási adó beszedési számla elnevezésű, 10032000- 06057763 számlaszámú beszedési számlára kell megfizetnie.
A közteher kiváltja
- a munkáltató oldalán: a szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettséget,
- a munkavállaló oldalán: a társadalombiztosítási járulékot és a személyijövedelemadó-előleg fizetését.
Amennyiben a munkáltató a létszám- és időkorlát túllépésével létesít munkaviszonyt, nem alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező rendelkezéseit. Ilyen esetben a munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékkötelezettségekre az Szja tv., a Tbj. 19 szabályait, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia a feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig a kedvezőbb rendelkezéseket jogosulatlanul alkalmazta.
Az előzőektől eltérően, a munkáltató nem fizet közterhet, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (Egyezmények) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és az Egyezmények alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.
Egyszerűsített foglalkoztatáskor a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat az illetékes NAV-igazgatóságnak:
- a munkavállaló nevét,
- a munkáltató adószámát,
- a munkavállaló adóazonosító jelét és tajszámát,
- az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (például: mezőgazdasági idénymunka),
- a munkaviszony napjainak számát,
- azt a körülményt, ha a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta.
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatást bejelentheti az adóhatósághoz
· elektronikusan a 24T1042E jelű adatlapon (ugyanezen a nyomtatványon lehet a bejelentést módosítani és visszavonni, ha a bejelentetett adatok változnak, illetve a munkavégzés meghiúsul),
- telefonon az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy
- az erre szolgáló mobilalkalmazással.
A bejelentéshez szükség van KAÜ-azonosításra is. Nem lehet bejelentést benyújtani papíron, postán vagy személyesen.
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – ha változik a foglalkoztatás jellege vagy a munkavégzés meghiúsul – az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a bejelentés napján reggel 9 óráig van lehetőség. Ezt követően a munkáltató köteles a közterhet megfizetni.
A bejelentés elektronikusan, telefonon vagy a mobilalkalmazás használatával egyaránt visszavonható és módosítható, függetlenül attól, hogy a bejelentést eredetileg a munkáltató milyen módon tette meg.
A munkáltatónak havonta, kizárólag elektronikusan, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásról a 2408 jelű nyomtatványon az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) havi adó és járulékbevallásra vonatkozó szabályai szerint.
Az Efo tv.-ben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art., az Air. és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme. A munkáltató ugyanakkor nem köteles az elszámolási évet követő év január 31- ig összesített igazolást adni a munkavállalónak.
Ahogyan arról az előzőekben már volt szó, az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo tv.-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell. Ugyanakkor, a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem korlátozott.
Azt viszont fontos tudnia a foglalkoztatóknak, hogy költségelszámolásukra mind a személyi jövedelemadóról, mind a társasági adóról szóló törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Az Efo tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatottnak ugyanis a munkáltató által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.
A kisvállalati adó szabályai szerint adózó munkáltatóknak fentiek kapcsán azt kell figyelembe venniük, hogy az adóalapjukat meg kell növelniük azokkal a tételekkel, amely a társasági adózásban nem minősülnek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.
A revizorok szemével…
Az adóellenőrök az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak betartását is vizsgálják.
Ha mulasztást, hibát tapasztalnak, az az esetek többségében az alábbiakból adódik:
- A foglalkoztatás utólagos bejelentése
A szabályos egyszerűsített foglalkoztatáshoz a munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelentenie a foglalkoztatottat, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik. Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás előfeltétele, hogy a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig a szükséges adatokat bejelentse, ezért a bejelentés utólag – a munkavégzés megkezdését követően – már nem pótolható.
Ha a munkáltató ezt elmulasztja, akkor a foglalkoztatottat nem egyszerűsített foglalkoztatással, hanem az általános szabályok szerint foglalkoztatott személyként, azaz munkavállalóként kell bejelentenie. Ha ezt is elmulasztja, viselnie kell a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó hátrányos jogkövetkezményeket.
- Adótartozás
Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, szja-előleg adónemeken, a tartozás teljes kiegyenlítéséig további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult. A munkáltató tehát csak a teljes fennálló tartozás megfizetésével válik ismét jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatásra, nem elegendő, ha tartozása 300 ezer forint alá csökken. Amennyiben a munkáltató a fennálló tartozása ellenére is egyszerűsített foglalkoztatással jelentett be és alkalmazott munkavállalókat, akkor utólag ezeknek a személyeknek a jogviszonyát át kell minősíteni munkaviszonnyá.
Ilyen esetben a magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a ’T1041-es adatlapon be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás után, valamint ezzel párhuzamosan a ’08-as jelű járulékbevallásokon korábban bevallott adatokat önellenőrzéssel kell helyesbíteni. Az önellenőrzésben az adott magánszemélyek egyszerűsített foglalkoztatása után bevallott közterheket törölni kell, és ezzel egyidejűleg a bérszámfejtés alapján a megállapított szja-előleget, szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani pótlólag.
A jogviszonyok önkéntes, utólagos rendezése időigényes és többletköltséget is jelent a munkáltatóknak, ha viszont nem történik meg, és az adóhatóság ellenőrzés során állapítja meg az adókülönbözetet, akkor a munkaadónak számolnia kell adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is.
Az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltatóknak ezért fontos figyelniük arra, hogy adófizetési kötelezettségüket határidőben és pontosan teljesítsék, hátralék rövid ideig se keletkezzen az adószámlán. Ha ez mégis megtörténne, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatók.
E téren szerzett ellenőrzési tapasztalatairól az adóhatóság tájékoztatót is közzétett, amely megtalálható a honlapján: