Egyedül vagy társsal – csoportos társasági adóalanyiság igen/nem

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

A társasági adó hatálya alatt adózó vállalkozóknak csak néhány hetük maradt annak eldöntésére, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot legkésőbb november 20-ig lehet benyújtani.

Fontos, hogy ez a határidő jogvesztő! Ez a határidő érvényes arra az esetre is, ha új tag szeretne csatlakozni a már meglévő csoporthoz: erre vonatkozóan is november 20-ig kell beadni a kérelmet.

A naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaságok az adóévük utolsó előtti hónapjának 1. és 20. napja között tehetik meg a fenti nyilatkozatot.

A csoportos adóalanyisággal számottevő adómegtakarítás érhető el, emellett az adminisztratív terhek csökkentése is ígéretes lehetőség a cégek számára.

A „papírmunkán” megspórolható forintokra szemléletes példa a transzferár nyilvántartás, mivel a tagok az egymással folytatott ügyleteikre vonatkozóan nem, vagy csak részben kötelesek alkalmazni a transzferárazási szabályokat.

Ezért különösen megfontolandó a tao-csoport választása olyan belföldi kapcsolt vállalkozások esetében, amelyek között nagyszámú dokumentálandó ügylet zajlik, valamint akkor is, ha a szokásos piaci ár megállapítása az ügylet sajátos jellege miatt nehézségekbe ütközik.

Persze, ahogyan a legártatlanabb vitaminkészítménynek is lehetnek mellékhatásai, úgy a csoportos adóalanyiság esetében is számolni kell veszélyes pontokkal.

 A meglehetősen bonyolult szabályozás miatt, a csoportos társasági adóalanyiság választásához több fontos tényezőt és feltételt is együttesen figyelembe kell venni.

Például vizsgálni kell azt is, hogy a társaság minden kapcsolt vállalkozása megfelel-e a követelményeknek, és az adóalap meghatározása is rejthet buktatókat.

Megéri a befektetett munkát – szabályok átrágását, számításokat – olyan vállalkozások esetében, ahol veszteségesen működő csoporttag is van – itt számottevő adómegtakarítás is elérhető. Ugyanis a csoporttagok egymás között – a törvényben megadott szabályok szerint -érvényesíthetik veszteségeiket.

Mérlegelendő szempont az is, ha a csoport valamely tagja egyébként adókedvezmény érvényesítésére jogosult, illetve a már megkezdett adókedvezményét érvényesítené tovább: például eltérő szabályok vonatkoznak a fejlesztési adókedvezményre, valamint a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményére.


Mit kell tudni a csoportos társasági adóalanyiságról?


A csoportos társasági adóalanyiság kérelemre jön létre, mindig a következő adóévre vonatkozóan. Naptári évvel megegyező üzleti éves adózók esetében ez azt jelenti – ahogyan arról fentebb már volt szó-, hogy adóévet megelőző november 1. és november 20. között kell benyújtaniuk a kérelmet. A kérelemben meg kell jelölniük a csoportképviselő tagot, amely az adóhatósággal tartja a kapcsolatot, vezeti a csoport nyilvántartásait, elkészíti a csoport adóbevallását, vezeti annak folyószámláját és elszámol a tagokkal.

Lényeges, hogy adóellenőrzés bármely csoporttagot érintően a társasági adónemben a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan a csoport képviselőnél folytatható le.

A csoportot érintő változásokat (ilyen például valamely csoporttag megszűnése, kilépése, cégadat változások) is a csoport képviselőnek kell jelentenie az adóhatóság felé.

A csoportos társasági adóalanyiságnál a tagok egyedi társasági adóalanyisága megszűnik, így az adóelőlegeket is a csoport adófolyószámláján írja elő a NAV. Ezt a csoportképviselő szedi be a csoporttagoktól és később a fizetendő (visszaigényelendő) adó tagok közötti elszámolását is ő intézi.

A csoport önálló azonosítót kap, melyet fel kell tüntetnie a társasági adóval kapcsolatos iratain, bevallásain.

A csoport létrejöttének kiemelt előnye az, hogy a nyereséges csoporttagok nyeresége azonnal (még az adott adóévben) ellensúlyozható a veszteséges csoporttagok veszteségével, csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.

A csoport adójának kiszámításához első lépésben a tagok egyedileg meghatározzák a saját adóalapjukat (növelő és csökkentő tételekkel), és itt a csoport időszak előtt keletkezett egyedi veszteségük is felhasználható (az adóalapjuk 50 százalékáig).

Választhatják a jövedelem-(nyereség-) minimumot is, de akkor a csoportba „bevitt” adóalap is ez a minimum lesz, ezzel elveszik a veszteség, amit lehetne kompenzálni a többiek nyereségével.

(Meg kell jegyeznem, hogy sok társaság azért fizeti meg a jövedelem-(nyereség-) minimum utáni adót, mert nem meri megkockáztatni, hogy ellenkező esetben az adóhatóság ellenőrzés keretében vizsgálja meg a veszteséges gazdálkodás körülményeit.

E félelem hátterében az is állhat, hogy sok a „csontváz a cég szekrényében” - és ennek következményeit érdemes átgondolnia a többi csoporttagnak is.)

A csoport adóalapja a csoporttagok egyedi, nem negatív adóalapjainak összege, mely a csoportszinten keletkezett veszteséggel csökkenthető (ami a negatív egyedi adóalapok összessége). Így tehát a veszteség azonnal felhasználható, de akár a következő öt évben is leírható.

A veszteség levonásánál azonban két korlát is érvényesül:

  • a csoportszintű veszteséget csak a pozitív adóalapok összesített értékének 50 százalékáig lehet érvényesíteni, illetve

  • a csoportszintű veszteség már egyedi adóalapoknál alkalmazott felhasznált (korábbi egyedi) elhatárolt veszteség együtt maximum a pozitív adóalapok 50 százaléka lehet.

Az adóalap megállapítását érintően lényeges, hogy a csoportnál a kamatlevonási korlátot csoportszinten kell kiszámítani, azaz a csoport állhat akár 20-30 tagból is, de csak az „egyszeres mérték”, azaz a 939.810 ezer forint marad a korlát (figyelni kell tehát a magas fizetendő kamattal rendelkező vállalkozásokra).

A sporttámogatást érintően a csoportnak választania kell: a közvetlen átutalást vagy az adófelajánlást teszi meg. Fejlesztési adókedvezmény, energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye is érvényesíthető, előbbi a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig, utóbbi a 70 százalékáig. Az így csökkentett adó 70 százalékáig érvényesíthető minden más kedvezmény, mint például a közvetlen sporttámogatás adókedvezménye.

A csoport fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedi pozitív adóalapok arányában kell felosztani. Mindehhez arra van szükség, hogy a csoporttagok legkésőbb az adóbevallási határidőt megelőző 15. napig (május 16-áig) nyilatkozatot tegyenek a csoportképviselő részére és ehhez kapcsolódóan teljes nyilvántartást vezessenek (például a 29-es bevallás és ahhoz tartozó analitikus nyilvántartás szerinti tartalommal), és ezeket átadják a csoport képviselőnek.

A csoportképviselő ez alapján elkészíti a csoport adókalkulációját, a visszaosztott adókról tájékoztatást nyújt a csoporttagoknak (akik ez alapján el tudják készíteni a végleges beszámolójukat), majd a csoport adóbevallásában csoporttagonként adatot szolgáltat a NAV részére május 31-ig (29-es bevallás).

Amúgy a csoporttagság és maga a csoport is megszüntethető a tárgyév végéig minden következmény nélkül: a csoporttagság visszamenőleg, az előző adóév utolsó napjára vonatkozóan szűnik meg. Ez esetben tehát visszaáll az eredeti helyzet, és számolni kell a Tao. tv. 18. § szerinti adóalap-módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséggel is.

Ugyancsak előnyt jelent a transzferárakat érintően is a csoport létrejötte – ahogyan erről az előzőekben is már volt szó -, mivel a csoporttagok egymás közötti ügyletei esetében a transzferár miatti társasági adóalap növelő és csökkentő tételeket nem kell alkalmazni és transzferár nyilvántartást sem kell készíteni ezekre az ügyletekre.

Mérlegelendő azonban az is, hogy egyéb adónemek (helyi iparűzési adó, innovációs járulék, áfa, stb.) nem veszik figyelembe a csoportos társasági adóalanyiság tényét, azaz nem adnak mentességet a szokásos piaci ár elve alól. Ezen adónemeket érintően tehát az adóalap növelő és csökkentő tételek alkalmazási kötelezettsége a csoport létrejöttét követően is fennáll.

Tegyük hozzá, hogy arra sincs garancia, hogy minden - az Art. és a Tao. tv.) szerinti - kapcsolt vállalkozás hajlandó belépni a csoportba, illetve bekerülhet ebbe (például a külföldi kapcsolt vállalkozások).

A kívül maradó kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletekre viszont nincsen semmiféle mentesség a csoporttagságra tekintettel. A csoporttagok transzferár nyilvántartásának elkészítéséért is a csoportképviselő a felelős.

Megfontolandó az is, hogy a csoporttagok egyetemlegesen felelősek egyrészt a csoport társasági adóban fennálló adókötelezettségéért, másrészt a csoporttagok tagság előtti adókötelezettségeiért is.

Komoly feladatot jelent, hogy az új szabályokat a csoporttagok működésébe be kell építeni, ki kell dolgozni a csoport kapcsán releváns adatszolgáltatási és elszámolási rendet, az egymás közötti adatátadási formákat.